Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-08-24 / 34. szám
alakult s Bálint József, palotai lelkész és Győry Lajos kettős elnöklete alatt tartott gyűlésén megválasztá elöljáróit. * Iskolai jelentés. A járvány miatt aggódó szülőktől az igazgatósághoz érkezett több rendű felszólalások és kórelmek következtében elhatároztatott, hogy — á mbárKésm árkot eddigelé a járvány megkímélte, — az 1873 /4 -iki tanév a késmárki ág. hitv. lyeeumban az idén kivételesen csak sept. 15-én v e e n d i kezdetét. Késmárk, 1873. aug. 18. Az igazgatóság. * Értesítés. A sárospataki ref. főiskola növendékei egyelőre arról értesíttetnek, hogy az országszerte uralkodó járvány miatt mind addig ne jöjjenek Sárospatakra, mig hasonló uton a tanév megnyitásának idejéről ujabb értesítést nem vesznek. Sárospatak, 1873. aug. 18. Bokor József, közigazgató. * A csurgói állami tanitóképezdében folyó évi octóber 1-én nyittatik meg az 1873/4. tanév. Az 1868. évi 38. törvénycikk alapján: „A tanitóképezdébe olyan éptestű növendékek vétetnek föl, kik a 15. évet már meghaladták s az anyanyelv, számvetés és földrajz ismeretében s a történelemben legalább annyi jártassággal bírnak, amennyit a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4 első osztályában tanítanak. A belépni 'kivánó növendék erről vagy nyilvános iskolai (bélyegmentes) bizonyítványt köteles előmutatni, vagy fölvételi vizsgának kell magát alávetnie." A beírások september 28—30. napjain, a fölvételi vizsgálatok octóber 1-én tartatnak meg. A fölveendő növendékek közül 5—6-an a Belevári-féle alap kamataiból, 40—44-en pedig államilag fognak segélyeztetni. Mindkét segély egyenlő s köztartásból és szállásdíjból, vagy ennek megfelelő ösztöndíjból áll. A Belevári-féle segélyért valláskülönbség nélkül bárki folyamodbatik a belső-somogyi helv. hitvall. ev. egyházmegyéhez (nagytiszteletű Mezey Pál esperes úrhoz Csőkölbe cimezve). Állami segélyért a képezde igazgatótanácsához lehet folyamodni (alulírotthoz Csurgóra, Somogymegyébe cimezve). A segély iránti kérvényhez keresztlevél, szegénységi bizonyítvány és az iskolai bizonyítványok melléklendők. Az igazgató-tanács a segélyzés iránt beérkezendő kérvényeket octóber 9—10-én fogja tárgyalni. Csak azokra lesz tehát tekintettel, kik megelőzőleg már fölvétettek a növendékek sorába. Az intézet köztartásában bárki részt vehet, öthavi köztartási dijat azonban (42 frt. 50 kr.) előre tartozik lefizetni. Csurgón, 1873. augustus 18. Bárány Ignác, igazgató-tanár. * Necrológ. A Juhász Antal haláláról szóló fenebb közlött családi gyászjelentést lapunk egyik munkatársa a következő életrajzi adatokkal egészíti ki : Juhász Antal született 1797. sept. 10. Gyulán. Atyja István gyulai, majd öcsödi lelkész és esperes, anyja Eresei Klára volt. A latin osztályok látogatására 1813-bau a debreceni főiskolába menvén, a papi tudományokat is ott hallgatta. 1822—1824-ben a szikszai latin iskolábau rectoroskodott. Miután még egy évet a bécsi prot. theol. facultásou töltött, az ÖcsÖdiek által papnak választatott meg. Mint ilyen Makóra költözött át 1828-ban, hol aztán halálaig maradt. Az aggkor időszakát a hivatalos teendőktől nagyrészben visszavonulva csöndes nyugalomban tölté, családi örömeinek és boldogságának élve. Egészsége és életereje a többszöri szélhűdés dacára, mely érte, meglehetősen állott, s csak a m. h. 8-dika óta szállott rohamosan alá, bár ágyban közvetlen halála előtt alig pár napot volt kénytelen tölteni. A boldogult -nak hivatali buzgóság és hűség, szeplőtlen erkölcsi magaviselet, szerető, gyöngéd sziv, müveit és humánus érzület voltak kiválóbb jellemvonásai; s méltó volt azon köztiszteletre és általános ragaszkodásra, melylyel a hivek kezdettől fogva mind végig környezték. Temetése roppant számú közönség részvéte mellett folyt le e hó 15-én d. u. Á háznál imádságot mondott Varga Pál, szegedi lelkész, a templomban Szeremlei Samu tartott egyh. beszédet 1 Thess. 2, 10—13. alapján, a sirnál Deák Gy., helybeli s.lelkész szónokolt és könyörgött. Legyen áldás és béke az elhunyt emlékezetén ! * A szarvasi főgyinnasiumnál a járvány miatt, mely Szarvason ugyan már nem, de a tanodavidék némely pontjain még dul,a beirások sept. 12—14-ére vannak elhalasztva, miről az igazgatóság az érdekletteket ezennel értesiti. * A gyászMrekböl nem fogyunk ki. Lapunk bezártakor veszszük a hírt, hogy Göncy József, agolopi ref. egyház lelkésze f. hó 16-kán elhunyt. Született 1825-ben Erdőhorvátiban. Alig 8 éves korában már Sárospatakra ment, miután a helybeli elemi iskolában a szükséges előkészületet megtevé. Patakon a gymnasiumi tanfolyamot bevégezvén, 1840-ben, 15 éves korában a felsőbb tudományok hallgatására jogosíttatott. 1847-ben Erdőbényére vitetett fitanitónak, hol 3 évig volt. 1851-ben letette a s.-lelkészi vizsgát s előbb Őrsiben, majd Megyaszón, amott két, emitt 3 évet töltött mint s.-lelkész. 56-ban választatott monoki, 9 év múlva golopi pappá. Mindkét helyen a szó szoros értelmében nyomorgott abból a néhány forintból, amit a hivek papi fizetésnek csúfolnak. Szegény anyagi körülményei közt fölemésztvén szülei után maradt örökségét is, f. hó 16-kán bekövetkezett halálával családja a legszánandóbb helyzetben, úgyszólván semmi nélkül maradt. Béke legyen az elhunytnak porain! * A pesti ág. hitv. ev. magyar-német egyházközség népiskoláiban ós főgymnasíumában a beiratások az 1873 /4 . iskolai évre september 14-kén, a rendes előadások pedig sept. 18-kán kezdődnek. Budapesten, 1873. aug. 20. Az igazgatóság. * Melius emléke Párisban. Nemzetünk és irodalmunk derék barátja Sayous Ede, mint a „M. 0. és a N. V."-ban olvassuk, a francia protestáns társulat mult havi ülésén Melius Péterről értekezett, szólván egyszersmind részletesen a magyar protestantismus eredetéről. * Lapunk bezártakor veszszük a hirt, hogy Csethe Lajos, a karcagi ref. egyház lelkésze, volt esperes, közelébb elhunyt. Kérjük az illetőktől a megboldogult necrológját.
