Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

nak járni s nem támaszkodnak kizárólag idegen forrásokra. Mint ilyen, N. igen tanúságos iró, úgyhogy az idő, amelyet müveinek olvasására fordít az ember, bőségesen meghozza a maga kamatait. Az aesthetikai dolgozatokat tanulmányozás végett különösen ajánljuk az ifjúságnak annyival is inkább, mert — mint szerző mondja — cikkei Írásánál azon cél lebegett szemei előtt, hogy az ifjak, akikből a jövő kor íróit és értelmes olvasóit várja s kiknek fantaziája és dicsvágya aunyi oldalról ingereltetik, találjanak irányeszméket, nyerjenek felvilágosítást egyik-másik műelméleti kérdésben, melyeket félszeg tanok és kontárkodó gyakorlat veszedelmesen összezavartak. * Ráth Mórnál megjelent még a fenebb említetteken kívül : 1872-ik évi országgyűlési törvénycikkek. Hivatalos kiadás. Ára fűzve 1 ft. 20 kr., kötve 2 ft. — 1872. XXXYI. törvénycikk. Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről. Hivatalos kiadás. Ára 30 kr. * Táborszky és Parsck kiadásában megjelentek : dr r and G-alop brillant. Pour le Pianoforte a quatre mains. Composée par E. Fiori. Ára 80 kr. — Népszerű csárdások. Legújabb és legjobb gyűjtemény könnyű modorban. Négy kézre átirta Tisza Aladár. Ára füzetenkint 1 ft. 50 kr, * P. Nagy Sándortól megjelent : A francia nyelv levélszerinti Önoktatása. II. Rész. 19-dik és 20-dik levél. — Az angol nyelv levélszerinti önoktatása. III. Rész. 30. és 31-dik levél. — Ára egy-egy levélnek 30 kr. Megrendelhető Debrecenben a szerzőnél és Pesten Aigner Lajosnál. * A Tanáregylet Közlönyének most megjelent 5-dik füzete az apróbb cikkeken kivül a következő nagyobb dolgozatokat tartalmazza : A természetrajz methodicus oktatása. Borbás Vincétől. Az iskolai fegyelem. T o m o r Ferenctől. Dr. Lengyel Béla „A vegytan alapvonalai" cimü müvének ismertetése. Dr. H idegh Kálmántól. Humboldt Sándor ujabb német életrajzának ismertetése. Mauritz Rezsőtől. ADAKOZÁS. A cholerában elhunyt családfő, éhkalállal küzdő özvegyének és három árvajának felsegélésére küldtek : Békássy József r^f. lelkész Somogy-Sélyéről 1 frtot. Kerecsényi János ref. lelkész Körmendről 50 kr. LAPSZEMLE. (ff) A Prot. Egyh. és isk. Figyelmező ez évi második füzete Schaff Filep new-yorki tanár feleletét hozza ezen kérdésre : ki volt a Krisztus ? Kiindulva Krisztus felülmúlhatatlan nagyságának általános elismeréséből, idézve Göthe, I. Napoleon, Strauss, Renan Jézusról tett nyilatkozatait, fejtegeti Schaff F. Jézus életéről a hitetlen nyilatkozatokat, a csalás elmélete és a képzelmény szerinti Krisztust, a történelem és a prófécia Krisztusát; végül berekeszti fejtegetését Krisztus és a keresztyénség közti azonossággal, s azon tétellel, hogy az emberi sziv minden szükségét egyedül csak Krisztus elégítheti ki. Második cikke a magyar ref. egyházi énekügygyei foglalkozik. Lapunk mult évi számaiban az énekügy reformálását sürgető több cikk jelent meg, melyeket Ivánka Sámuel most egybefoglalva, az egyházi éneklés javítására néhány figyelemreméltó nézetnek ád kifejezést. Ugy látszik azonban, hogy 1. S. nem bir tudomással Kovács Albert idevonatkozó cikkeiről, melyek az „Egyházi R ef o r m^'-ban jelentek meg; legalább azon körülmény, hogy nem említi K. A. nézetét, módozatát, sem helyeslőleg, sem elitélőleg, azt sejteti velünk. Különben Ivánka Sámuel cikke nem annyira az egyházi énekek szövegét és dallamát bírálja, mint K. A., hanem az énekléstanitásra fekteti a fősúlyt. Ajánlja, hogy valamint a néptanítók a nevelés érdekében Pesten értekezletre egybegyűlnek, ugy a helv. hitv. énekvezérek, orgonisták is gyűljenek össze valahol, s a ref. egyházi énekügy érdekében tartsanak értekezleteket. A Különfélék rovatában Frecska La j o s szokott kihívó modorában válaszol Szász Domokosnak. Semmi ujat nem mond, hanem erősebb kitételekben ismétli szánakozásra gerjesztő gorombaságait. Előttünk fekszik az „Erdélyi Prot. Közlöny" 8. és 9-ik száma. Orthodoxus a népnevelésről megkezdett cikkét folytatja és befejezi. A gyermek neve'.ést nem fejtegette oly behatóan, mint a tulajdonképeni népnevelést, melyre vonatkozólag gyakorlati eszmékkel áll elő. Főeszköznek tartja a jó példaadást, s a társadalmi egyesülést arra nézve, hogy népünkben a munkásság ösztöne felébresztessék; a részegség, a vagyon könnyelmű kezelésé, a szellemi dolgok iránti közönyösség, a másoí megkárosítására való hajlam s a káromkodás belőle kiirtassék. Osztjuk cikkíró gyakorlati észrevételeit és elismerjük, hogy a lelkészek áltat vezetendő társadalmi egyesülés a népélet emelésére jótékony hatását nem fogná eltéveszteni. Ügybuzgalom és komoly tenni akarás szép sikert mutathat fel. Kelemen János az erdélyi papválasztási szabályokat fejtegetvén, a mult ízben kiemelt módositványán kivül ajánlja, hogy akár akadémista, akár nem, ha kitünőleg végezte tanulói pályáját, pályázhassák bármelyik osztályú egyházban és csupán az első osztályú előmeneti fokozatot nyert ifjak szoríttassanak a második osztályú egyházakra. Változtatni óhajt továbbá azon is, hogy a pályázók nem bocsáttatnak min pályázatra, hanem csupán a bizottság meghatározott számú választottjai ; minek következtében a pályázási idő tartama nem két hó lenne, hanem tartana addig, mig minden pályázó nem pályázott. Ugy szintén módosítását ajánlja azon— szerinte drákói— törvénynek is, hogy a kik a pályázatra bocsátottak közül egyszernél többször megfordulnak az üresedésbe jött egyházban, nem jöhetuek választás alá abban az egyházban, Végül kihagyatni óhajtja a szabályzat ama pontját,