Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

RÉGISÉGEK. Csatári Szenei György levele Kanizsai Pálfi János­hoz ; Mosony, jul. 9. 1621. Az isten fiában üdvét kívánok s ajánlom magamat. Okunk van nagy örömre, ha Tisztelendőséged családjával ép s egészséges. A mi sorsunk, a felfordult világban ve­szélyes, mert mult télen a külföldi katonák által minden vagyonomat elveszítettem, most pedig az uj kapitány mind­annyiunkat, a kik Mosonymegyében vagyunk, lakhelyeink­ből kizavar; kiköltözködésre ő cs. k. fölsége nevében csak 8 napot engedett; azok már elmultak s most is egyre fenyegetőzik. Ha nem gondoskodunk magunkról, végünk van. Ha kicsapongásaikat isten meg nem fékezi, könnyű átlátni, mi lesz a többi reformált gyülekezetből is. De reméljünk jobbakat. Tudjuk ugyanis, hogy ott kezdődik az isteni, a hol elfogyott az emberi segély. Most is vész fe­nyeget bennünket mindünnen, melynek elkerülése végett hova meneküljünk, a legszemesebbek sem láthatják. Ha az ur isten Önök vidékén s eszközlésével valami Péllát, a hol ideiglenesen megállapodhatnánk, mutatna, megragad­nók azt mind a két kezünkkel. De mivel fájdalmasan halljuk, hogy Önök vidékét is veszélyek fenyegetik, útnak indulni nem merünk; kedvesen vennők azonban, ha Tisz­telendőséged azokról minket ez alkalommal tudósítana. Tisztelendő Szent Györgyi ur, az óvári gyülekezet papja tiszttársával, a német pappal, már száműzve van s csa­ládjával Kémle nevü faluban él. Samarjai ur meg én itt­hon lappangunk még, jó tanácsot szükségelünk, önét vár­juk. Egyházunk egyébiránt az egyformán összevissza kóborló német és magyar katonák által szánalomra méltóan van kifosztva s feldúlva; tagjai jobbadán elszéledve; azon ke­vesek, a kik megvannak még, tartósabb megmaradhatá­sukban kétkednek ; ez oka, hogy e jó embereket a kapi­tány úrhoz küldék, hogy ügyök valamikép elintéztetnék. Mivel pedig tudjuk, hogy a kapitány urnái s más előbb­kslő katonáknál Tisztelendőségednek nagy a tekintélye, kérem, megsanyaritott egyházunkért nálok közbenjárni s tőlük biztosító levelet kieszközölni méltóztassék, mely szol­gálatért hiveim háladatosaknak Ígérkeznek. Az itteni új­ságokat megírni nem tanácsos ; követeink majd elmond­ják. Ezekről akartam Önt tudósítani. Teljes szivemből kí­vánom, hogy Tisztelendőséged diszes családjával a Krisz­tus egyházában szerencsésen éljen s a mindenható istent kérem, hogy meghallgatva a kegyesek imáit ós fohászait, csendesítse le megsanyaritott hazánkat, az egyháznak pedig adjon mindenhol békenapokat. Kelt Mosonybau jul. 9-kén 1621. Tisztelendőségednek hive Csatári Szenei György, a szerencsétlen mosonyi gyülekezet papja. (Latin másolatból. Acta religionaria protestantium in Hungaria tom. III. a nemzeti muzeumban). Közli: G a r á d y. Külföldi egyház és iskola. ö-katholikus congressus Constanzban. Azon tudósításhoz, melyet a constanzi gyűlésről kö­zöltünk, kiegészítésül álljon itt a „Hon"-nak ugyané tárgy­ban irt következő cikke. Az ó-katholikusok — irja a nevezett lap — tudva­levőleg mindinkább kezdenek szervezkedni. Bajorországban, Ausztriában erősen működnek rajta, hogy a kath. egyház javaiban ők is részesüljenek ; legközelebb dr. Reinkens né­met püspökké választatott meg, s mint ilyen, a porosz korn ány által is megerősíttetett. A porosz kormány ma­gatartása által ezen irány folytonosan erősbödik, a meny­nyiben a vallásos meggyőződés nem ritkán politikai demon­stratiókkal egyesül. A constanzi zsinat (sept. 10—14-én) nagy jelentő­sége különösen abban áll, hogy egy synodalis és községi Szervezetet állapított meg, s ezáltal a kath. egyháznak azon népies jellegét állapította meg, melyet nálunk a katho­likus autonomia által létrehozni mindeddig nem sikerült. A synodus hivatása leend az ó-katholikus egyház­szervezet benső kiképzése s a község és clerus szükségle­teinek kiegészítéséről gondoskodás. A synodus tagjai: a püspök, minden ó-katholikus lelkész, minden község vagy legalább 200 tagból álló egylet egy küldötte. Kisebb köz­ségek oly módon egyesülhetnek, hogy 100—200 lélekszám után választanak egy küldöttet; nagyobb községekben min­den 200 személyre jut egy küldött. A synodus évenkint egyszer, pünkösdkor tartatik ; a püspök hívja egybe egy­értelmüleg a küldöttekkel s rendesen ő is elnököl. A sy­nodus választja a püspököt s határoz minden eléje terjesz­tett. indítvány, folyamodvány és panasz felett. A synodus feladata továbbá megállapítani az általános egyház szük­ségleteinek költségvetését s neki áll jogában, hogy ezen költségvetést, mint adót, az egyes községek közt, tekintet­tel azok számára s anyagi képességére, kivesse. A synodus képviselete a synodus által választatik s segíti a püspököt az egyházi közügyek vezetésében. Ezen képviselet pótolná a régi s ma már teljesen hasztalan káptalant. A képviselet 4 lelkész s 6 világiból áll; elnöke a püspök, alelnöke egyi a tagok közül választott világi. Főfeladata az általános egyházi célokra szánt alapok kezelése. Minden egyházközség hit dolgában a lelkész és püs­pök vezetése alatt áll; minden más hitközségi ügyekben az illető egyházi elöljáróság s a hitközségi gyűlés intéz­kedik. Az egyházi elöljáróság a papon kivül legalább 6, legfeljebb 18 egyházi tanácsosból áll, kik a hitközségi gyűlés által absolut majoritással három évre választatnak. Az egyházi elöljáróság saját kebeléből választ elnököt, al­elnököt, jegyzőt s titkárt. Feladatához tartozik a költség­vetés megállapítása, a pénztár revideálása, a községi va­gyon kezelése, az egyházi hivatalok betöltése, szegények ápolása, egyházi gyűlések vezetése, püspökkel s más köz­ségekkel közlekedés nem szorosan parochialis kérdésekre nézve. A hitközségi gyűlésekben minden nagykorú, pol-80*

Next

/
Oldalképek
Tartalom