Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-20 / 16. szám

minden kétségen, hogy némely tantárgyaknak egyes tételeit, kifejezéseit és tárgyait nem érti kellőleg minden tanitó: a küldöttség feladata lesz ezeket is megmagyarázni. Ez alkalommal nagy tér nyilik a tanügy körül feJmerülhető egyes eszmék megvitatására és kicserélésére is, s igy ez az összejövetel kicsiben mozgó tanítóképezde leend. Nemcsak ez évben, nemcsak egyszer s mindenkorra, hanem minden évben kétszer fognak összejönni két-két napra az egyházmegye költségén a tanitó urak. Ez azonban nem tanítói értekezlet leend, azaz nem tartatnak itt tudományos felolvasások, hanem csak egyszerűen tanitni tanitják egymást a tauitó urak. A tanítói ügyességet s az egyes tantárgyak át. dásának legjobb módját nem lehet könyvből tanulni meg, sem tudományos felolvasásokból. Ezeket csak az emiitett uton szerezhetik meg azok, akik nem bírják, azoktól, akiknek azok sajátjaik. Szükségesnek tartom felemlíteni, nogy a vallástanból az első osztályban rendszeresen semmit sem tanulnak a gyermekek, hanem csak sziv- és erkölcsképző verseket, imákat, zsoltár- és dicséret-verseket fognak tanulni. A második és harmadik osztály együtt, tehát két éven keresztül ó- és újszövetségi történeteket fog tanulni. Ezek közttl csak a legjobbak vannak kiszemelve. Nem taníttatik pl. a teremtésnek Mózes által megállapított története, sem az özönvíz, sem a Bábeltornya építésének históriája; ki vannak hagyva Jézus csodatételei is. A negyedik osztály az első félévben hittant, a másodikban erkölcstant tanul, a kecskeméti utmutatás szerint. A négy év teljes bevégzése utan tanulják aztán a konfirraándusok a sákramentumokról s az egyházról szóló szakaszokat, bibliaismertetéssel együtt. Midőn a küldöttség a lehetőleg rövidre vonta a vallástant, célja az volt, hogy jusson idő egyéb tantárgyak tanítására is. Különösen nagy súlyt fektetett a bizottság a természettanra, és azt a 3-dik és negyedik osztályban négy félévben kellő terjedelemben kívánja taníttatni Orbán József természettana szerint. Az irva-olvasás üteny szerint taníttatik. Minthogy pedig erre egészen alkalmas Abc nincs : a bizottság készített egy igen rövid, csak félévre való Abc-t. Ez ki fog nyomatni. A bizottság készített egy tantervet, ahoz való utasítást és leckerendet, és pedig ugy a téli mint a nyári félévre. Ezek litografiroztatni fognak. A n.-szalontai egyházmegyében tehát minden tanitó ugyanazon tankönyveket használja ezentúl, minden tantárgyból ugyanazon időben, ugyanazon osztálynak ugyanazt tanitja. Szóval nem fognak válogathatni a tanitó urak a tankönyvekben, és nem kell nekik azon tünődniök, hogy mikor mit és mennyit tanítsanak. Ne vélje azonban senki, hogy ezen intézkedés által megszorittatnék a tanitó urak jog- és hatásköre s szabadsága. A most elfogadott tankönyvek csak addig fognak használtatni, mig valaki jobbakat ajánl az egyházmegyének. — Arról is gondoskodva van, hogy ne csak a tanitó urak, hanem az iskolafelügyelő lelkész és iskolavizsgáló urak is ismerjék az elfogadott tankönyveket, mert ezeknek is meg kell okvetlenül szerezniük azokat; ismerniök kell a tantervet s az ahoz csatolt utasítást is. Nem azt fogja tehát a n.-szalontai egyházmegyében az iskolavizsgáló ezután kéruezni az iskolákban, hogy mit és miszerint tanított e félévben tanitó ur ? hanem jogosan teltehető kérdések jőnek ki az ő ajkai közöl. Valóban elszomorító volt az eddig, hogy az. iskolavizsgáló rendesen oly kérdéseket vetett fel, melyek nem voltak felvethetők, vagy pedig csak a tanitó kérdezett szüntelen s az iskolavizsgáló hallgatott. Egyházmegyénkben tehát, tanítónak ugy, mint iskolavizsgálónak, ismerni kell ezután, minden, a bizottság által elfogadott tankönyvet. E nélkül a tanítás lehetetlen, az iskolavizsgálás pedig nem mozoghat a k -llő határokon belől. És ne mondja egy iskolavizsgáló sem, hogy ő sokkal többet tudván egyik vagy másik tudományból, mint a mennyit abból egy népiskolai tankönyv felölel, tehát neki nincs szüksége népiskolai tankönyvekre. Elhiszem én, hogy minden iskolavizsgáló sokat tud, de ha nem tudja, hogy mennyit ölel fel egyik vagy másik tankönyv egyik vagy másik tudományból, szóval, ha magát az illető tankönyvet soha kezébe sem vette: lehetetlen, hogy egyben vagy másban a jogosan feltehető kérdések határait át ne lépje. — Sokszor megesik, hogy csak azért rosz egyikmásik tanitó iskolája, mert a gyermekek nem tudtak megfelelni az iskolavizsgáló ur minden kérdéseire. Pedig a kérdések olyanok, melyeket* jogosan feltenni nem lehet. Ismerniök kell tehát" az iskolavizsgáló uraknak is azon tankönyveket, melyek a vizsgálandó iskolában használtatnak, s tudniok kell okvetlen, hogy azon osztályban, melyet kérdeznek, mit és mennyit tanultak már a gyermekek. A másik közérdekű tárgy anyagi tekintetben mondható igen fontosnak. Egy özvegy papné azért folyamodott a gyűléshez, hogy elhunyt férje utóda fizesse meg neki azon összeget, melyet elhunyt férje hivataloskodása utolsó évében egy darab, bokrok és fagyökerek miatt használhatatlan földnek kiirtatására, tehát használhatóvá tételére költött. E földet az irtató még ezen évben használta volna először; tehát azon összeget, melyet irtásért adott ki, nem a maga avagy családja, hanem hivatali utóda javára költötte el. A gyűlés ez ügyben mégis érdemlegesen nem határozott, az előadó a dolog nem forgirozására többször felszólittatott, sőt egy tanácsbiró ur felemiitette, hogy ha az ilyen családi ügyek is az egyházmegyei közgyűlésen tárgyaltatnak, vége-hossza nem lesz itt a peres ügyeknek, mert itt egy pap és tanitó által ültetett eperfa is pertárgyat fog képezni. Van e nyilatkozatban valami igaznak látszó, de azért nem oszthatom az illető tanácsbiró ur meggyőződését. A papi és tanítói fizetésekhez tartozó földeken tett beruházások nem egy természetűek. Ha a pap és tanitó másként is használható földjét, különösen pedig kertjót faültetés által teszi még használhatóbbá, azaz értekesebbé, megvan az a joga az ültetőnek vagy családjának, hogy még nem termő vagy biztosan kiültethető fákat, ha utóda azokat megváltani vonakodnék, elvihesse, bárkinek is el-