Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-13 / 28. szám

mennyiben az a 65 ezer ft. eredetileg csak a 4 egyh.-kerület dotatiójára fordíttatott és csak azután utólagosan csatoltatott ide az erdélyi egyh.-kerület, sajátképen az erdélyi egyh.-ker. részéről az államsegély felvett összegéből semmi részlet sem szerepel. Kérjük tehát ezen hiánynak kipótlását. Hegedűs L. a nagyobb államsegély kérelmezését az egyház érdekében nem pártolja. Vele szemben Révész megjegyzi, hogy ha eddig elfogadtuk, ezután is el kell fogadnunk a minket megillető államsegélyt. — Kacsóh a felírató', pártolja s azt is felemlitendőnek tartja, hogy Erdélyben az evangélikusok is a magyarországiaktól függetlenül és az őket megillető helyes arányban kapják az évi államsegélyt. Végül az államsegélynek kiosztását illetőleg batározatilag kimondatik, hogy az eddigi gyakorlat és kulcs továbbra is megmarad. Az erdélyi sérelem orvoslásának a minisztériumnál leendő eszközlésével elnök 5 exciája bizatik meg. Továbbá tárgyalás alá vétetett a középtanodai oktatásról szóló törvényjavaslat s illetőleg a kiküldött bizottságnak ezen ügyben tett véleményes jelentése. F i 1 ó Lajos olvasta a törvényjavaslatot s Dömötör János, bizottsági jegyző, a bizottságnak az egyes pontokra tett megjegyzéseit. A 3. §-nál Török Pála dunamelléki egyh.-kerület részéről azon óhajtást fejezi ki, miszerint a gymnasium nem 8, hanem 9 osztálylyal rendeztessék be, olyformán, hogy a 3 felső osztályában egész kiterjedésekben magasabb, philosophiai szempontból adassanak elő a tantárgyak. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a philosophiai karhoz tartozó tudományok nem taníttattak a gymnasiumban kellő kiterjedésben és alapossággal s igy csaknem minden philosophiai ismeretek nélkül mentek az ifjak a szakpályára. Szóló abban a meggyőződésben van, hogy a protestantismus és az egyház ereje abban áll, hogy tagjai philosopbiai képzettséggel birjanak. Révész B. csalatkozik Török Pál inditványához s ő is azt tartja, hegy hiába állítunk mi protestánsok akárhány osztályú gymnasiumot, ha nekünk phil. cursusunk nem lesz, meg lesz ölve elóbbutóbb a protestantismus. Ezt a kérdést azonban nem látj i most idetartozónak. Török P. indítványa tehát ez alkalommal nem véteúik tárgyalás alá. A törvényjavaslat 4. pontja, melyben a görög nyelv fakultatívvá tétele mondatik ki, hoszszasabb vitát eredményezett. Ballagi azt tartja, hogy ha már egy classikus nyelvet el kellene hagyni, nem a görög lenne az, hanem a latin; a görög nyelv elsősége a latin felett már rég el van döntve a tudomány által. Hogy a görög nyelv fakultatívvá tétetik, ezt nemcsak hogy nem helyesli, de söt bűnnek tartja a tudomány ellen; a mellett van, hogy a görög nyelv kőtelező tantárgygyá tétessék. — E m ö d i szintén a görög nyelv fentartása mellett emel szót s ha már valamit ki akarunk hagyni a középtanodából, inkább a bölcsészeti előkészítő tudományok lehetnének azok. — Révész pártolja Ballagit; ő is inkább a latin nyelvet hagyná ki, mint a görögöt, a melynek képző hatását tagadni nem lehet. Nagy Mihály, dunántuli püspök (öreg kora miatt ez ideig szótlan ült) nem is tartja szükségesnek ezen kérdés felett vitatkozni, magától értetik, hogy a görög nyelvet mindenesetre tanítani k«ll a gymuasiumokban.— Könyves TóthMiháy felszólalása után tehát a b. javaslat ellenében batározatilag kimondatik, miszerint a convent szükségesnek látja, hogy a görög nyelv ezentulismintkötelezö tantárgy szerepeljen a középtanodákon. A 10. §. a szakrendszer szerinti tanításról szól; ennek ellenében a bizottság az alsóbb osztályokban a mérsékelt osztály rendszert, a felsőbbekben a mérsékelt szak rendszert ajánlja. E módosítás egyhangúlag elfogadtatik, A törvényjavaslat 11. 12. és 13. §-a, mely az élőké s z i t ő osztályról szól, elébb hosszú vitára szolgáltatott okot, s F i 1 ó mind a három §-t kihagyatni kérte ; végül azonban Révész felszólalására kiderült, hogy az előkészítő osztály a felekezetekre, a kik 4 osztályú elemi iskolát tartanak fen, nem kötelező s igy ezen szakaszok megjegyzés nélkül hagyattak. A tárgyalás ezután másnapra halasztatott. A nyilvános ülés után z á r t ü 1 é s volt, melyben egy fegyelmi ügy intéztetett el. Ötödik nap. Julius 5. A jegyzőkönyv hitelesítése után a törvényjavaslat további tárgyalása vétetett fel. A bizottság javaslatai legnagyobb részben vita nélkül fogadtattak el. A 18. §-nál, mely a tanári vizsgáról szól, F i 1 ó L. és N a g y Péter a felekezeti tanárképezde felállítását sürgetik. A törvényjavaslat azon passusát, mely a tanári állomásán 3 évnél kevesebb időt töltött tanárt vizsgálatadásra kötelezi, Nagy Péter autonomikus jogaink megsértésének tartja s a bizottság véleménye szerint is kimondatni kívánja, hogy a már egyszer állomást nyert tanár vizsgálatra ne kényszeríttessék. Ballagi ellenben ezen passust közmivelődési szempontból fentartandónak véli. E részben a bizottság véleménye fogadtatott el. A tanárok számára nézve elfogadtatott a javaslat, hogy a négy osztályú tanodákban öt, a 6 osztályú tanodákban nyolc tanár legyen. A tanulók számára nézve pedig kívánatosnak mondatott, hogy ötvennél többen ne vétessenek fel egy osztályba. A tanítási időtartamot a bizottság 9 hónapban javasolta megállapittatni; e mellett nyilatkozott Ballagi is, mivel a valóságos diligentia a sok közbeeső szünnap miatt tulajdonképen most sem 10, hanem csak 8, vagy legfölebb 9 hónap ; szabályozzuk tehát a kisebb szünidőket s akkor épen elég lesz 9 hónap a tanításra. Révész B., Emődi és Takács megjegyzései után a 10 hónap fogadtatott el; a kisebb szünidők iránt minden iskola autonomikus jogánál fogva szabadon intézkedhetvén.