Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-06-29 / 26. szám
bet áldoztak, annál jogosultabb reményük, miszerint a kétszeresen vett bünbocsánatból rokonaiknak is biztosithatják az örök üdvösséget. (!) E nevelési rendszer következményei végzetteljesek lehetnek. Elfogulatlan katholikus testvéreink nem fogják tagadhatni, hogy ily egyletek szaporitása, ily nevelés terjedése jezsuiták vezetése alatt csak a viszályt, elkeseredést éleszti a vallási téren. Ha majd ez ifjú pápai katonaság tagjai kellő számban szerepelnek az élet szinterén, csak a jezsuitáktól függ, hogy fellobogjon a vallásüldözés vészes tüzlángja. És hogy ők ettől nem riadnak vissza, ha általa célt érni reménylhetnek, azt mult történetük mellett bi§ ír zonyitják ujabb merész nyilatkozataik is. Ok a katholicismust absolut elvivé teszik, ós pedig ennek letörölhetlen jelleme a rideg türelmetlenség. A vallási nézeteiket absolut igazságkóp hirdetők rendesen vallásüldözők is. Ezek a más hitelvek követőitől csak kettőt szoktak elfogadni: feltótlen hódolást, vagy ennek megtagadása esetén, ha a hatalmi fölény részükön van, a harcot életre, halálra. Gy. F. Ha a polémia hevében Tisza Kálmán ur ellen netán oly éles kifejezés csúszott be cikkembe, melyért a mai társadalmi fogalmak szerint elégtételt kellene adnom, miután azt papi állásomnál fogva nem tehetem, ellenfelem is, mint egyházi főgondnok nem követelheti: lovagiatlan dolog volna tőlem e helyzetet más ember rovására kizsákmányolni s inkább kész vagyok sértő kifejezésemet ezennel visszavenni. Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. A középtanodai oktatás kérdéséhez, az országos közoktatási tanács által készitett törvényjavaslat alkalmából. Az intézmények sorsa, hogy túlszárnyaltatnak a kor igényei által, elavulnak, s módosulást kell szenvedniök a végre, hogy célszerűek maradjanak. Az eféle módosítást pedig a jelen sugalja azon szükségek kiváló érzeténél fogva, melyeket az avult intézmény fedezni nem bir, vagy épen előidéz. És ilyenkor az ellenkező túlságba esés, a visszahatás következtében, nagyon rendes emberi dolog; miért is ilyenkor tanácsos felmenni az eredeti kiindulási ponthoz, felállitani a tiszta eszmét és ahoz képest irni körül a feladatot, s jelezni a követendő utat, mely aztán önkényt eligazít az intézménynek célszerű berendezése iránt is. Ugy vélekedem, hogy a középtanodai oktatásra vonatkozó törvényjavaslat megítélésénél is hasonló eljárás szükséges, mely törvényjavaslat világosan azon nyomás alatt jött létre, melyet középtanodáink jelen állapotának s az azokban folytatott oktatás sikertelen voltának szükségképen kell gyakorolnia az avatott intézőkre, és azon befolyás alatt, melynek nem könnyen áll ellent, ki helyzetünkben a külföldi intézetekre tekint, s hazai tanintézeteinknek is az ötvenes évek előtti virágzóbb állapotára emlékezik. Az embernek egyéni kivolta az akarás és tudás, a cselekvés és gondolkodás, a jellem és ész által jelenti ki magát. A. tudás, a gondolat, az ész a benső valóság, az akarás, a cselekvés, a jellem annak nyilatkozása. Látunk embereket, a kik csupán tetteknél fogva gondolkodnak, kik aztán csak annyiban is gondolkodnak, amennyiben tények befolyása alatt állanak s testi munkába foglalják magákat. Ilyenek az ugy nevezett tanulatlan emberek (s ilyen a sokaság), a kik csak az érzékelhető világban élnek, a kiknek fogalmaik csak érzékelhető dolgokról másolvák, s a kiknek a nyelvre csak kevéssé van szükségök a végett, hogy gondolatot fejezzenek ki, avagy gondolatot alkossanak. De viszont ugyanezeknek tulajdonuk legerősebb mértékben a természetesség és közvetlenség, s az eredetiség és valódiság. Az elvont fogalmak s az eszmék, az elvont gondolkodás, elvek, törvények s általában a tiszta ész munkái a nyelvben nyernek kifejezést, a nyelvnél fogva születnek és hajtatnak végre, azok közege a nyelv, s azokban csak a nyelvvel együtt tökéletesedhetünk. S ez a tökéletesedés a tanulás. Ebből folyólag természetes, hogy igazi tanulás, bármely tantárgyban is a nyelvnél fogva, a nyelvészeti alapon lehetséges. A tulajdonképen való nyelvtan csak abban különbözik például a mennyiség-, vagy természettantól, hogy mig az első képessé teszen a gondolko dásra magának a nyelvnek, a gondolkodás közegének e törvényei fölött és szerint, addig ez utóbbiak képesekké tesznek gondolkodni a mennyiségek és természet törvényei fölött és szerint. Nyelvtant tanulni annyi mint gondolkodni tanulni nyelvtanilag, mennyiség-, vagy természettant tanulni annyi mint gondolkodni tanulni menynyiség- és természettanilag; e mellett azután az ismeretképesség önkénytelen gyakorlati eredmény. A háromszögtani feladatok megfejtésének gyakorlati módját, a táviró és egyéb természettani készülékek szerkezetét idővel egészen elfelejtheti a középtanoda legjelesebb növendéke is, de ha jól taníttatott, mindenkor erős leszen megállapított igazságokból uj igazságoknak kihozásában, s egyetemes törvényeknek különleges eseteknél célszerű alkalmazásában. A középtanodában minden tantárgy egyiránt gondolat-kifejezésben , gondolat-alkotásban való tökéletesedéshez szoJgáltat, csakhogy különböző tért és alkalmat és együtt vezetnek alapos sokoldalúságra. Azonban itt már a közvetlenség és természetesség nemcsak biztosítva nincs, mint- a kizárólag tetteknél 51*