Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-07 / 36. szám

A népiskolai oktatás ideje a legtöbb vidéken két részre, némelyiken azonban három- vagy négyre is el van osztva ; nyolc hónapra terjed, csak a déli részeken tani­tanak kilenc, sőt tiz hóig is. Ez idő alatt legtöbbnyire minden hétköznap oktatnak, azonban különösen az am­bulansi iskolákban csak öt napon át, mert ezekben a ha­todik nap a gyermekek kihallgatására van szánva. A napi oktatás öt-hat órára terjed, nehánv percnyi szünettel a tanórák közt. Vannak iskolák, melyekben csupán délelőtt tartatnak tanórák, vannak olyanok, melyekben délelőtt is, délután is. A svéd népiskolák tantárgyai: vallás, nemzeti nyelv, történet és földrajz, mértan és mértani rajz, számolás, zépirás, ének, testgyakorlat és kertészet. Arról, hogy az egyes tantárgyakat hány gyermeknek tanitják, külön sta­tisztikát vezetnek, melyből kiviláglik, hogy legtöbben az éneklésben (310,718-an), azután a testgyakorlatban, tör­ténetben ós földrajzban, természetrajzban, mértanban és rajzban, legkevesebben pedig a kertészetben (49,015-en( gyakoroltatnak. Kilenc évvel ezelőtt elrendeltetett, hogy az iskolá­ból kimaradni akaró gyermekekkel elbocsátási vagy végső vizsga tartassák, s e törvény annyira keresztül lett vive, hogy már 1871-ben 148.742 gyermek tett végső vizsgá­latot. Nagy jelentőségű azon rendelet is, hogy az iskola naponkénti látogatásában akadályozott gyermekek számára a városokban néhány hétköznapon két esti óra tartatik, vidéken pedig egy. E rendelet foganatosítása már nagyobb nehézséggel járt. A szülők, kik gyermekeiket munkatárs­nál, segédkezőnél egyébnek nem tekintették, gyakran csak törvényes megintés után adták azokat az iskolába. Igy esett, hogy emiitett módon a kormány bölcs intézkedését még két év előtt is csak 25,215 gyermek vet-e igénybe. Egyes részeken jobb szerencsével kiséreltetett meg a pa­raszt legények oktatása, kik mint serdülő, vagy a férfi korhoz közelgő ifjak rég tul vannak az iskolaköteles ko­ron. Az ilyen fajta, ugy nevezett főnépiskoláknak célja a nép elemi ösmereteit bővíteni a praktikus életben legfőbb fontosságú, átalánosan hasznos ismeretekbe vezetés által. Az előadottak után föl sem is tehetni, hogy a své­dek csupán minél több gyermek irni-olvasni tanitására ügyelnének; ők annak eszközlőire is nagy gondot fordíta­nak. Tanítóik nem egyedül az által hasznosak, hogy oktatják' a jövő reményeit, hanem azért is, mert a min­dennapinál több kívántatván tőlük, a nemzet szellemi erejét mint megannyi müveit ember, nagyban emelik. A felsőbb elemi tanítóknak az egyetemen kell vége z­niök. A káptalan előtt tett vizsgánál legjobban kitűnt három ifjú közül választ a község, melynek főelemi taní­tóra van szüksége. A népnevelők seminarium-végzettek, s csakis a tel­jeskoruak bocsáttatnak rendes állomásra. A tanítókat a Község választja a pályázókból, az egyháztanács által ki­jelölt három egyén közül. Kis-iskolai tanítókul pedig oly egyónok alkalmaztatnak, kik a lelkész és az iskolatanács elé bizonyítványt terjesztenek jó hiruevükről, keresztyéni életpályájukról és emellett bebizonyítják, hogy szükséges ismeretekkel birnak a kis-iskolák tantárgyaiban. Ezeken kivül nyilvános próbát tesznek tanitás- ós bánásmódjuk megismertetésére. Ily tanítók a családatyáknak a lelkész­szel való tanácskozása után rögtön alkalmaztatnak. És ez igen észszerű. Ott, ahol nem annyira a tanulmány mint inkább ügyes bánásmód határoz, ha ez megvan, bizony szerfölött fölö sleges volna sokat ceremóniázni. A tanítók magas létszámát mutatják az 1871. évi statisztikai adatok, mely évben a népiskolákban 5039 ta­nító és 2776 tanítónő foglalatoskodott, kik közül azonban csak 3215 tauitó ós 485 tanítónő tett a seminariumban tanitói vizsgát. 52 tanitói állomás volt összekötve a pa­pival, 1507 meg a sekrestyésével, mely utóbbi ugyancsak nagy összeg. De most jön csak a java! Korunk legcsengőbb énekese : a pénz, ugylátszik, bekapott a svéd tanítók közé [s, ami azt eredményezi, hogy népnevelőnek elegendő jó­ravaló ember megy, s az illetők válogathatnak közülök. A felsőbb néptanítók, kik azonban, quod bene notandum est, valamennyien egyetemvégzettek, 1000—1500 biro­dalmi tallér évi fizetés mellett lakással és fűtéssel lát­tatnak el. A sajátkópeni néptanítók és tanítónők évi fize­tési minimuma 400 tallér volt 1873-ig, amikor ezt az országgyűlés 500 tallérra emelte, hozzászámítva 8 tonna (egy tonna = 20 mázsa) természetben kiszolgáltatott gabonát. Gondoskodva van azon tauitók jutalmazásáról is, kiknek szolgálati ideje évenkénti nyolc hónapnál többre terjed; ezen időn felül eső minden hónapra két tonna gabonával többet kapnak. Továbbá minden rendes népne­velő a maga kerületétől lakással, ahoz való fűtéssel és földdel vagy legalább is konyhakerttel láttatik el. A jó­ravaló öregebb tanítók megjutalmazása céljából tavaly mondatott ki, hogy mindazon rendes tanitó, ki hivatalát tiz éven át kifogástalanul vezette, legalább is 600 tal­lért kap fizetésül. És a legkisebb fizetésben 3170 r. ta­nitó- és tanítónő közül 2455 részesült a legkisebb fizetésbens 715 pedig magasabban, mely a nagyobb városokban gyak ran 1000—1500 tallérra rug. A tanítók nyugalmaztat ásáról, mint majdnem minden nyugati államban, ugy itt is gondoskodva van •, még pe­dig ugy, hogy a tanitó helyett a község fizeti az évi járu­lékot. Az egész fizetésnek 75°/0 -át képező egész panziót 60-dik életkora ós 30-dik szolgálati éve betöltésével kap­hatja meg a tanitó; de számot tarthat a nyugdíjra gyó­gyithatlan betegség vagy más nyomasztó körülmény iga­zolása után is. Az egész országban hét tanitó- és két tanitónő-se­minarium van. Az ezek feletti felügyeletet a kerület káptalana, a főfelügyeletet pedig a cultus-departementnek illető osztálya teljesiti. A népnevelő-képző-seminariumok három év alatt végzendő osztályokra vannak osztva; tanu­lói tandíjmentesek. Tárgyak : vallás, anyanyelv, szám- ós mértan, történet és földirat, természetisme, nevelés- és módszertan, szépírás, rajz, zene ós ének, test- és fegy­vergyakorlat, kertészet, különösen faültetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom