Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

Flórent által megtámadott atyának. Arra akarja utasíttatni az iskolaszéket, hogy jövőben gondoskodjanak a kötelezett tantárgyak jobban hallgatásáról. Lutter, Peregriny, Somhegyi ezen, a tanácsot kedvezőleg hangoló nyilatkozat után megkisérlették még keresztülvinni, hogy az ily növendékeknek csak „látogatási bizonyitványok"-at, azaz érvényteleneket adjanak ki. Simon Flórent mentegetni igyekezett magát előbbi szavaiért, de mégis csak törvénysértőnek nevezte az illető szülőt. Az ultramontán párt kísérlete dacára a látogatási bizonyítvány adását senki sem óhajtja s végül nagy szavazattöbbséggel Csengery nézete s indítványa fogadtatott el. Mi sajnáljuk, hogy ezen fontos kérdés ily felületesen s — a mellékkérdésekre tekintettel — vitattatott meg, mely körülmények biztos következménye, hogy ezen ügy uj meg uj alakokban ismét fel fog merülni.*) Az iskolaszék összes ülésének jelentése Békey indítványára más ülésre hagyatván, a hitoktatás rendezésének kérdése került tárgyalás alá. Bója engesztelően s higgadtan hangzó bevezető szavai után Békey a bizottság féleményét ismétli, s a növendékek megoszlása miatt erősen feltűnő bajokat elősorolva a megoldást sürgősnek tartja. Elmondja egyúttal önnön nézetét is, hogy nem a hit elemzők számát kell .szaporítani, hanem a hitoktatási órák számát kell egyre leszállítani. Ezen leszállítás nélkül csak a kath. hitoktatók fizetése Pest városában legalább uj 25 ezer forinttal terhelhetné a patronatusi pénztárt s más okok is gátolják ezen hitoktatók szaporítását. Más mód volna, ha a hitoktatás órája minden iskolánál szabadon állapíttatnék meg. Simon Flórent csatlakozik a hitoktatási órák leszállításához; egyúttal hangsúlyozza, hogy a hiányok leginkább a gazdag kath. egyház részéről történnek, mely egyház többet ügyel az anyagira, mint hívei szellemi javára. Ballagi a papok tanmódját a valódi vallás elölőjének tekinti s azért nem óhajtja, hogy a város ezen rontó célra még annyi ezeret fecséreljen. Az elemi iskolákban szerinte nincs is szükség felekezeti vallásra ; Diesterweg vallásosabb embereket nevelt, mint a papok. De a törvény megköti kezünket s ezért legcélszerűbb e haszontalanból sőt roszból kevesebbet venni, mert kevesebbet rontanak a gyermeken. A kath. egyház meg akarja rontani a közös iskolákat s azért nem taníttat vallást. H u nfalvy János békülékeny hangon, de határozottan kimondja, hogy a vallást is a tanitó kezére kellene bizni a törvény által. Havas a ministertől vár egy novellát, mely szerint a tanítók tanítsák a vallást. Csengery a törvény előnyének tartja, hogy a hitoktatásról még általában véve is a felekezetek gondoskodjanak. Azonban a törvényt csak annyiban kell betölteni, a mennyiben a város ereje engedi. Felesleges volna felírni a ministernek *) Emeltettek biz ott hangok a dolog elvi oldalát illetőleg is ; de mi haszna, mikor a törvény minden kétséget kizárva azt rendeli, hogy a felekezetnek kötelessége a felekezeti vallástanitásról gondoskodni, a tanulónak pedig kötelessége azt hallgatni-Szerk, az órák leszállítására, ezt ugy is teheti a város, de ő ezen módot csak negatíve akarja életbeléptetni. A bizottság véleményét ő sem pártolja. Bója recapitulálván az egyes nézeteket, csatlakozik Csengery nézetéhez, hogy a létező állapot maradjon meg. Békey igen helyesen megjegyzi erre, hogy ez által a létező chaoson semmi sem lesz javítva s legalább feltételesen ki kellene mondani, hogy az iskolaszékek szükség esetében az első 3 osztályban 1, a többiekben 2 órára szabhatják a hitoktatást. Ezen nézetet a gyűlés, mely már oszolni kezdett, egyhangúlag elfogadta s igy határozatul lön kimondva. Más tekintetben határozatul mondatott ki még, hogy a hitoktatók, ha a tanításra nem jelenhetnek meg, az igazgatónál jelentsék be, a hitoktatási óra a rendes tanitás előtt és után történjék s végül lehetőleg központon levő helyeket szemeljenek hitoktatásra. Ezután még néhány apróbb ügy intéztetvén el, az előre haladt idő miatt a gyűlés fél 8-kor bezáratott. Iskolai értesítők. 21) A debreceni ref. fötanoda értcsitvénye. Jól szerkesztett értesitvény, melynek egyetlen lényegesb hiánya az, hogy a tanszerek állásáról nem nyújt felvilágosítást. Tartalmából kiveszszük a fontosabb adatokat a nélkül, hogy akár ezekre, akár általában a debreceni főiskolára, annak számos létező bajaira ez úttal észrevételeket tennénk. Erre jelen közleményeink szük keretében elég terünk nincsen. Ami először is az académiát illeti, ebben 16 rendes tanár működött. Az év elején eltávozott Imre Sándor és Ladányi Gedeon helyét két helyettes tanár töltötte be. A tanulók száma a második félév elején 392, a félév végén 356 volt, kik közül pályát végzett 15, hittanhallgató volt 72, rendes joghallgató 69, magánjogh. 18, bölcsész 182. Pályadíj 7-féle tüzetett ki, s pályadijak fejében 263 frt. 50 kr. és 10 arany, ösztöndijak fejében pedig 1707 frt. 50 kr. osztatott ki. Érettségi vizsgát 66-an tettek, vizsgára nem bocsájtattak 4-en, előre visszalépett 8. Az ifjúsági egyletek száma 7. A gymnasium b a n 9 rendes- és 4 melléktanár tanított. A tanrendben a testgyakorlat csak a 3-ik osztály melléktárgyai közé van felvéve; a gyorsirászat nem taníttatik. A tanulók száma a 2-ik félév végén 430 volt, kik közül vallásra nézve 329 ref., 9 ág., 45 r. kath., 38 izr. (e számitásban hibáuak kell lenni), jótéteményre nézve 99 tandíjmentes, 331 tandijfizető, 63 szolgatanuló, 32 tápintézeti, 26 kenyeret kapott, 5 kenyeret nem kapott, 58 az iskolában, 5 a városban lakott. Segélyezési alapítvány 2, ösztöndíj-alapítvány 24-féle létezik; ezenkívül néhány kisebb adomány is tétetett. A tanítóképezde tanári kara 6 tagból állt. A gazdasági tárgyakat a növendékek a m. kir. felsőbb gazdasági tanintézetben hallgatták. A növendékek száma az év végén 62 volt; az eltávozott 18 növendék mint ideigl. vagy segédtanító többnyire alkalmazást nyert. Az elemi népiskolákban 8 tanítótól 79*