Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-03 / 31. szám

PROTESTÁNS GYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dík sz., első emelet. Előfizetési dij s Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A modern állam és az egyház közti viszony megállapítása. A haza bölcsének f. évi junius 2d-án tartott monumentális beszéde viszhangra talált a korszellemmel haladni akaró emberiség minden rétegeiben; epochális, korszakot alkotó beszéd ez nemzeti politikánk történetében. Midőn e nagy állami és egyháztársadalmi mozzanatot észlelem, önkénytelenül lelkem előtt terem a nagy angol Buckle ama mély igazságot tartalmazó mondása, hogy „sem szabad akarat, sem elővégzet nincs; az emberek tettei a körülmények által határoztatnak meg." Igen, a körülmények utalták a szent ügy bajnokait arra, hogy határozottan lépjenek ki a tett küzdhomokjára; a körülmények parancsolták, hogy kezökbe vegyék a nemzet honatyái a mózesi pálcát s megverjék vele a cselekvés szikláját; a körülmények teremtették hazánk ege fölé azt a felhő-oszlopot, mely vezéreljen bennünket a kiegyenlítés ígéretföldére, az állam és az egyház közti viszony megállapításához. Égető kérdés ez, melynek megoldását a modern állam eszméje napról napra égetőbben követeli. De hogy megoldassék, mindenekelőtt tisztába kell jönnünk, melyek az államnak ós az egyháznak jogai ós kötelességei egymással szemben. Ezt szándékszom én lehető röviden az alábbiakban kifejteni. I. Az állam joga és az egyház kötelessége. Az állam joga ebben az elvben van röviden kifejezve: „Jus majestaticum principis circa sacra." Tehát: 1. Joga van az államnak vagy államhatalomnak meghatározni, ha valyon létezhetift-e s mily föltételek alatt valamely vallásos társulat mint ilyen az államban, s mily föltótelek alatt gyakorolhatja vallását ? Az állam, mint világi testület, ezen sérthetetlen joga lebegett a nagy vallás-alapitó, Jézus előtt, midőn azt mondotta: „Adjátok meg a császárnak a mi a császáré ós istennek a mi az istené." Vagyis, hogy az az egyház, melyet ő alapítandó lesz, nem azt tűzi ki céljául, hogy a törvényt eltörölje, hanem, hogy azt betöltse. Tehát már Jézus tiszteletben tartotta a Jus' majestaticum principis*-t. S hogy a keresztyén vallás eszméinek az állam földébe való átültetése alkalmával sokszor kemény reactiót támasztott a nép régihez ragaszkodó szellme s vonakodott az uj vallást befogadni, ezen körülményt legtöbb esetben annak lehet tulajdonítani, hogy a hithirdetők nem azon jézusi szelídséggel jártak el. mely a szellem fegyverét ajánlotta a küzdelemre s mindig ugy, hogy az apostoli intés szem előtt tartassék : , Minden lélek a felsőbb hatalmasságnak engedelmes legyen." Hazánkban István király látván egyrészről a keresztyén vallás magas erkölcsi missióját s meggyőződvén másrészről arról, hogy a keresztyén egyház szelleme nem akar az ország törvényei fölé emelkedni s államot alkotni az államban, tárt karokkal fogadta azt be ós segítette elő minden küzdelmeiben Gazdag jövedelemforrást nyitott az egyház számára, megajándékozván azt államjavakkal, nem is gondolván arra, hogy az általa vilígi gazdagsággal elárasztott egyház azzal hálálja majd meg ezen jótéteményt, hogy fölemelkedik az állam fölé. * Hogy a 16-ik század reformatiója az állam és az egyház közti viszony modern felfogásából indult ki, bizonyítja magának az egész hitújításnak ténye s arra céloz Luther is a törvény' ós evang.-ról szóló müvének eme szavaival: „Gesetz ist, was wir 61