Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-08 / 23. szám

mertek el; mert különben elismernék az állam illetékességét arra nézve, hogy egyházi dolgokban egyoldalulag intézkedhetik." A porosz episcopatus tehát a jogerejüvé vált egyház-politikai törvényeket visszautasítja; reá nézve ezek nem léteznek s egész őszinteséggel kinyilatkoztatja, hogy e törvényeket hivatalos eljárásában nem fogja figyelembe venni. Ily forradalom az államhatalom ellen, — amint azt minden elfogulatlan ember el fogja ismerni, — mióta a keresztyénség létezik, nem fordult elő. Az ilymódon előidézett helyzet még komolyabbá válik az által, ho^y a pápa nem röstelli a vallást ismét és ismét előtérbe tolni s az államkormányt a tudatlan tömeg előtt mint % keresztyénség elkeseredett ellenségét és száutszándékos rombolóját denunciálni. Mi óhajtjuk és reméljük hogy Berlinben az események eme fordulatára készen levén, az ottani irányadó körök nem engedik magukat elcsábíttatni a sireni hangoktól, melyeket ujabban a hivatalos „Provincial-Correspondenz" hallat, midőn biztos kilátásba helyezi, hogy ha az egyház-politikai törvényjavaslatok jogerőre emelkednének is, a kormány a püspököknek engedményeket téend. „Al pos a remény — írja a nevezett lap,— hogy a katholikus püspökök most, midőn az oly élénken ostromlott törvények tényleg érvénybe lépnek s jogerejüekké válnak, ép azon felelősségüknél fogva, melylyel a porosz katholika egyház jóvolta iránt tartoznak, komolyan oda fognak törekedni s papjaikat olyan utasításokkal látandják el, hogy a katholikus egyház számára ezen törvények alapján, s az ezek által teremtett viszonyok közt, nagyobb mérvű, sikeres tevékenység lehetőségót biztosítsák. A katholikus főpapok, lelkiismeretességük ós bölcseségüknél fogva ovakodni fognak az államhatalommal szakítani s az államtörvénynek forradalmilag ellenszegülni." E jövendölés világos ellentéte a törvénynek kihirdetése után 11 nappal bekövetkezett. A püspökök „az állammal szakítottak" s a kormánynak hivatalosan kijelenték, „hogy az államtörvénynek forradalmilag ellenszegülni fognak." Bizonyára mindenfelé a legnagyobb érdekeltséggel várják a lépést, amelyet a porosz királyi államkormány e püspöki forradalmárokkal szemben tenni fog. Nekünk ezúttal nem szándékunk az egész ügy és azon rendszabályok iránt nézetünket nyilvánítani, amelyek egyedül célravezetők. Egyet azonban nem hallgathatunk el. Aki az ultramontanismus erejét ós szervezetét ismeri, az nem titkolhatja el maga előtt, bogy az ultramontanismust csak akkor lehet kiirtani, ha sikerül az ellen magában a katholikus egyházban, egy, a nép legalsóbb réteigeibe behatoló reactiót támasztani. E reactió már kezdetét vette az ókatholieismusban. Itt az ideje, hogy az államkormány komolyan föltegye magában, miszerint az akadályokat, melyek a, legkülönbözőbb oldalról, nevezetesen a forradalmi püspökök részéről is az ókatholicismusnak útjába gördittettek, ha szükséges, törvényhozási uton egyszer-mindenkorra eltávolítsa. Ballagi Géza. * A francia uj közoktatási ininisternek Waddingtonnak kineveztetését a jezsuiták és az ezekkel összeköttetésben álló és rokonszenvező legitimisták és bouapartisták nem szívesen fogadták, minthogy Waddington a liberális nézeteknek hódol, s még csak nem is katholikus, hanem protestáns. Franciaország érdekében felette óhajtandó, hogy Waddington ép azért, mert az ultramontánoknak nem barátja, minél hosszabb ideig álljon a francia közoktatásügy ólén, habár alapos okunk van tartani tőle, hogy Mac-Mahon elnöksége alatt nem lesz képes a szabadelvű eszméknek saját kívánsága szerint érvényesülést szerezni. Mac-Mahon bigott katholikus, épen nem fog tehát bennünket meglepni, ha min istereinek szabadelvüsködósét nem fogja megtűrni s inkább kiadja azoknak az utat, semhogy a katholika egyház általa protogált képviselőinek csak egyetlen hajukszála is meggörbüljön. * A hetedik német protestáns-gyűlés aug. 12—14-kén fog Lipcsében megtartatni. Napirenden lesz a többi közt a német ev. egyházalkotmány kérdése s azon még ennél is érdekesebb s mindenesetre általánosabb érdekű kérdés, mily álláspontot foglaljon el az ev. egyház, szemben a polgári házasság ügyével. * A német ókatliolikusok e héten gyűltek Össze Kölnben, s Reinkens tanárt ókatholikus püspökké választották. A gyűlésen egyházi és laicus küldöttek vettek részt, kik a püspökválasztást megelőzőleg sz ókatholikus egyház synodusi és községi szervezetét tárgyalták. Az erre vonatkozó javaslatokat Schulte tanár szerkesztette s valószínűleg változatlanul fognak elfogadtatni. * Az olasz zárdatörvény, mely ujabban alkottatott, nagy izgalomban tártja az olasz papságot. Rómából jun. 4-kéről távirják, hogy a szerzetes rendek e törvény ellen egy tiltakozást becsájtottak közre, mely főbb pontjaiban ezeket tartalmazza: A főnökök nemcsak a szerzetek főnökségei ellen intézett régi merényletek irányában kimondott pápai átokhoz hozzájáruluak, hanem különösen a maguk nevében is tiltakoznak, és az 1871. okt. 4-kén a pápai széknél levő idegen követekhez intézett tiltakozást megújítják. A tiltakozás kimutatja, hogy a zárdák eltörlése az egósz kath. világ elleni merénylet. A szerzetesfőnökök tiltakoznak a kamarában keletkezett vita, a szerzetek ellen felhozott rágalmazások és az egész törvény ellen, mint amely ellenkezik a királyság alkotmányával, ugy szintén óvást tesznek a kisajátítás ellen. is. Appellálnak továbbá a pápára, a püspökökre, minden katholikusra, a társulási-, a tulajdon- és a cépjogra s végül az istenre. A tiltakozás 12 szerzetfőnök és főügynök által vau aláírva, s a királyhoz, a ministertanács elnökéhez ós mindkét kamara elnökeihez van intézve. * A bécsi prot. papság jelenlegi névsorát a „Krchztg." következőleg állítja össze. Az ág. hitvallásuak superintendense Gunesch. papjai Porubszky, Kanka, Fischer, superintendensi helyettese Heck. A helv. hitvallású egyház superintendense Dr. Franz, papja Dr. Wilkens, superint. helyettese Fleischer. Prot. tábori superintendens Dr. Szeberinvi.