Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-04 / 18. szám

De nem lehet legőszintébb csodálkozásunkat és elismerésünket ki nem fejeznünk a felett, hogy egy férfi, kinek ötven nemes munkaévén át, a megpróbáltatás kis idejét kivéve, minden ugy szólván helyébe jött, ós a szerencse, mint mondani szokás, ölébe esett, az előkelő léhaságok közepett is mind végig hive maradt az egyszerű polgári erénynek: a munkának és takarókosságnak, mig az eszményi szent javak iránt ma is ifjúi hévvel lelkesülvén, azok biztositásán dolgozni meg nem szűnt, ugy hogy, merem állítani, ha isten megadja érnie azt, amiben az egyház javára épen most fáradozik, ez uj korszakot fog képezni a magyar protestantizmus történelmében. Ezért is hasznos, egyszersmind gyönyörködtető munka volna e gazdag életnek benső, erkölcsi alapjait fölkeresni s tettei indokainak vógszálait a nemes szívben felmutatni, ha erre kész tehetségem, ós időm és terem elegendő volna. Azonban még ily száraz vázlat mellett is lelki örömmel és isten iránti hálával telik meg az ember szive, midőn ez életfolyamon'végig tekintve látja, mikóp emelkedik folytonos haladásban fokról fokra, hogy a naphoz hasonlón, mentül magasabbra hág, annál szélesebb körre szórja jótevő sugarait s látja alkonyat íeló közeledtóben szebb napot ígérő ragyogásában, ugy hogy Tacitussal mondhatjuk :„Quidquid ex eo amavimus, quidquid niirati sumus, manet mansurumque est in animis hominum, in aeternitate temporum, fama rerum." Ballagi Mór. Yáradi Szabó János, Nagyságos generális báró Vay Miklós ur Ö Nagysága fiainak nevelője, a lentzburgi tudós társaság tagja. Szabó János a pestalozzi-eszmék egyik legderekabb magyarországi képviselője volt, s épen ezért életének s működésének rajzát nem lehet elválasztani azon eszmék magyarhoni történetétől. Született ő 1783-ban aug. 27-én, Szilvás-Újfaluban, Zemplénmegyében. Kiképeztetését Sárospatakon kezdte meg. hol a gimnáziumi s akadémiai tanulmányokat folytatta s 1807-ben elvégezte. Már ekkor Pestalozzinak világhíre volt. Koronás fejedelmek látogatták az egyszerű „iskolamestert*, ki szent lelkesedésével bámulatba ejté a világot. Eszméi már ekkor nálunk is ismeretesek voltak; sőt jóval előbb, 1798-ban a kishonti ág. ev. esperességben, egy, leginkább tanítókból álló választmány az ő szellemében igen gyakorlati javaslatot is dolgozott, s az eszmék terjedése folytán ily szellemben másutt is munkálkodtak s e célra tanítói egyesületek alakultak, mig végre az egész mozgalmat, mert az iskolának s vele a tanítói karnak önállósítására törekedett, 1815-ben Lovich Ádám evang. superintendens betiltotta. De csak a gyülésezés tiltatott el, s a Pestalozzi szellemében való tanítás azután is folyt. Igy p. o. a Szepességen s a Körös és Maros partján fekvő némely ev. egyházak iskoláiban. Másrészről pedig, mi a nevelés uj korszakát vala jelentendő, Pestalozzi eszméiért a főúri rend tagjai is érdeklődni kezdtek. A Brunswick grófnők s különösen Brunswick Teréz, ki magyar hazáját s Közép-Európát a kisdedóvás jótéteményeivel ajándékozta meg, barátságra lépett s levelezett (1808—9) a nevelésügy reformátorával s őt yverdüni intézetében személyesen is felkereste. A nemes grófnőhöz méltóan csatlakozott egy idegen születésű, de azért a magyarnál magyarabb nagy lélek, báró Vay Miklósnak, a tábornoknak felesége, továbbá a magasabb tudomány férfiai közül Schedius Lajos, egyet, tanár, ki a Tud. Gyűjt, hasábjain 1817-ben Folnesich ellenében diadalmasan védte meg a Váradi Szabó által ismertetett Pestalozzi-féle eljárást. Mindenesetre Pestalozzi eszméinek volt bizonyos hatása ugy a magasabb társadalom, mint átalában a tanférfiak gondolkozására. Magát a tant, az eszméket különösen a magánnevelés terén látjuk kiválóan érvényesítve. Az úttörő itt épen a Vay házaspár volt, ők kezdték, s őket követték aztán mások is. A tábornoknak két fia volt, s ő mint okos apa komolyan s előre gondolkozott gyermekeinek bekövetkezendő neveltetéséről. Az oktatás akkori rendszere nem elégítette ki s „miután — mondja egy levelében férjéről Vay báróné — maga is a mathematikai tudományokban vala különösen kiképezve, nem kerülheté el figyelmét s részvétét az akkortájban magának jelentőséget vivott Pestalozziféle tanmódszer. De miután — folytatja tovább — magyar nemzeti szellemben csak igazán magyar nevelő képezheti a növendéket, a végett tehát felszólitók s megnyerők a sárospataki collégium egyik kitűnő tanítványát, Szabó János urat, hogy növelő segédüDK lenne" (Nev. eml. lapok I. fűz. 1846.) Szabó, tanulmányait Patakon bevégezve, maga is épen külföldre készült, őrömmel fogadta tehát a Vay-család fölhívását, mely hajlamaival szerencsésen egyezett s mely által későbben a Pestalozzi szellemében való magánnevelésnek hazánkban kezdője s terjesztője lett. Mielőtt Szabó állását elfoglalta volna, 1807 őszén pártfogói a heidelbergi egyetemre küldték, melyet 1805-ben németországi utazásuk alkalmával igen jól berendezettnek találtak. Itt főképen a híres paedagog Schwarz neveléstudományi előadásait hallgatta s habár csak el-