Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-08 / 23. szám

ronyi, T. Illyés Péter andrásí és T. Nóvák István ur szolgáltának." Ez idő alatt nem szűnt meg a gyülekezet szorgalmazni vagy a tőle elvett paroch. helyiség visszaadását, vagy az érte adandó móltányos kárpótlást. A megyénél kellő támogatásra nem találván, a trónhoz folyamodott; és nem sikertelen. 1785. febr. 21-én kiadatott a helytartótanácstól a megyének a rendelet, melyben felhivatik mielőbbi igazságos intézkedésre ez érdemben. Ennek folytán most a gr. Eszterházy-családdal, mint melynek egyik tagja által 70 évvel előbb az oratorium elvétetett, indultak meg az alkudozások. Az akkori pápai földesúr, Gr. Eszterházy Károly egri püspöknek jószágkormányzója Balasovits Mihály késznek is nyilatkozott a megye által kiküldött bizottmány előtt több kijelölt helyiség bármelyikének átengedésére, azonban a rajtuk levő census kiséretében, miről az ev.-ok hallani sem akartak. Többszörös egyezkedés után a fazekas-utcában azon helyiséget, melyen most a templom, lelkész- s tanitói lak áll, s melyet a gyülekezet is alkalmasnak talált, a gróf minden teher nélkül örök birtokul átengedte, mint maga irá, „eő Felsége Parantsolatja szerint" . . . 1785. aug. 23. Első lelkésze volt a gyülekezetnek Németh István, előbb kővágóeö rsi prédikátor. Utána 1786-bin Szakonyi József, nemescsói lelkész hivatott meg. A fent emiitett helyen épitett templom is ugyanezen év nov. l-jén avattatott fel rendes isteni tiszteletre Hrabovszky Sámuel superintendens által. Gyurátz Ferenc, ev. lelkész. Külföldi egyház és iskola. Püspöki forradalmárok. Az egész müveit világ figyelmét felkölté azon vakmerő kérvény, melyet a porosz püspökök közelóbb a kormány elé terjesztettek. Az összes európai, de kölöuösen a német sajtó birálat alá veszi e munkálatot s még a kevésbé szabadelvű hirlapok sem tartózkodnak kimondani, hogy a német püspöki kar kérvénye valóságos merénylet az állam elleu. E tekintetben tehát a józan sajtó egyetért. Eltérnek azonban a vélemények az iránt, hogy a magukat forradalmiaknak nyilvánított főpapokkal szemben milyeu állást foglaljon el a porosz államkormány. A szállongó hirek szerint Bismarck a kérvényt ignorálni fogja s a szent atyák fenyegetéseit mindaddig hallatlanná teszi, amig positiv törvénysértést nem követnek el. Szerintünk is ez lenne a leghelyesebb eljárás. Az egész püspöki kart megbüntetni nagyon bajos ; de ha egyes püspök az állam tör vényeit valamely adott esetben ignorálja s a kormánynyal ujjat húz, ezzel oly hatalom mellett, aminő jelenleg a porosz kormány kezei közt van, nem lesz nehéz elbánni. Persze a laissaiz fairé elvét ily módon nem lehetne mindenütt, pl. nálunk se szabadna alkalmazni, de ott, ahol egy Bismarck áll az ügyek élén s amely állam oly szerencsés körülmények közt van, mint Poroszország, a fekete sereg veszély nélkül nyelvelhet az állam ellen, mert ha aztán részükről csakugyan tettre kerül a dolog, van hatalom, amely őket rendre utasítsa. A porosz episcopatus említett kérvényére vonatkozólag az „Allgemeine Zeitung" ezeket írja: Az ultramontauismuá és a porosz államkormány közti ellenségeskedés kitörése közel kilátásban van. Máj. 15-kén hirdettetett ki a „Staatsanzeiger"-ben az országgyűlés mindkét háza által megszavazott s a király által szentesitett egyház-politikai törvény. S már 26-kán Poroszország összes érsekei és püspökei, Ketteler bárónak, az egyházi táborszernagynak, s a freiburgi érseki helyettesnek mint Hohenzollern lelkipásztorának hozzájárulásával, egy beadványt terjesztettek az államminiszterium elé, melyben kinyilatkoztatják, „hogy ők az emiitett törvény végrehajtásában közreműködni nem fognak, sőt e törvényt el sem ismerhetik." A német püspökök a veszélyes uton, amelyre akkor léptek , amikor alávetették magukat a vaticáni juliusi decretumnak, következetesei] tovább haladnak. Most egészen hatalmába estek ama sötét hatalomnak, amely a jezsuitizmust kezei közt tartja s amely azt élet-halál harcra birta a modern állam és a polgárosodás ellen. A sejtelem, amely a jezsuita-törvény életbeléptekor némelyekben támadt, csakhamar teljesedésbe ment: a jezsuitáktól megszabadultunk, s a jezsuitizmus a nyakunkon maradt. A beadvány, melynek közlésével a „Germania" ugyancsak sietett s amely a többi hírlapokban is közzé tétetett, nyílt hadüzenet ; a legitim államhatalomnak nyiltan felmondja az engedelmességet, s felmutatja egyszersmind a két élű fegyvert, amelyet a kitörendő harcban az állam ellen fognak használni. E törvények, mint a püspökök állítják, sérelmet ejtenek a jogon és szabadságon, amely isteni rendelés szerint az isten egyházát illeti meg. Teljesen megtagadják az alapelvet, amely szerint a keresztyén népek közt, különböző államokban, Nagy Constantin óta az állam és az egyház közti viszony rendezve volt — az elvet, mely az államban és egyházban két különböző, istentől nyert hatalmat ismer el, s e két hatalom, viszonyaik különféle érintkezése és keresztezése mellett, hatáskörük határainak szabályozása tekintetében nincsen feljogosítva, hogy egyoldalulag járjon el, s a határokat és korlátokat önkényileg jelölje ki, hanem előzetesen és békés utou meg kell egyezniök a hozandó határozatok és rendelkezések iránt. Ezután az egjhá z-politikai törvényekben érvényre jutó elvet „a pogány állam elvé"-nek mondják, melyet elismerni nem lehet, hacsak „Krisztus istenségét s a keresztyénség isteni eredetét meg nem tagadják." „Az emiitett törvény még azon egyes határozatainak se vethetik alá magukat, melyeket különböző államok egyházai az apostoli székkel kötött egyezség folytán érvényeseknek is-46*