Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-13 / 28. szám

megjegyzései után a bizottság javaslatától eltórőleg abban történt megállapodás, hogy az elnökség és a conventi tagok egyformán 3 évre fognak választatni általános szavazattöbbséggel. A bizottsági javaslat kettős elnökséget ajánl; ennék ellenében Nagy Péter a kettős elnökséget a régi kor féltékenységéből származott absurdumának tartja s minthogy egy egészséges testen két íej nem lehet, indítványozza, hogy csupán egy elnök választassák, még pedig a conventen jelen lévő főgondnokok közül titkos szavazattal. Horváth Mihály az eddigi gyakorlatot fentartandónak véli s a bizottsági javaslatot pártolja. Beöthy Zsigmond nem szeretné megbolygatni azt az alapot, a melyen eddig az egyh.-kerület, az egyházmegye s a presbyterium áll. Móric Pál elméletben szintén absurditásnak tartja a kettős elnökséget, de a gyakorlatban ő is helyesnek találja. Ennélfogva a bizottság javaslata változatlanul elfogadtatik. A javaslat 7. pontja az állandó titkárról szól; a convent azonban az állandó titkári hivatal felállítását feleslegesnek sőt célszerűtlennek látván, elégnek tartja, ha három évenkint csupán egy jegyző választatik. A gyűlések tartásának helyét és idejét illetőleg a javaslat a convent székhelyéül Budapestet, tartásának idejéül minden év oktober havát ajánlja. Révész B. nem tartja minden évben szükségesnek a co nventet, H o rv á t h M. szükségtelennek tartja a szervezetben kitenni a gyűlés tartásának idejét és helyét. Fi ló Lajos szerint a székhely meghatározását ki kellene hagyni a szövegből; ő sem kívánna minden évben conventet egybehívni, hanem csakis a szükséghez képest, az elnökség belátása szerinti helyen ós időben. B. V a y Miklós legjobban szeretné^ ha maga a convent tűzné ki a következő gyűlés helyét és határnapját. Ez utóbbi vélemény egyhangúlag elfogadtatik. A javaslatnak a convent hatásköréről szóló szakasza csaknem minden vita nélkül fogadtatott el. Minthogy alkalomszerüleg különben is közölni fogjuk a convent által megállapított tervezetet, itt most csak annyit jegyzünk meg, hogy ezen tervezetben a convent a magyar- ós erdélyországi ref. egyházak legfőbb kópviselő-és kormányzási testületének nyilvánittatik. Ezen tervezet véleményezés végett közöltetni fog mind az 5 superintendentiával, s mihelyt az egyb.-kerületek felterjesztései beérkeznek, a convent újból egybehivatik? hogy aztán a saját szervezetére vonatkozó szabályzat véglegesen megáll apittassék. Hegedűs László a Kovács A. által felhozott történeti adatokra nézve kijelenti, hogy azokat nem fogadja el. Révész B. hasonló véleményben van s óhajtaná, ha az egész indokolás kihagyatnék a jegyzőkönyvből. Azután igy folytatja: Éu valósággal nagy örömmel értesültem azon törekvésről, mely az egyn.-kerületeket szorosabb összefüggésbe és tömörülésbe akarja hozni és csak azon óhajtásomat fejezem ki: adja isten, hogy a most kimondott és közörömet keltett egyházi unió még a kimondott politikai uniónál is hamarább megtestesüljön. De másfelől azt is kötelességemnek tartom kinyilvánítani, hogy csakis ebből a szempontból üdvözlöm ezen törekvést, de minden olyan törekvésnek, melynek talán az lenne célja vagy iránya, hogy egyik superintendentia a másik fölébe emelkedjék, vagy beldolgaiba avatkozzék, vagy hogy valaha ebből Oberkirchenrath nőjje ki magát, határozottan ellentmondok, Ezzel a mai nap tanácskozásai véget értek. Negyedik nap. Julius 4. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Be őthy Zsigmond, a dunántuli egyh.-kerület részéről azon indítványt terjeszti a convent elé, miszerint az egyh.-kerületi hivatalnokok esküformája mind az 5 egyh.kerületre nézve egyformán állapittassék meg. Ezen indítvány érdemleges tárgyalása Filó Lajos javaslatára a convent szervezése utáni időre tartatik fen. Szentpéteri Sámuel, mint a közsegélye' zési pénztár (domestica) ügyében kiküldött bizottság elnöke és Farkas József, mint ezen bizottság jegyzője, bemutatván a bizottság munkálatát, ez azonnal felolvastatván, tárgyalás alá vétetik. E javaslat szerint a domesticából első sorban az önerejükön fen nem -állható felekezeti népiskolák, másodszor az olyan lelkészi és tanítói állomások sególyeztetnének, melyek a gyülekezet áldozatkészsége mellett is kellően javadalmazva nincsenek és végül a m i s s i ó k. A jövedelemforrást pedig képeznék : a) az államsegély egy bizonyos részének visszatartása, b) alapítványok s önkéntes a d a k o z á s, c) az ö n m e gadóztatás. E tárgyban hosszas discussio indult meg. Pápai Imre nem fogadja el az államadó utáni kivetés eszméjét; e helyett az önkéntes adakozás útját ajánlj-, a mivel a legtöbb eredményt lehetne elérni; felhozza e tekintetben a Gusztáv Adolf-egylet s az ennek alapján Magyarországon létrejött ágost. hitv. egyetemes gyámegylet példáját. Az adókivetés igen sok kellemetlenséggel járna s a mellett ártana az egyház tekintélyének is. K i s s M i k 1 ó s : A bizottság többsége csak mint legutolsó eszközt ajánlja a megadóztatást s én azt gondolom, hogy ott, a hol lelkesités és buzdítás fogékony kebelre találnak, e kebel nem lesz renitens akkor sem, ha reá valami kötelességet róvunk. Ballagi Mór: Mikor ez a domestica legelőször megindult, akkor nem az államadó vétetett alapul, hanem a fekvő birtok s akkor csak azt mondtuk, hogy nem vetünk ki senkire adót, hanem csak óhajtásunkat fejezzük ki, hogy az egyes birtokosok egy jugertfm után egy krajcárig meg fogják magukat adóztatni s ha visszaemlékszem arra az eredményre, a mit néhány hét alatt az a kifejezett óhajtás eredményezett, valóban alapos reményem van, hogy most, mikor a domesticára oly nagy szükség van, örömest és önként fogja felajánlani mindenki 58