Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-06 / 14. szám

Szárszó. Hunyadi földesúr tiszttartója Csányi által ötven bottal fenyíttetett (a tanító?). A s z ó 1 á d i papot, Csányi, a vármegyére idéz­tetvén, onnan magához vette, s egy hónapig fogságban tartotta. Őszödön a templom bezáratván, az isteni tisz­telet a paplakban tartatott. R á d o n az elűzött lévitát Antal ur fogadta ma­gához. Csepelen a veszprémi püspök a templomot be­záratta, s a papot Szaloutai Istvánt, minden vagyona el­vesztése fenyegetésével, három nap alatt a faluból kitaka­rodni parancsolta. Túron, a többi földesurak ollenére , Lengyel Gáspár a papot elűzte, a templomot, véres verekedés s emberölés közben lepöcsételte. Az ekla szétzüllött Mocsoládon, Erdélyi József, a vármegyének és a plebánusnak minden ellenkezés nélkül átengedvén a templomot, a parochiában meghagyatott. Egy 1758-ki jegyzetben a 371-dik lapon olvassuk a fentebbi szomorú dolgok kezdetét. Büsü ekla már régóta fiókja volt Kazsok anyaegy­háznak : de főtiszt, és ngos. Padányi Biró Márton vesz­prémi püspök, Somogy vármegye földesurait ós ezek tiszt­tartóit oda hajtá, hogy a predikánsok az imaház kulcsait, személyesen, hiveik kíséretében hozzá vigyék, ós a várme­gye előtt neki átadják. Mely parancsot a mi gyenge ref. ekláink teljesítettek is; mire a tek. vármegye szolgabírói a mi templomainkat pecséteikkel lezárták, és igy a mi Urunk Jézus Krisztus evangelioma predikálásának véget vetónek. Minél fogva 1745-től jelen 1758-ig hanemha ezen tul is, a hivek éhezve, szomjúhozva, nyögve, s az égre sohajtozva esedeznek az Isten irgalma és sególyeórt. Ezen szomorú eklák közé tartozik Büsü is, melynek kegyes földesura és atyja tek. Gál Gábor ur, kit az Is­ten áldjon meg, ki a régi oratorium romjai közt ujat emel­tetett, mely azonban a püspök ur által újra lerombolta­tott, s a lelkésznek megtiltatott az ige hirdetése (ne illis amplius evangelizat.) A büsüi gyermekek a kazsoki egy­házban kereszteltetnek, de szülék a szili plebánusnak az egész taxát megfizetni köteleztetnek. *) 1745-től 1769-ig az egyházvizsgálat csak töredékes, 1746-ról az egy Ádánd van beirva. 1748—51, 53, 55, 1763—66—68 évek hiányzanak ; a többiekben 4—8—12 ekla vizitáltatott. 1747-ben a gyönki német levita: Johannes Salbach, német betűkkel saját kezével irta be nevét a jegyzőkönyv latiu szövegébe, ifjú, nős (tán fia a székelyi hasonnevű, husz év előtt beköltözött német papnak). Az 1750-ki vi­zitationál olvassuk, hogy a gyönki magyar pap, a ke­resztelési, egybekelési és urvacsorai liturgiát, magyar be­tűkkel irva, német nyelvű kéziratból olvassa fel. *) Biró Márton püspököt sümegi kastélyábau nem tudni : ki ? agyonlőtte. Bizonyosan valami somogyi eretnek ; fogja állítani némely kath. pap. Csodáljuk, hogy a vallásmartir-mardosó szentté avatása még nem inditványoztatott. A székelyi német pap: Conradus Georgius Meurer, valamint a mester Christian Euler saját kezökkel írták be nevöket. Ezé után fölvilágositólag odaírta Gicei: Christianus Oiler est nomen ejus. Az iskolai gyermekek száma 140. Ez egyetlen följegyzett számot találtam az iskolai gyermekekről. A közös imaházba a magyarok dél­előtt, a németek dél-után járnak, mi téli ünnepeken szűk időt enged. A székeli magyar ekklésiához ugyanezen 1747-ből ezen jegyzék van mellékelve: Alulirt, per psen­tes adom tudtára a kiknek illik, hogy mivel öreg székeli lakosok, a mostani prédikátorokkal (a fentemiitett Ig­rici Istvánnal) semmikóp magokkal nem comportálhatják, prédikátor ur magaviselése miatt: azért a méltóságos uraságtól, pro hic et nunc megengedtetett, hogy más pré­dikátort magoknak behozassanak; permamente tamen authoritate dominali. Melynek hitelére adtam öreg szé­keli magyaroknak ezen levelemet Simontornyán die 13-a Januarii 1748. Barbacsi György, méltóságos gróf Styrum Károly ur ő nga tiszttartója. 1752. Ádánd helységbelieknek, a földesurak ré­széről gátul nem tétetik, ha más jó erkölcsi prédikátort hoznak a mostani helyett. S á g v á r. Váci István elvette Forró Zsuzsát, ós noha reformátusok voltak: a tabi baráttól eskették ma­gokat, ós az apátur eximálta a poenitentia alól. Oskola­mestert mást kell tartani, nem a ki az adtát teremtettét mondja. Tengőd. Az ekla megkerestetett, hogy az ekla beleegyeztével excommunicált némely nyilváuos tolvajok, kik az uri szók által megfenyíttettek, az eklakövetósre nehezen szánták el magukat. őszöd. Három esztendeje az ekla visitatióját nem tétette. Censurát nem tesznek eklai módon, hanem csak a prédikátor dorgálódzik. Ereszkedett az ekla t. Ócsai ur és Csernátfalvi ur után. F. Nyék. Gicei — venerabilis societatis jam grandacvus seuior — felhozza, hogy az ő hivei mind szorgalmas templomba járók, az egy Szabó Miklóst ki­véve, ki bár olvasott és Istentől szép énekhanggal meg­áldott ember: ugy megköté magát, hogy sem templomba járni, sem urvacsorával élni nem akar. Egyébiránt eklai tartozását hűségesen teljesiti. Kinek hogy a könyörülő Is­ten irgalmazzon, ós szivét és lelkét az ő isteni nevének tiszteletére s a megfeszített Krisztusban való hitre for­dítsa, az egész gyülekezettel együtt esedezik az ekla méltatlan pásztora. 1757. A nyéki tractualis gyűlésben semmi oly tárgy nem fordult elő, mely a superint. gyűlés elé terjesztendő lett volna; kivéve a nagyszékeli német ekklésia kivána­tát, mely az uniót mostani lelkészével Pap Sámuellel sehogy sem akarja, hanem magáuak külön német nyelvű prédikátort követel. 1760. Zichi József tolnamegyei szolgabíró rendele­tére az egyes ekklósiák, szám szerint nyolc, nem a ma­gok helyén, hanem F. Nyéken Gicei Sámuel székhelyén visitáltattak. A nyolc között saját visitatióját Johannes 28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom