Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-18 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KL iadó-hivatal Mária-utca 10-dik sz,, első emelei, Előfizetési dy : Helyben házhozhordással s Tidékrepostai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. ~ Bélyegdij külön 30 kr. Gondolatok Vay báró jubileuma alkalmából. Amint vártuk s amint én eleve jeleztem volt, május 8-ika csakugyan lélekemelő szép örömnapja volt az egyetemes protestáns egyháznak, mely az ország- legtávolabb vidékeiről képviseltette magát, hogy részt vegyen azon ünnepélyben, melyet a tiszáuinneni egyházkerület nem csupán excellentiás cimü, de valóban excellens főgondnokának jubileuma alkalmából rendezett. Az erdélyi, tiszántúli, tiszáninneni ós dunamelléki superintendentiák püspökei és egyéb küldöttei megjelentek Miskolcon, hogy bemutassák az egyetemes egyház hódolatát azon férfiúnak, ki a legnehezebb napokban bátor őre volt a protestáns egyház jogainak ós hü tolmácsa panaszainak, s midőn az egy vezórférfi iránti tiszteletben a szivek találkoztak, az elmék is megnyíltak annak belátására, hogy bármily elágazók legyenek is egyben-másban az egyéni vélemények, a minthogy szabad emberek között az másképen nem is lehet, mégis vannak közös kötelességeink, melyeket csak közösen teljesíteni, elvitázhatlan szent jogaink, melyeket csak közösen biztosítani, ós dicső rendeltetésünk, melynek kellőn megfelelni csakis közösen vagyunk képesek. Az egész ünnepély lefolyása alatt a jubiláló emelkedett szellemű, messzeható beszédétől kezdve le az utolsó toasztirozó szónokig, mindenik akkor keltett általános érdeklődést, szava akkor gyújtott, mikor amaz általánosan érzett igazságok érinttettek és együvétartozásunknak lett kifejezés adva. Az ember mintegy érezte azon szellem erős fuvalmát, mely társadalmi életünket ez oldaláról is a mai civilisatió áramlatába fogja elébb-utóbb terelni. Mióta 48 a kiváltságos osztályokat, mint uralkodó államerőket ós tényezőket megszüntette, s valamennyi társadalmi elemeket e kettőben egyesi tette ; kormány ós nép, mind érezhetőbbé válik a szükség, hogy a társadalmi autonom körökben egyenlő munkára hivatottak szorosabb egyesülés által erőt gyűjtsenek üdvös céljaik kivitelóre s azoknak a mindent absorbeálni törekvő kormányhatalom ellenében való biztosítására. Autonom cselekvés és egyesült szervezkedés két elválaszthatlan fogalom, melyek mai időben kölcsönösen követelik ós támogatják egymást; egyik a jog, a másik ennek biztosítéka. Egyházunk nyomorának fookai közé tartozik, hogy nem bírtunk eddigelé soha módot találni közös erő kifejtésére, mely minden társas intézménynek nólkülözhetlen föltótele, szabadságának biztosítéka; nem is remélhetünk jobb napokat, amig a köztünk maiglan uralkodó szakadozottság megszüntetésével egységre vergődni nem tudunk. De hogy ez történhessék, az egyház terén folytatandó működésűnket szorosan el kell választanunk azon politikai irányoktól, melyek mai nap nálunk izgatják ós pártokra osztják a hazafiakat. Ha veszedelmes fonákság volna a politikai pártokat vallási hitelvek szerint alakítani, nem kevésbé vószthozó viszont a vallás terén pártnézeteket szerepeltetni. Mind a két esetben az ügygyei semmi benső kapcsolatban nem álló szenvedélyek viciálják a dolog természetszerű fejlődését. Avagy kérdem, mi köze a protestáns egyháznak, mint ilyennek, tagjai balpártiságához vagy azok jobboldali nézeteihez? Azt igenis értem, ha a romanismus híve a pártok üzelmeibe keveredik, és a körülmények szerint vagy a kormány részére áll vagy ellene agitál, — mind a két esetben a végcél, hogy az uralkodásra vágyó egyháznak a társadalomban mentül nagyobb hatalom biztosittassók. De a protestáns egyház, mint ilyen, -elvtagadás nélkül hatalomra nem aspirálhat, nálunk, hála istennek, soha 68