Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

827 növendék nyert oktatást. A reáltanodában 9 tanár működött. A tanulók száma az év végén 48, az év elején 58 volt, kik közül debreceni 47, vidéki 11; vallásra nézve róm. kath. 8, ref. 43, ág. 4, izr. 3. Ösztöndíj 3-féle létezett. — Az értesitvényt két általános rovat zárja be, a segélyezések és az ajándékozások rovata. A segélyezések a következők voltak: a) a tápintézet, melyben díjmentesen 72, csekély pótfizetés mellett 90 tanuló nyert élelmezést; b) lakást kapott az iskola épületében 183—187 tanuló; c) legatióba bocsáttatott karácsonkor 176, húsvétkor 177, pünköstkor 166 felsőbb tanuló; d) supplicált 20 hittanhallgató; e) tandíjmentességben részesültek az 1-ső félévben 125-en, a 2-dikban 112-en, tandíj fejében 2 frtot fizetett 2, 5 frtot 129, 4 frtot 73; a tanitóképezdei növendékek általában tandíjmentesek; f) a kórházban hány növendék nyert ápoltatást, ez az értesítőben nincs megemlítve; g) a zenedei díjmentes tanitás és h) a vasúti dijelengedés szintén jelentékeny segélyforrás volt a tanulókra nézve. Ami végül az adományozásokról szóló kimutatást illeti, ez nincs összegezve s ennélfogva ezt mellőznünk kell. 22) A rimaszombati egyesült prot. gymnasium értesitője. Közli Baksay István, e. ó. igazgató. A rimaszombati gymnasium husz év óta minden évben nyilvánosan számot adott működéséről s e tekintetben valóban ritkítja párját. Jelen, 20-ik évi értesitője rövid ugyan, de azért van benne annyi, amennyiből az intézet mostani állására nézve tájékozást szerezhetünk magunknak. Az értesítő bevezetésében a gymnasium történetének rövid áttekintésén kivül a tanári karban történt változásról és jótéteményekről tétetik említés. Az eltávozott Terray Gyula helyébe Zachar Gusztáv választatott meg tanárnak. Ösztöndíjul és jutalmul 115 frt. osztatott ki a növendékek kőzött, ezen kivül teljes tandíjmentességben részesültek 14-en, féldijt fizettek 6-an. A tápintézetben 50 tanuló nyert ellátást. Ifjúsági egylet csak egy volt, az önképzőkör, de erre aztán a tanári kar — ugy látszik — gondot is fordított. A könyvtárról és a muzeumról szóló kimutatás annyira felületes, hogy teljesen hasznavehetlen. A tanári kar 9 tagból állt. A tanulók száma 202 volt, kik közül vallásra nézve 84 ág., 69 helv., 24 róm. k., 25 izraelita-A tanulók nemzetiségi statisticája hiányzik, ami annál inkább megrovandó, minthogy — a rimaszombati gymnasium egyik legfőbb célja az lévén, hogy a vidék tót ajkú növendékei megtanulják benne a magyar nyelvet, — a közönség tudni akarná, mennyiben éri el az iskola ama célját, vagyis hogy hány idegen ajkú ifjú megy Rimaszombatba a magyar nyelv elsajátítása végett. Boross M. müveinek kiadatása. Lapunk 35-dik számában Boross Mihálynak legközelebb megjelent „Élet Tükre" cimü elbeszélését ismertetvén, felhívást intéztünk egyszersmind a szerzőhöz, hogy adja vagy adassa ki számos kötetre menő, de a könyvárusi forgalomból már jórészben kiment müveit. Örömmel conetatáljuk, hogy felhívásunk eredményre vezetett annyiban, amennyib en maga Boross Mihály alább következő nyilt levelében az eszmét helyesli, sőt annak kivitelére fel is szólit bennünket. Mi a közbenjárást szivesen magunkra vállaljuk s már is megtettük a lépéseket az önmagunk által megpendített, talán életrevalónak mondható terv foganatosítására. Addig is azonban, mig a vállalatra nézve határozott megállapodásra jutnánk s mig a szerző rendszeres programmot tenne közzé, ismételve ajánljuk az ügyet különösen a papok és tanítók figyelmébe, mint akiknek legelső sorban hivatásuk a nép szellemi műveltségének emelése, a népies iratok terjesztése. Boross nyilt levele igy hangzik: Tisztelt barátom! Becses lapod egyik számában ismertetvén legutóbb megjelent csekély müvemet az „Élet Tükrét", egyúttal azon felhívást intézted hozzám, hogy népies müveimet, a melyek rég elfogytak, s a melyeket az ujabb nemzedék nem ismer, második kiadásban rendezzem sajtó alá. Tudod mennyire el vagyok halmozva hivatalos teendőkkel; de azért ha a közügynek ez által szolgálatot tehetek, s a közművelődést csak parányi részben is előmozdíthatom, ám legyen meg, éjjeleimből is szakasztok néhány percet s engedek felhívásodnak, ha kivált ez többek óhajtása is. Azt is tudod, hogy a kiadásra én anyagi viszonyaimnál fogva nem vállalkozhatom ; tehát csak ugy érhetünk célt, ha vállalkozó találkozik. Széttekinteti em könyvtáramban s összeszedve azokat, a melyek talán második kiadásra is méltók, mintegy 16—17 kötetet lehetne másodszor is kiadni. A kötetek terjedelmére nézve az a nézetem, hogy egynek-egynek Jósika-, vagy Jókai-féle olcsó alakban 200—220 lapnál többnek nem igen szabadna lenni, megmondom az okát, miért. Köznépünknek — pedig az volna a főcél, ezen osztályra hatni — nem elég népszerű olvasmányt nyújtani, szükséges, hogy az rövid és olcsó legyen, mert csak igy veszi meg és ha megvette, igy élvezheti, nem lévén ideje s türelme hosszasabb olvasmány befogadására, kivált kezdetben. Mi okozta a Corvina bukását ? Az, hogy sem nem népszerűt, sem nem olcsót nyújtott olvasó közönségének; hanem főgondját arra fordította, hogy a kik az oltár körül forgolódnak, az oltárról meg is éljenek. Nekünk, ha célt akarunk érni, más utat kell választanunk, jelesül