Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-28 / 39. szám

evangeliomszerü vallásossága, azt kora felfogni, méltatni nem tudá; de teljes elismeréssel megemlékezett magasztos vallás-fogalmairól az utókor, midőn az ő példája nyomán a tiszta humanitást hirdeté az istenséghez leghasonlóbb emberi tökélynek. Felolvasó Lessing ritka jellemét a legélénkebb színekkel és nagy előkészület s tudományos kutatás alapján állította össze. S ha a felolvasónak épen ezen választott tárgyát tekintjük, örülnünk kell a szerencsés választáson; mert részemről nem ismerek a vallásos és erkölcsi érzet felébresztésére vonzóbbat, szellemet ébresztőbbet, kedélyt nemesitőbbet, mint a történeti jellemrajzokat. A száraz értekezés hidegen hágy, a tan csak az észhez szól; de ha az ige testté lesz, ha a jó, szép ós nemes, emberi alakban lép előnkbe, ha az igazságot testté tömörülve szemléljük : akkor szivünk felmelegszik, lelkünk felköltetik s akaratunk utánzásra ragadtatik. A felolvasások sorrendjét berekesztette Ujj István egyleti tag ur mart. 29-én „A keresztyén szellem hatása a társadalomra" cimü felolvasásával, melyben a keresztyénségnek, mint világkorszakot alkotó eseménynek feltüntetése után felmutatta a keresztyénség életadó tartalmát, mely nem tan, hanem élet, nem rendszer, hanem életnemesitő elv. A mi szépet, nagyot, ujat látunk a tudomány mezején, a keresztyénség első kezdeményezése kifolyásának tekinthető ; mert az ó világ feltétlen tekintélyelvének : „hinni vagy vétkezni" ellenében felállitá a szabad vizsgálódás uj elvét: „mindeneket megvizsgáljatok s a mi jó, azt megtartsátok." A mi jót, nemest látunk a társadalmi élet mezején, szintén a keresztyénségnek köszönhető ; mert az ó világ „barbarismusa" helyére a „humanitást" állította, azt a humanitást, mely az egyenlőség, testvériesség és jótétei kitételeiben praegnans kifejezést nyert. S ezzel a t. közgyűlésnek hü képet nyújtottam azon önzetlen és semmi földi bérért nem szolgáló munkálkodásról, melylyel egyletünk némely tagjai a maguk elé kitűzött cél valósításán fáradoznak. Óhajtandó csak az, hogy a munkatársak száma szaporodjék s a közönség azon dolgok iránt, melyek javát célozzák, nagyobb érdekeltséget tanúsítson; habár be kell vallanom, hogy egyes felolvasások igen szép számú és mivelt közönség előtt tarattak. Az egylet választmánya f. év april 29-én tartá második ülését. Ennek első tárgya volt a felolvasásokhoz kinyomatott belépti-jegyek eredményéről való beszámolás. Kinyomatott összesen 500 jegy; ezekből elárusittatott 101 darab, az összes bevétel volt 50 frt. 50 kr., ebből a nyomtatási költség 2 frt. 50 kr. levonatván, a fenmaradt összeg 48 frt. a Frőbel-kert ideiglenes pénztárnokának, Mocsáry József urnák átszolgáltatott. Második tárgyát képezte e választmányi ülésnek a helybeli „Kundschaftsblatt"-ban az egylet ellen intézett és 6 számon keresztül folytatott azon támadás, melyben az egylet tagjai vakmerő és elbizakodott, anyagi haszon, érzéki élv és korlátlan önkény után vágyódó demagógoknak neveztetnek, kik a társadalom alsóbb rétegeibe a veszedelem magvait hintik el s a melyben azutáu azt igyekszik a névtelen, „D." jegy mögé rejtőző támadó bebizonyítani, hogy az egyház minden időben eleget tett dicső feladatának, hogy a tudományt és művészetet ápolta, a miveltséget és felvilágosodást terjesztette, az emberi nem haladását gyámolította, a szunyadó szellemi erőket felköltötte s az egész emberi életet megszentelte, — hogy ezeknél fogva semmi egyházi reformra szükség nincsen, hanem igenis annál több gyermeki hitre, mely az egyház csalhatatlan tételeit nem feszegeti; annál több gyermeki engedelmességre, mely az egyedül idvezitö egyház tekintélye előtt meghajlik. Miután a választmány meggyőződött, hogy ezen támadás részint a kevésbé tájékozott közönség elvakitására és tévútra való vezetésére, részint az egylet jó hitelének és hírnevének megrontására lett írva : elhatározta, hogy részint a való felderítésére az igazság érdekében, részin az egylet korszerűségének és szükségessének bebizonyítása okáért, ugyané lap hasábjain egy védekezés és válasz nyújtassák be és ennek megírásával az egylet titkárát bízta meg. A védekezés a nevezett lap tizenkét számán keresztül megjelent s a tultáborban nem kis hullámokat vetett. Végül a bizottság elnöke előadván, hogy egyletünket néhai Frölieh Károly egyleti tagnak f. év april 27-én történt gyászos kimúlta által nagy ós érzékeny veszteség érte, indit.ványozá, hogy a választmányi ülésből menesztessék az elhaltnak tisztelt özvegyéhez egy részvétirat. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatott s a részvétirat átküldetett, melyben ki lőn emelve, hogy a megdicsőültet gazdag tapasztalatai és ismeretei korán hozták azon ellenmondásnak tudatára, mely az egyháznak hagyományos tana és a kor miveltsége között létezik; hogy ezen ellenmondás a mivelt világ ós a vallás között, valamint az emberiségnek annyi egymás ellen dulakodó pártokra éshitfelekezetekre való szétszakadozottsága, fájdalmasan érintó szivét, s hogy nemes lelke egyik főóhajtása az egyháznak a tudománynyal való kibékülése s az emberiségnek olyatén egyesülése vala, melyben mindenki testvérnek ismerje és érezze magát; továbbá ki lőn emelve, hogy jellemének épen ezen ritka vonása tevé őt reánk nézve becsültté s hogy most, miután körünből, melynek egyik disze volt, távozott, el nem mulaszthatjuk az ő emléke iráut jegyzőkönyvileg és részvét-irat alakjában nagyrabecsülésünk adóját leróni. F. év junius 15 én tartá a választmány harmadik és utolsó ülését. Első tárgya volt az egyleti pénztárnak megvizsgálása, melyből kitűnt, hogy a pénztárnak 1872-ik évi átvétele 24 frt; f. évi bevétele 29 tag után 58 frt; összes pénztári állása 82 frt; ebből kiadatott Schwarc K „Legújabb theol. története" cimü munkájára 5 frt; természettudományi munkákra 8 frt ; az egyletnek 1872. évi tagsági dija fejében a pesti árvaházra 6 frt; az egyletnek 45 tagja után járó 1873-raeső tagdíja fejében a központi egylet pénztárába 22 frt 50 kr; az egylet kihordójának napi dija fejében 1 frt 50 kr; összes kiadás vol