Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-28 / 39. szám
43 frt; maradt a pénztárban 39 frt; ehez számítandó még 16 tagnak hátralevő tagsági dija 32 frt; van az egylet pénztárában 72 frt. Ezután a választmány elé terjesztetett Werfer K. könyvnyomdász ur számlája, melyben a választmány által rendelt védekezés közzétételeért 40 frt 74 krt követel. Miután a választmány ily nagyobb költségek kifizetésének utalványozására alapszabályilag feljogosítva nincs, a nevezett összeg kifizetésének utalványozását a közgyűlés elé terjeszti. Végül megállapitá a választmányi ülés a jelen közgyűlés idejét ós helyét, a gyűlés programmját s a meghívásokat szétküldeni elhatározá. T. közgyűlés ! íme ezek azon életjelek, melyeket egyletünk magáról ez év folyamában adott. De ha itt megállapodnám s jelentésemet itt berekeszteném, a kép nem volna teljes. Miután egyletünk nemcsak helybeli, hanem egyszersmind vidéki egylet is, nékem tekintettel kell lennem azon mozzanatokra is, melyek vidéki tagjaink által előhozva Ötlenek szemeimbe. Nem sok ugyan az, a mit ez oldalról jeleznem kell, de ez a kevés is megörvendeztető. Egyes vidéki tagtársaink ugyanis egyletünk ügyét melegen ápolják s a vallás-erkölcsi élet és a humanitás érdekében tehetségűk szerint s a viszonyokhoz mérten buzgón fáradoznak. Nevezetesen ki kell emelnem itt Weísz Antal és Cundel Károly dobsinai és Kállay Miklós bereti tagtársainkat. Az elsők léptettek m. év jul 7-én „egy gyámolitási alapot Dobsinán lakozó árvák szá. mára" életbe. E gyámolitási alaphoz járulnak: 1. Minden kereszteléskor a keresztelendő gyermek szülei 5 kr., a kereszttanuk 2—2 krral; 2. A házasulandók kihirdetésök bejelentésekor 3o krajcárral; 3. A confirmándusok tetszés szerint 1—2 vagy több krral ; ez idén 82 gyermek után bejött 6 frt 45 kr; 4. Az uj iskolai év megnyitásakor a gyermekek tet szés szerinti összeggel ; 5. A hivek az ó év végén offertoriummal. Ily uton bejött 1872. év jul. 7-től 1873. óv jnl. 7-ig 146 frt 64 kr. Ez összeg 2 /3 -da: 97 frt 76 kr. kiosztatott 10 éven aluli árvák felsegitésére ; a felmaradt 73 -ad : 48 frt 88 kr. tőkésittetett. A tőke nagyobbitására buzgó tagtársunk Weisz Antal házanként gyűjtést rendezett, mely alkalommal a városi lakosokat egyszer-mindenkorra felhivta az adakozásra; a félvárosban eddig megejtett gyűjtés 259 frt 84 krt eredményezett, mihez a fentebbi 48 frt 88 kr. csatolva, az eddigi alaptőke 308 frt 72 kr az ottani takarékpénztárba letétetett. Méltánylólag kell kiemelnem itt Cundel Károly tagtársunk azon buzgó fáradozását is, melylyel német ajkú hiveit az egyh. reformmozgalom céljai és jelentőségéről népszerű előadások által felvilágosítani, s őket az ügy iránt fogékonyakká tenni igyekszik. Kállay Miklós tagtársunk Bereten az egylet céljainak előmozdítása tekintetéből f. év ianuár hóban a „bereti polgári olvasó kört" felállította, a helyi körülményeknek megfelelő alapszabályokat 14 ottani tag aláirta; a kör 4 önálló li.pot hordat; nevezett tagtársunk azon felül kézi könyvtárának egyetemes és vallás-történelmi ágát közforgalmúi felajánlotta; az összejövetelek alkalmával eszméket cserélnek a fontosabb eseményekről; haladási mozzanatként felemlítendő a felnőttek oktatása télen át. Vidéki tagjaink tehát megkezdették a működést s én hiszem, hogy az ő példájok nyomán nemsokára többi vidéki tagtársaink is a tett mezejére lépnek. És most, midőn évi jelentésemet befejezem, teszem azt azon óhajjal: adja a mindenség ura áldását kezdetünkre, adja áldását munkánk folytatására, hogy ez is egy tényező legyen a szeretet országának felépítésénél. Csisko János, egyleti titkár. Aláírási rovat „theologiai könyvtár" létesítésére. 342. Körösvölgyi lelkészi kör. Hol? 343. Nagy Sándor, ref. lelkész. Ágya, u. p. Kis-Jenő. 344. Szabó Péter, ref. lelkész. Piros, u. p. Újvidék. Külföldi egyház és iskola. A vallásszabadság Franciaországban. A francia protestánsok, — kiknek mozgalmait különösen most, e válságos időkben a legnagyobb figyelemmel kisérjük és hűségesen registráljuk, — jelenleg a restauratió ellen az országgyűléshez egy feliratot terveznek, melyre vonatkozólag a „Pesti Napló" a következőket irja : A legitimismus visszatérte, a fusionalis ármányok ellen számos jogosult érdek szólalt már fel; sokan tiltakoztak és fognak tiltakozni V. Henrik és a papi uralom visszatérte ellen. Különös volna, ha a protestánsok, kiknek békéjét és szabadságát legjobban veszélyezteti e restauratió, tétlenek és hallgatagok maradnának. Nem is teszik azt; egy feliratban, mely most Franciaországban köröztetik aláírások gyűjtése végett, erélyesen szólítják fel a nemzetgyűlésben ülő képviselőiket, hogy őket és a hazát a balsors ily csapásától óvják meg. A protestánsok Franciaországban nincsenek oly nagy számmal, hogy anyagi súlyúkkal a kormányra valami nagy nyomást gyakorolhatnának ; de függetlenségük, erélyük, szabadelvüségük, rendszeretetük tolytán több sulylyal bírnak, semmint számuk után hinni lehetne. Egyébiránt Franciaországban a vallásszabadság soha sem állott nagy becsben; még a forradalom sem tudta 78
