Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-06 / 14. szám

ellenkezőt bizonyít. Nemcsak meg mondja biz azt, de még gyermekének természetes apját is megnevezi, sőt még attól fölhatalmazást is hoz azzal a kérelemmel, hogy neve, mint apáé, szintén anyakönyveztessék. Nézzük már most, hogyan áll a dolog a gyakorlatban ? Az anyakönyveket, tehát a szülőttekét is, bizonyos rovatok szerint vagyunk kötelesek vezetni. E rovatokat, nem mi, szabad tetszésünk szerint, de a törvény s ez tudja, miért épen igy, állapította meg. E rovatok egyikének cime: „a szülők neve és jellemeAzt hiszem azért, hogy a mely törvény ezen rovat homlokára ilyen cimet irt, ugyanazon törvény szerint helyesen járok el, ha e rovathoz érve a szülők és nem más nevét, bármily vonatkozásban álljon is ez a más a gyermek apjához vagy anyjához, kérdezem és — a fönt kijelölt korlátok között — vezetem be. Éu azért, s bizonyára velem együtt többen, nem azt szoktuk kérdeni: kicsoda a gyermek anyjának férje vagy a gyermek apjának neje, de azt: kik a gyermeknek szülei ? S ha megmondják a neveket, csak akkor kérdezzük, ha nem tudjuk biztosan vagy hogy még bizonyosabb legyen, csak akkor kérjük a nevezettek esketőlevelét, hogy lássuk: ha törvényes házasságban élnek-e a szülők vagy nem s e szerint töltjük ki a töryényes vagy törvénytelen rovatot. S a kik igy járunk el, itt a rovatok s a mely ezeket megállapította, az a törvény vagy rendelet véd minket. A törvénytelen apa nevét természetesen csak akkor, de akkor aztán Leírjuk, ha az a gyermek anyjának beleegyezésével, két tanú, még inkább pedig a keresztszülők és a pap által tehát mi általunk , ha mi vagyunk a pap, előttemezett iratban fölhatalmaz erre. S ezt teszszük ismét, nem országgyülésileg alkotott törvény, az igaz, de a gyakorlatban érvény nyel bíró s nevezetesen az 1770. julius 20. és 1787. oktober 19 ki udvari rendeletek alapján. S a kik igy járunk el és a férje helyett az apa nevét anyakönyvezzük, itt ezen udvari rendeletek védenek minket. Ha törvény volna arra, hogy a mig a törvényesen kötött házasság a törvény utján föl nem bontatott, addig minden egyes esetben a de jure és soha sem a de facto férjnek neve irandó be : akkor érteném azokat, akik itten a szegény térjnek, általa bizonyára nem igényelt jogait annyira védik. De miután egyenesen erre tudtommal § nincsen; az emiitett udvari rendeletek pedig megadják a törvénytelen apának a jogot, hogy az anyakönyvbe is gyermeke apjául bevezettethesse magát, kérdem: mit tesznek azok, kik a létező rendeletnek nem engednek azért, hogy a nem létező §-nak engedelmeskedjenek ? Vagy azt mondják talán, hogy a természetes apának e jog csak azon esetre van megadva, ha a gyermek anyja hajadon vagy özvegy, nem pedig, ha annak törvényes férje ól? Tessék bebizonyítani! Török József, segédlelkész Életjel Ábaujmégyéböl. Mit e kővetkező sorokban a szerkesztő ur becses engedelmével közölni óhajtok, nagyon kevés, az erkölcsi s társadalmi élet hullámait medrökből nem dagasztja fel, de mert egy jóra termett értelmes községnek a szép s nemes iránti Ízlését, a haladás s szellemi fejlés s tökélyesbülés iránti őszinte rokonszenvét jelzi egy „polgári olvasókör" szervezetében, s „a felnőttek oktatása" téli három hóra (március végéig) életbeléptetésében: mint ilyen, hiszem, megérdemli, hogy tudomásul legyen nyújtva a közvéleménynek, részint ébresztő jelül többeknél hasonlók gyakorlatára, részint némi elösmerésül községünk ébredő szellemének. A polgári olvasókör megalakítására nézve, kis alapból indultunk ki, hogy minél többen lehessenek részvényesek, s hogy a kezdet nehézsége némelyeket vissza ne riaszszon. Egyelőre 1 ft. o. é. tagsági évi dij, előállított körünknek egy „gazdasági lapot" mit népünk gazdászat iránti hajlama szerint célirányosnak látok, „egy polit. heti lapot," és az „Egyházi Reform" havi közlönyt. Alakító gyűlésünket a szervezkedéskor az iskolahelyiségben megtartók, s lettünk egy szerves test. Elnökségre alólirt, jegyző, könyvtárnok s pénztárnokságra Beke Miklós egyházi gondnok, bizottmányi tagokul Kiss Jáno?, Mikola András földbirtokos urak választattak meg. A lapokat év végével mindig az iskolai könyvtárba, annak gyarapítására ajánlottuk fel. A felnőttek oktatása, egy őrködő bizottság felügyelete mellett gyakoroltatik, hetenként 4 esteli órán, nem szerint külön órákra osztva, s örömmel nyilváníthatom, hogy lelki gyönyöit nyújt, hogy az ifjak mily vágygyal sietnek oda, honnan néhány évvel előbb örömmel rohantak a világba. 25—30-ra tehető számuk, alig 250-re mehető kis községünkből. Mint örvendetes jelt tüntethetem föl, hogy a szomszéd Detek községben, mely híveinkre, leány egyházam, a helybeni r. kath. népiskolatanitó, mondhatni teljes belső hevületéből, senkitől nem buzdítva, a felnőttek oktatását általánosan felállította, keresztül vitte ; az illető, körünkben még uj hivatalnok, valóban méltó reá, hogy elismerő nyilatkozatunkat ne rejtsük el. Ennyi rövid közleményem, ezzel tartoztam az ügynek, melyet szolgálni szeretek, mely jól kezelve, valódi gyümölcseit megtermi a nép szellemi miveltségében, erkölcsiségében, társadalmi humanitásában. Kállay Miklós, bercsi lelkész, olvasókör elnöke-RÉGISÉGEK. A tolnai és tolna-külsomogyi egyházvidékek mult századi jegyzőkönyvei. (Vége.) Az e n d r é d i papot a tihanyi apát földesúr a faluból kiűzte. Kőröshegy nagy furfanggal— (intricatiasime) a határvillongásból támadt emberölésbe kevertetett.