Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

tént. Felolvaslak ott a tanári karnak nézete a középtanodákra vonatkozó miniszteri kérdésekre, felolvastatott a jogakadémia egyetemi szinvonalra emelésének feltétele stb ; és semmi egyéb nem történt, minthogy határozatba ment, hogy e kérdések, valamint a tanárképezde felállításának kérdése, tűzessenek ki az egyházkerületi gyűlés vitatárgyaiul. Mindez pedig megtörténhetett volna gyűlés nélkül is. * A tankerületi főigazgatóságok működésének megvilágítására igen jó példát hozott fel Vécsey Tamás az országgyűlésen, melyet, mivel a tudósításból hely szűke miatt kimaradt, jónak látunk ide igtatni. A nevezett képviselő igy szólt: A legbotrányosabb visszaéléseknek : az úgynevezett bizonyítványokkal való üzérkedeseknek szomorú napjaiban vagyunk. A növendékek, kik jól vezetett, rendes iskolákban megbuknak, tehetlenségük vagy pedig minden várakozást feliilmutó hanyagságuk következtében, az ily ifjak minden hosszabb tanulás nélkül átmennek más tanintézetekbe és ott magukat magántanulóknak színlelvén , magántanulóknak haiudván , kieszközlik magánlauulókképen való megvizsgáltatásukat és ezzel azt eszközlik, hogy egyik tanintézet rálicitál a másik tanintézetre; kiteszik az országot azon veszélynek, hogy a tanulók a jól vezetett tanintézetet oda hagyják és átköltöznek oda, a hol fel lehetne írni firma gyanánt, hogy „Asiliim asinorutn." Ily kérdésben a minister úrhoz panasz is intéztetett, ÓB az eljárási formaszerüség szerint a minister megvizsgálás végett az ügyet leküldte egyik főigazgatójához. Azon főigazgató megfoghatatlanul az ügyből részint felekezeti, részint személyes kérdést csinált és nyomoztatta az ügyet is, nyomoztatta akként, hogy egy jó hirnevü főigazgatóhoz méltatlan prókátori sofismával a visszaélés legyezgetésére, a csaló és ámitó tanuló pártfogására adta nevét és tekintélyét ; ugyanis azt gondolta, hegy ha, azon visszaélés kellő világlatba helyeztetik, akkor épen az ő vezetése alatt álló intézetek lesznek compromittálva, meg nem gondolva, hogy nem az ő vezetése alatt álló intézetek compromittálásáról van szó, hanem bizonyítványokkal üzérkedő tanulók megbüntetéséről. Az ő észrevételeit visszaterjesztette a ministeriumho/'. A ministertől megváihattuk volna, hogy ezen észrevételeket közölte volna a feljelentést tevőkkel azért, mert épen ezen észrevételekben az mondatik, hogy a feljelentést tevő iskola későbben adott ki valamely bizonyítványt, holott meg kellett volna győződni a jelentést tevő iskolának, hogy az ő bizonyítványa nincs-e meghamisítva vagy csonkítva, kivakarva. Elég az hozzá, hogy a minister ur mégis szükségesnek tartotta a visszaélés eszközlőire büntetést szabni; hanem a büntetés nagyon is szelíden, kegyelmesen ütött ki, a mennyiben az illető gyermekekre egy pár órai becsukás lett kiszabva a helyett, hogy a bizonyítványok megsemmisítettek volna. Én pártolom a legmegéngedhetőbb vonalig vitt humanitást és szelídséget ; de a hol ily országos visszaélésről van szó, a hol azt látjuk, hogy a bizonyitnányokat kiszédelgik és hazugsággal, ámításokkal ráveszik a másik iskolát, hogy vizsgálja meg őket, az ilyen esetekre uézve jövőre nagyobb szigon kell kifejteni, mert külöeben azon depravatio, a mely már most is mutatkozik a tanügy terén, annyira el fog harapódzni, hogy Magyarország tanügyi hitelét Austriában és a külföld előtt végkép tönkre fogja tenni, IRODALOM. * Ráth Mór ujabb kiadványai : Kazinczy Ferencz utazásai. Uj lenyomat. E cini alatt adták ki Bajza és Schedel (Toldy), először 1839-ben, a nagy nyelvreformátornak magyarországi és erdélyi uti jegyzeteit. Sok érdekes adatra találunk ezek közt, amelyek a testvérhaza akkori művelődési és társadalmi viszonyaira élénk világot vetnek s a kiválóbb politikai és irodalmi férfiakkal megismertetnek bsnnünket. Mily érdekes például különösen ránk protestánsokra nézve, a könyvnek azon része, mely a losonci két prot. tanintézetről szól. „Losoncnak — irja K. 1831-ben — egy ref. kollégioma van s öt esztendő óta egy luther. gymnáziuma is; amabban 30& gyermek és ifjú tanul, ebben nem szinte 200 gyermek. A bibliotheka ezután fog szaporittatni,-s az a régibb professzorok vétke. Lesz könyv tőkepénz nélkül is, azt akarják a tanitók. Az előmenetel, hizelkedés nélkül mondva, igen szép, mely onnan is jöhet, hogy a tanulók száma egy-egy osztályban nem nagy, mig pl. Patakon egy klassisba 200 gyermek is szorittatik." stb. Az efféle történelmi jegyzetek, melyekkel minden lapon találkozik az olvasó, maradandó becsüvé teszik a munkát s igy annak ujabb kiadása, fölelevenitése, Báth Mórnak nem tartozik utolsó érdemei közé. Ára fűzve 1 ft., kötve 1 ft. 80 kr. Faust. Göthe tragédiája. Magyarra fordította Dóczi Lajos. Ára fűzve 1 ft., kötve 1 ft. 80 kr. Faust jelen kiadása a „magyar nemzet jutányos családi könyvtáráénak egyik füzetét képezi. Minthogy pedig a családi könyvtár a nagyobb közönségnek van szánva5

Faustnak ezen cég alatti ujabb lenyomatát a kiadó — igen helyesen — egy magyarázó bevezetéssel látta el. * Aigner Lajos kiadásában megjelentek : Aesthetikai dolgozatok. Irta Névy László. Ára 1 ft. És : Lecky „A felvilágosodás története" c. müvének 4-dik füzete. Ez utóbbit már volt alkalmunk az előbbi füzetek megjelenésekor a közönség figyelmébe ajánlani s igy most csupán Névy müvének rövid ismertetésére szorítkozunk. Az aesthetikai dolgozatok a „Figyelő" 1872-diki évfolyamában láttak először napvilágot; nem képeznek ugyan rendszeres munkát, de tartalmánál fogva annyira összefügg egyik a másikkal, hogy együttesen sokkal inkább megérthetők és tanulmányozhatók, mint külön-külön. Cimök a következő : Széptani • elméletek , a költő, ideális célok, a célzatosság, realizmus, ismét a realizmus, a lángelme, a költészet viszonya a művészet egyéb ágaihoz, phrazeologia és logika, költői képek, a gondolati elem a költészetben, a jellem, a költői mű egysége. Minden egyes cikk megérdemli a szakemberak figyelmét, mert sok bennök az uj, az eredeti. Általábán Névy egyike azon valódi hivatottaknak, akik a maguk lábán szeretnek és tud-