Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-13 / 15. szám

ez, mert a nyugdíj Összeg-nem az iskolának, hanem a ta­nitó személyének adatik. Ha azon tanintézet, mely ma felekezet birtokában van, holnap községivé válik, ugyan­azon tanitó, ki ma mint felekezeti tanitó volt jogosítva nyugdíj élvezésére, holnap mint községi tanitó lesz erre jogosítva; szóval a nyugdíjnak az összes tanítók számára biztosítása semmit sem akadályozza a községi iskolák terjedését, vagy akár a felekezeti iskoláknak községivé alakítását. Ezen okoknál fogva hiszem s merem állítani, hogy a törvényhozás a népoktatási törvényben kifejezett elvektől, s az azóta megkezdett elvektől legkevésbé sem té­reud el az által, ha valamennyi nyilvános tanitó számára létesít országos nyugdíj-intézetet. És ez által nem is vesz magára oly terhet, mely legalább természeténél fogva a község vállaira nehezednék. Szívesen előadnám még a tervezet anyagi részét felvilágosító adatokat is, de nem akarom a t. ház türel­mét fárasztani. Legyen szabad csak azt jegyeznem meg, hogy jelenleg e nyugdíjazás életbe léptetése az államnak egy krajcár kiadásába sem kerülne, később, évek múlva is, meglehetős biztos statistikai számításaim szerint, alig 300 ezer forintba; ugyan is a tömegesebb létszámát a nyugdijasoknak az öregség miatt nyugdijazandók képeznék. Ha a törvényhozás azt mondaná ki, hogy az öregek nyugalmazása csak néhány év múlva kezdődhetik, addig pedig csak a munkaképtelenné váltak nyugdíjaztathatnak : akkor ezen ideig az államnak egy garas kiadása sem lenne, mert a munkaképtelenek diját a befizetések teljesen fedezik. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem, méltóztassék törvényjavaslatomnak tárgyalása fölvételét elhatározni. A tanítók hiánya Europaszerte évenként ijesztő mérvben terjed. A t. közoktatási miniszter ur a költségvetés tár­gyalásakor annak, hogy hazánkban évenkint több száz tanitó hagyja el pályáját, egyik legfőbb okául fizetéseik csekély- voltát emlité, s igaza volt; de tán hozzá tehetem azon másik okot, mely a fizetés csekélységét is kiválóan súlyossá teszi, t. i. jövendőjök bizonytalanságát, s ha már kellő jólétet nem adhatunk nekik, legalább a nyomor el­len biztosítsuk őket szerencsétlenség esetére. Ugyan a költségvetés tárgyalásakor mondá a t. köz­oktatási miniszter ur, hogy ezelőtt is volt nálunk a tan­ügy iránt sok buzgóság és belátás, de a szerencsétlenség az volt, hogy igen sokat tárgyalták, s e miatt nem ju­tott az el a cselekvéshez, a kivitelhez. Bátor vagyok mind a t. házhoz, mind a t. kormányhoz azon kérést intézni, hogy, a t. miniszter ur akkori szavaival élve, szakítsunk a traditióval s ne sokat tárgyaljuk, de minél előbb méltóztassék létrehozni azt, minek égető szükségét közü­lünk senki sem tagadhatja. Itt is nagyon igaz, hogy bis dat qui cito dat. Ajánlom törvényjavaslatomat a t. ház jóakaratába. (Általános helyeslés.) A nagybányai ref. egyházmegye. Folyó évi március 20. és 21-ik napjain tartá köz­gyűlését Udvariban. Azt lehet mondani, hogy nagyobb részt házi bajait, ügyeit intézte el, s valami nagyfontos­ságú, közérdekű ügy nem is jött tárgyalás alá. Mint a természet forradalmát szélcsend előzi meg, ugy hallga­tunk mi is a várva várt konvent összeülésére és műkö­désére, melyből hisszük, hogy a keresztyén szellemi élet­nek forradalma fog kijőni, hódítván az ész és szeretet fegyverével a tévelygőket és tudatlanokat. Mint nevezetesebb tárgyakat, a következőket emlit­. hetem meg. Jegyzőnk jelenleg nincs, elhatároztuk, hogy ezután csak egy papi jegyző lesz, nem köttetve ülnöki székhez. Egyházmegyei számvevőszék alakíttatott, mely áll három rendes és három póttagból. Hatáskörükhöz tarto­zik minden egyházmegyei számadások vizsgálata, és egyes egyházak vagyoni viszonyainak átnézése, véleményezése, ha erre az egyházmegyei elnökségtől kiküldetnek. Cél­szerű intézkedés ; óhajtandó, hogy némely egyházak szám­adásait bonckése alá vegye, mert sok helyen zavaros gazdálkodás van. Egyházkerületi felhívás folytán egyházmegyénk a debreceni tanitóképezdében az orgonázást kötelező tan­tárgynak kívánja felvétetni. Határozatilag felkéretett az egyházmegye által az egyházkerületi gyűlés, hogy a palástdijat szabályozza, s különösen, hogy minden előforduló módozatokra világo­san szabja meg a fizetendő pénzmennyiséget. Az egyházi vagyont, lelkészi, tanítói fizetést az adó­hátralékok csökkenéssel fenyegetik, azért az elöljárósá­gok, különösen a gondnokok felelősség terhe alatt utasít­tattak az adótartozások törlesztésére. 14 agyház iskolája a megyei tanfelügyelőtől első megintést kapott, nem ok nélkül , mert oly lelki-testi szegény állapotban levő iskolákat, tanítókat talán egyik egyházmegye sem tud felmutatni, mint a miénk * fáj az embernek a lelke, ha ezeket látja. — Három tanitó vizs­gát tett, s kettő nem tudott azon kérdésre felelni, hogy miért nevezik reformátusnak ? sőt egesz tudatlan nai­vitással azt mondák : e kérdés felett nem tudjuk magun­kat tájékozni. Szerencsétlen református iskolák ! Itt nem segít semmi egyházi hatalom, csak az állam közvetlen rendelkezése. Esperesünket, nagybányai lelkész Csanálosi György urat a nagypaládi egyház választotta el lelkészeül, Nagy-Bányára debreceni segédlelkész Gulyás Lajos hivatott meg Sok panasz merült fel a belhivatalnokok fizetésének hanyag beszedése miatt, mely főképen a lelkiismeretlen gondnokoknak róható fel. Nagyon lealázó állapota ez egyházi hivatalnokainknak. Mikor lesz megkönnyítve a krisztusi keresztnek ezen egyik s terhes ága ? Vannak gyűlési házszabályaink, s lassankint 4 kez­dünk hozzászokni a higgadt rendes tanácskozáshoz, a mi mindenesetre óhajtandó, mert igy hamarább haladha-30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom