Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-07 / 36. szám

megromlott, kérdeztetvén sokaktól annak okáról, annak tulajdonitotta-é, hogy varakas békától, szélütéstől, vagy álmában a mesterné fejét megszorítván esett vólna rajta ? Ezekre azt felelte hiti szerint; Primus testis N. Döbrösi Ferentz ad punctum 1-mum, hogy előtte is gyanakodott a mesternére felesége romlása iránt. Ad 2-dum Deserits azt is beszéllette, hogy egykor hajnalba, ha felesége fenn nem lett volna, az ö fejét is megrázta vólna. Ád 4-tum Más boszorkánysággal is nem tsak biresitette a tanú előtt, de arra meg is esküdtt maga Deserits in inquisitione magistratuali bizonyítván Pápán lakozó Horváth, alias Simony Mihállal. Ezt Pápán mediante commissione Spect. D. Vice Comitis Cottus Weszprim. megesküdtetvén, hiti szerint megmutatta, hogy itt is a Deserits nem igazán esküdött meg. Secunda fatens Nob. D. Eva Horváth hasoDlót vallott ad 1-mum ad 2-dum, hogy magától Kis Eörsébethtől Deserits feleségétől azt hallotta, hogy egy nagy varakas békától ijedett meg, mind tsak ugy tetszik, hogy utánna jő, Deseritstől pedig azt hallotta, hogy háromszor tapogatta meg a felesége fejét. Tertia testis Eva Balog azt vallotta, hogy Deserits hiresitotte a mesternét boszorkánysággal és hogy étszaka a felesége fejét megtapogatván elromlott, és most is nyomorkodik, tovább is inhaereál abba, hogy nem más, hanem a mesterné rontotta meg a fejét. Quartus testis Michael Szalay ad 2-dum hogy Deserits hiresitette a mesternét felesége feje rázása felől. Sexta Nob. Elisabetha Horváth azt vallotta ad 1-mum, Deserits szájából hallván, hogy az ő feleségét a mesterné vesztette meg ad 2-dum idem quod etc. a!ii. Octava fatens Susanna Sulyok ad 2-dum Deseritsnétől hallotta, hogy a szél ütötte meg, a férjétől pedig, hogy a mesterné ütötte vólna meg a fejét álmában. Decimasexta testis Catharina Németh ad 2-dum Deseritsnétől hallotta, hogy valami szél jött neki, attól megijedvén meg is romlott. * Ezzel megelégedvén, újra szegény ártatlan oskolamesterünkbe Vizközy Mihályba akadtak, azzal hiresitvén a felesége kivált Kis Eörsébeth, hogy ö maga is boszorkány és valahol a mestert meglátja, vagy tsak a nevét is hallja, hogy valaki előtt emlegeti, azonnal emiétett Kis Eörsébeth megnémul, sőt ha szemben lenne véle, ki tudja micsoda szörnyű dolog esnék rajta. Melly okból Deserits Ferentz feleségét hurtzolta fellyebb s alább, a vadosfai prédikátorhoz is elvitte, hogy lássa, ha a mester vagy mesterné nevét emlegetik felesége előtt, mint lészen dolga. Igaz, az asszony tettetésképpen-é vagy más okból magát rázta, némává tette, idővel (talám mikor s a mint magának tetszett) megszóllamlott, olyannak látszott mint akit a gonoszok megszállanak. Ezen okból ia ismét a mester ellen is inquiráltatni kívánván a Teként. vármegye tiszteit tovább is búsítván, történt, hogy midőn Teként. Hannibal Ferentz főbíró uram, N. Diniky eskütt ur sok érdemes nemes emberek előtt Vadosfalván ao 1747. die 2. febr. szemre hivná mind a két személyet, contrariumot. látván, tapasztalta nem csak emiétett Teként. főbiró ur egyébb jelen lévő emberekkel Kis Eörsébeth álnokságát,, hogy az nem történt rajta, amit mondott; sőt azután ötöd! nappal, tudni illik die 6. febr. vadosfalvai terminusra kimenvén Teként. Nagy Pál itélőmester ur, ezen Tttes vármegyének akkori actualis viceispánnya a dologba bétekéntvén, mester, mesterné ártatlanságát, amazoknak pedig helytelen vádolásokat látván, meg is dorgálván letsendesiténi méltóztatott. Hogy a vadosfai egyházi szóigák ellen megáltolkodott gytilölségeket a Tettes magistratusnak terhére nagyobbra vigyék, most immár Fabri Gergelyre is, azon aug. conf. lévő articularis ekklesiának praedikatorára is feltámadott sokszor emiétett Kis Eörsébeth, Deserits avagy Takács Ferentz felesége, akit arra kért azelőtt, hogy engedj*' meg a templomba való járást (ugy sem lévén eltiltva),, hogy késértetiben vigasztalást vehessen, beteg házához U,, midőn a praedikátor vigasztaló tanításokkal ólt vólnar sietvén, utóbb, ao 1747. die 13. mens, julii Takáts alias: Deserits András saját fiával hittel azt merészelte reá fogni, hogy annak előtte circiter két esztendővel (quod probe notandum melly esztendőbe sőt azelőtt is az ura assioja szerint in inquisitione magistruali ao 1745. mens. aug. peracta első testis lóvén egyébb fent specificalt bizonyságok hitek szerint is, akkor már megromlott fejére nagy késértetekbe volt) húsvét innepei tájban vadosfalvai oskolamester meghólt gyermeke felett mostanyi Fabri Gergely nevü praedikatort hallotta az igaz catholica római hitben lévők ellen káromkodni ekképpen: Azok a külső atyafiak csinálnak fából, kőből, üstből, aranyból képeket, azokat Isten gyanánt imádják, kurva az hitek, kurvául szeretik a Kristust. Ezen veszedelmes vádolással ugyanazt gondolták, mint hogy a mestert, mesternét költött boszorkányságok miát meg nem égettethették , a praedikatorra illyen képtelen dolgot költvén nyertesebbek lesznek; de igen jó! esett, hogy ollyast nem költhettek, amelly röjtökhelyen egyedül magok előtt esett vólna, hanem in concione publica funebri, in eiequiis demoríui filii ludi magistn praesentibus compluribus auditoribus. I-mo. Hogy ez is az elsőkkel edgyütt hamis fogás légyen, legelőször is elégséges vólna megmutatni tsak a mester mesterné ellen lett álnok vádolásokból is, de II-do. Másodszor, azon időkben történt dolgokra hogyan mutathat az asszony, holott azon esztendőbe amellybe emlegeti a halotti praedikatiot, sőt férje hite szerint már annak előtte is két esztendővel, hol fejére nézve megromlott, hol megvesztett, ijett, hol gyakorta néma vólt. III-io. Ha ugy vólt a praedikatio, miért halasztotta ennyire, és miért nem intette meg a jelenlévőket,, hogy azon praedikatiórul megemlékezvén, most bizonyságok lehetnének. Ugyanazért akarta annyira hallasztani,.. akkor elhallgatni, hogy sokára feledékenységből ellene bizonyságokat nem léhet állítani.