Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-13 / 28. szám

alapján törvényszéki ügyekben is intózkedett s az alsóbb forumon ellátott perek ide felebbeztettek. Kovács A. erre is több adatot hoz fel. Továbbá az iskolák felett a főfelügyelet szintén a conventet illette. A convent ezen hatásköre egész 1848-ig fenállott; akkor azonban, bár a convent szervezete a régi alapon meghagyatott, régi hatásköre lényeges változáson ment keresztül. A javaslattevő bizottság azon véleményben volt, hogy a convent mai szerkezetében sem a mostani jogi fogalmaknak meg nem felel, sem bizalmat nem kelthet maga iránt. Kovács Albert után Beöthy Zsigmond állott fel s kijelenté, hogy elfogadja a bizottság munkálatát. A conventet illetőleg elutasithatlan életszükségnek tartja jelen prot. egyházi viszonyaink között egy olyan központi hatóságról gondoskodni, mely a nehézkes szerkezetű zsinat elkerülésével egyházi közigazgatásunkat reformálná s egyetemes érdekeinket az együttes erő erkölcsi hatalmával érvényesítené; minél fogva a convent nem lehet csupán értekezlet vagy épen társalgás, hanem mindenesetre oly intézet, mely a különböző szükséghez képest jogérvényesen s kötelező erővel határozzon is. Török Pál: A legközelebbi idők megtanítottak arra, hogyha soha sem lett volna conventünk, most kellene azt megteremteni, midőn oly sok fontos teendő várakozik reánk az egyházi és vallási téren. Bátor vagyok azért azt proponálni, hogy miután mindnyájan meg vagyjink győződve arról, hogy a conventre szükség van, menjünk bele a javaslat tárgyalásába oly módon, hogy ennek az egyetemes közgyűlésnek azon tárgyakat tartsuk fel, a melyek közösen minden ref. egyh.-kerületet illetnek és érdekelnek s intézkedjünk ugy, hogy az egyes egyh.-kerületeknek autonómiája mindazon ügyekben, melyek helyi és egyházkebli ügyek, sértetlenül maradjon. Erre a bizottság javaslata a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadtatott. A részletes tárgyalás elején, ott, hol a képviseltet és arányáról volt szó, Pápai Imre, böszörményi esperes, ugy a maga, mint a tiszántúli egyh.-kerület nevében kijelenti, hogy egyáltalában nem érzi magát hivatottnak arra, hogy a convent kérdésébe akár általánosságban, akár részletesen beavatkozhassék. E kijelentésre Lónyay Menyhért gróf megjegyzi, hogy a cél csak az, miszerint egy olyan munkálat készíttessék, mely véleményezés végett az egyes egyh.-kerületekhez küldessék le, tehát nem praejudikál magának senki, ha saját nézeteinek már ez alkalommal is kifejezést ad. Révész Bálint: Az tagadhatatlan, hogy mi általunk ezen kérdés conventi tárgyul kitűzve nem volt, ennélfogva egyh.-kerületünk semmit e tárgyban utasításul nem adott, azonban ugy látom az előzményekből, hogy a dunamelléki testvér egyh.-kerület ezt a kérdést már előre studiumául tűzte ki s az indokolásból a leghosszasabb tanulmányozás látszik. Én valósággal ezen dologhoz azon indokolás folytán ex abrupto hozzá szólani alig tudok, de kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy ha van erre a kérdésre nézve indok, az csak az, a mit itt Törők Pál püspöktársam előadott: „hogyha sohasem lett volna conventünk, most kellene azt megteremteni." Most tehát az a kérésem, hogy ez az elfogadandó bizottsági javaslat az indokolással együtt küldetnék le a superintendentiákhoz, hogy azok a magok észrevételeit megtehessék. Azonban előre is bátor vagyok kijelenteni és a conventet egész tisztelettel kérni, hogy a mely kérdésekben talán az egyes egyh.-kerületek között véleményeltérések nyilatkoznak, azért egymást ne gyanusitsuk s azt a superintendentiát, a mely a régihez akár féltékenységből, akár egyéb ok miatt ragaszkodni kiván, ne nevezzük azért ultramontáanak. (Felkiáltások: senkisem nevezte !) Az ilyen szavakkal nemhogy közelebb jönnének egymáshoz az egyli.kerületek, hanem talán még távolabb esnek egymástól-Méltóztassék elhinni, a mi egyh.-kerületünk csak azért féltékeny az ősi alapra s azért ragaszkodik az iskolai autonomiához, mert még nem tartotta azt az állást biztosnak, a melyen a magyar haza alkotmánya áll; majd ha azok a kérdések meg lesznek oldva, melyek most közelebb a képviselőházban kimondattak, akkor ezek a kérdések is egészen más szinben fognak feltűnni. Az a kérésem tehát, méltóztassék a most benyújtott javaslatot tárgyalás alá venni és azután azt az indokolással együtt az egyh.-kerületekhez leküldeni. (Általános helyeslés.) B. Vay Miklós Révész B. megnyugtatására kijelenti, hogy ha valaki, ugy ő (Vay) régóta ós legközelebbről ismeri a tiszántúli egyh.-kerületet, de tagadja, hogy az ultrámon tán név arra alkalmazható volna. A képviseltetés aránya felett hosszasabb discussió fejlett ki, melyben részt vettek b. Kemény Gábor, Révé s z B., Móric Pál, ki kétszer is szólott, s összehasonlítván a 3 magyarországi és az erdélyi egyh.-kerületet a tiszántúlival, a b. javaslatban felállított arányt, mely az egyházakat jogi személyeknek vévén, a képviseltetést azok arányához állapította meg, nem tartja helyesnek s ennélfogva annak oly módoni megváltoztatását kéri, hogy a képviselet a népesség számával legyen arányban. D ob o s János figyelmezteti a conventet, hogy conventet akarva alkotni, zsinatot ne csináljon; a convent és a zsinat közt lényeges különbség van s tiltakozik az ellen, hogy a conventi tagok választása a népre vitessék vissza; elfogadja a javaslatot; ugy szintén elfogadják Hegedűs László és Lónyay Menyhért is. K a c s ó h Lajos, K. Tóth Mihály, Hajnal Ábel és V a y Béla felszólalása után a b. javaslat megváltoztattatván, a tiszántúli egyh.-kerület képviselőinek száma 12-ről 14-re emeltetett; továbbá a javaslat meghagyásával az erdélyi 8, a dunamelléki, dunántuli és tiszáninneni egyh.-kerületek 6—6 képviselőt kapnak püspökön és főgondnokon kivül. A tagok választási időtartamának meghatározásánál Lónyay Menyhért azt az inditváiyt teszi, hogy a conventi tagok egy évre, az elnökség ellenben három évre választassák. Nagy Péter ugy az elnökséget, mint a conventi tagokat 3 évre óhajtaná választatni. M ó r i c Pál kimondatni szeretné a választás módozatait is. Végre R é v é s z B. és b. Kemény G.