Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-04 / 18. szám

a népiskolában különösen a selyembogár-tenyésztést, ko­sárkötést, fafaragást, gyapjúfonást, hálókötést. Több önálló munkája nem jelent meg, s csak egyes cikkeket közlött olykor a lapokban, igy p. 1817-ben a „Hasznos mulatságokban" Pestalozziról s 1846-ban a „Nevelési emléklapok" I. füzetében „Pestalozzi elemi ta­nitás módjáról" sat. Kéziratban maradtak még tőle a nö­vendékei számára Pestalozzi elvei szerint kidolgozott elemi tantárgyak s egyéb más iratok, melyeket 1865-ben sajtó alá is készültek reudezni. Szabó mint gyakorlati nevelő, s mint iró egyaránt Pestalozzi befolyása alatt állott, Pestalozzitól vette lelke­sedését, tőle s Fellenbergtől eszméit. Szolgai utánzó azon­ban nem volt, a pestalozzismus hiányait is korán fölis merte, s amit átvett, azt ügyesen tudta honi viszonyaink­hoz alkalmazni, s épen ezért honfitársaira neki is megvolt a maga befolyása. Lehet, hogy hatással volt Talyga Ist­vánra is, ki 1827-ben „Útmutatás a számtudomány ta­nítására Pestalozzi szerint. Komárom." cimü könyvet adott ki. Hoffmann F. G. is a vele való megismerkedés után jött Yverdünből, hová a Pestalozzi tanmódja megtanu­lása végett ment, Pestre, s nyitott itt Pestalozzi elvei szerint berendezett leányuöveldét, melylyel néhány év múlva azonban fölhagyott. El lehet mondani, hogy nálunk Pestalozzi eszméinek terjedése, különösen a Szabó nevé­hez van fűződve. S nagyon méltán történt, hogy mikor az ő nyomain megszaporodott pestalozziánusok 1846-ban P. születésének századik évfordulóját megülték, az ünne­pély rendezője Dr. Tavassy V. Szabót is felkereste, s az ősz paedagogot elveinek s gyakorlati működésének leírá­sára fölkérte. *) Ez az ünnepély különben utolsó lobba­nása volt hazánkban a pestalozzismusnak, s ezután az csak szegletkő lett, melyre az uj idők uj rendszereit az újkor emberei nálunk is épitni kezdték. Pestalozzi tan­módja különben is nálunk nem hatott egész mélyen be az iskolai életbe. Egyes iskolák (a pesti evangélikusoké, a szepességi s a körös-marosmellékieké stb.) bevették ugyan, s némely nevelőintézetek, mint p. o. a fentebb emiitett Hoffmannféle s később Szőnyi kitűnő intézete gyakorolták s Szőnyi maga is irt ebben a szellemben egy „Alaktant", de az egésznek inkább csak a magasabb társadalom s a tanférfiak gondolkozására volt hatása, de mindemellett is az, ki ezen eszméknek oly hű harcosa volt, nagyon meg­érdemli, hogy róla épen most emlékezzünk meg, mikor egyik volt növendékének egyháza érdekében eltöltött 50 éves hivataloskodásáért nyujtjuk a koszorút. Kiss Áron. *) Ez az ünnepély már csak azért is nevezetes, mert több nevelő, s ezek közt Ballagi szarvasi tanár indítványára ez alkalom­ból terveztetett előbb egy album, melyből dr. TavaBsy szerkesz­tése alatt az elBŐ önálló tanügyi folyóirat, a „Nevelési emléklapok" nőtte ki magát. K. Á. BELFÖLD. Esdő szózat. Szábédi (Marosszék) unitárius hitközségünk siralmas innepszombatot ért. Lelki és testi erőben kimerülten, reszketve és könyhullatások közt virradtunk fel a feltá­madás dicső innepének első napjára, és csak másod-napján érhettünk rá, hogy a jókora tágas temetőkertben, az Isten szabad ege alatt zokogva ós siránkozva urvacsorázhattunk. Miért? mert f. é. april 12-én délutáni 2 óra tájt, a papság istállója véletlen tűz által kigyuladván, a papi és iskolatanitói egész telek azonnal lángba borult; papi, iskolatanitói lak, felszerelt iskolaház, csűr, pajták, mag­tárak, takarmány, négy szekér, két fejős tehén, kerítések, a nagy szárazságban, menthetetlenül oda égtek; sőt a szélnek hirtelen fordultával a pusztító elem is megfor­dult kelet felé, és temető-kertünk magaslatán és illő távolságban kiemelkedő diszes templomunk, bádogfedélzetü tornyunk, orgonánk, harangjaink, toronybeli óránk sat. sat. megsemmisültek. A templom és torony megrepedezett, s kormos kőfala, mint gyászos intő jel, rémlik felettünk ; épületes telkünk pusztaszer lett, belső embereink fedél ós élelem nélkül maradtak. Ezért fordult siralomra örö­münk ! Biztositásunk csak 500 ftig terjedt, mert korlá­tolt anyagi helyzetünkben csak a tűztől tartottunk; de a tűzkári rovatai terhétől is ajogtunk. S bár 900 lelket tevő gyülekezetünkben az egye­seknek ezúttal nem volt romlásuk, de annak tagjai mind elaprósodott birtokú székely családokból állván, mindennapiját, nagy erőfeszítéssel, más falvak határán, ré­szibe bérelt és munkált földeken, alig képes beszerezni, ez okon nincs kilátás, hogy roppant veszteségünket, saját erőnkön, több évtizedek alatt is kiépülhessük. Ily nyomasztó helyzetünkben, könyes szemmel és reménykedve tekintünk fel az égre, és esdő szóval fordu­lunk sze etett hazánk felekezetiességet nem ismerő fele­baráti szeretetének melegéhez, hogy a kiknek módjuk­ban áll, nemes keblük jótékonyságra nyiladoz és átérzik, hogy: „jobb adni, mint v e n ni," és hogy „a j ó­lelkü adakozót kedveli az Isten;" nyújtsanak bármi kevés segélyt, és ne nézzék el hideg részvétlen­séggel, egy a mezőség szólón, mint nemzetiségünk egyik őrhelyén, kesergő, szegény, de jóravaló gyülekezetnek borzasztó elestét; Istentől veszik jutalmát! A tisztelt szerkesztő urat pedig, és becses lapja ut­ján más szerkesztőségeket is, arra kérjük, hogy ha ez uton is valamicskét szerencsések lennénk nyerni, azt részünkre elfogadni, s egyházunk részére kiszolgáltatni kegyeskedjenek.*) Utolsó posta hozzánk : M.-V á s á i h e 1 y. Különben az adakozást, a mint kinek-kinek inkább esnék kézügyében, elfogadják még : B u d ap e s te n : mi­*) Az adakozások elfogadását és kézbesítését készséggel vál­laljuk magukra, részünkről 5 fttal kezdvén meg az aláírást: vajha mentül többen sietnének segíteni. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom