Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

mely az állam által alkalmazva volt hivatalnokok felelősségéről szól, felelősségre vonandók. Az illetőknek a törvény 10. §. értelmében 8 napi idő engedtetik, hogy igazolásukat a kormánytanácsnál be terjeszszék. 2 Továbbá az illetőknek nyilatkozniok kell az iránt hogy kihirdették-e az ez idei böjti rendeletet a püspöki indokolással együtt; ha igen, ez iránt is tartoznak magokat igazolni az emiitett törvény 10. §. szerint hasonló idő alatt." KÜLÖNFÉLÉK. (ff.) Adakozás. Vilmos német császár 10 mázsa ágyuércet adományozott a pesti reformált német egyháznak haraugkészitésre. Ezzel egyidejűleg megemlítjük, hogy a pesti reformált magyar egyház szép kongásu nagy harangja török ágyúból készült. Van tehát már török és lesz francia ágyúból készült harangunk. Idegen nyelven beszélnek ezek, — mondja a mindenből élcet gyártani tudó közönyösség — azért nem értjük meg templomba hívogató hangjait ! (ff.) Az interconfessionalis yiszonyok a házasságban cim alatt három érdekes cikket bocsátott közzé Székács József a „Pesti Napló"-ban, melyek gyakorlati útbaigazítást adnak az oly vegyes házasságok megkötésénél , melyekre nézve az országos törvény nem rendelkezik, hanem a kath. egyház dogmatikai szempontja volt a mérvadó. Sz. e cikkeivel felel a „Pesti Naplóban" felhozott azon vádakra, hogy a prot. papok vonakodtak a polgári biróság által feloldott és uj házasságkötésre felhatalmazott egyént megesketni oly rk. egyénnel, ki a házasságkötésre absolute jogosítva van. Elismeri e vádak alaposságát, de egyszersmind a prot. papok eljárását a törvény értelmében correctnek tartja, miután _a törvény a vegyes házasságoknál mindkét fél lelkészénél való jelentkezést és hirdetésre való felvételt rendel, a kath. papok az ennek alapján kiállítható elbocsátót rendesen meg szokták tagadni, e nélkül pedig a prot. pap mit sem tehet. Ezen akadály elhárítására, az 1848. XX. t. c. alapján, addig is, mig erre vonatkozó törvény hozatnék, a gyakorlatból származott elméletből folyólag az 1872. ágost. hitv. evang. egyetemes gyűlése elhatározá, hogy a fentebbi esetben az 1868. LIII. t. c. 9. 10. §-ai tekintessenek szabályozókul, s ha a kath. pap csak azért tagadná meg a kihirdetést vagy elbocsátást, mivel az ily házasság egyháza hitelveibe ütköző, a feleket bátran eskessék össze. A második kérdés, melyet Sz. felvet, a következő: miután a vegyes házassági válópereket szabályzó 1868. 48. t. c. nem terjed ki azon esetekre, midőn a róm. kath. vagy görög-keleti fél a szentszék, mint illetékes fóruma által elvál asz tátott és a felbontó Ítélet után az evang. egyházba áttérvén, ujabb házasságra lépni kiván, illetékes polgári törvényszékhez legyen-e utasítandó, hogy ez a felbontást végelválásnak jelentse ki , vagy pedig az ily esetre az 1868-ki 53. t. c. 8. pontja alkalmazandó-e, mely szerint az áttértnek minden cselekménye azon egyház tanai szerint ítélendő meg, melybe áttért, és az elhagyott egyh áz elvei reá nézve semmiben sem kötelező? Sz. támaszkodva egy — szerintünk nagy tévedésen alapuló — miniszteri rendeletre, mely törvényeink értelmében a minden engedély nélküli szabadon házasulhatást engedélyezett, a szentszék által elválasztot és áttért egyénnek, kimondja az egyetemes gyűlés ama határozatát, hogy a fentebbi esetben az 1868. LIII. t. c. 8. pontja szerint járjanak el a lelkészek. Cikksorozatának többi része ezen szerinte is merész határozat védelméből áll. (ff) Az elpalástolhatatlan öröm bizonyos nemével vesszük kezünkbe a tollat mindannyiszor, a midőn alkalmunk van humanistikus intézeteink iránti érdekeltség fokozódását jelenteni. De kettőzött örömünk akkor, miCőn látjuk és tapasztaljuk, hogy ezen érdekeltség, mint a mindinkább szélesbülő hullámgyürüzet, a magasabb körök részéről is nyilvánul. Prot. árvaházunk alapító tagjai között többen vannak a magasabb körökből, kik nemes példát adtak arra nézve, mint kell a vagyont az emberbaráti szeretet nyilvánulásával arányba hozni. A példát, melyet b. Podmanicky Öézáné adott,— 200 frt. alapítványt tett s ennek kamatját 12 frtban az 1872-ik évre be is küldé — követte gr. Károlyi Tiborné szül. gr. Dégenfeld Emma ö méltósága, 500 írttal lépvén árvaházunk alapító tagjai sorába, oly módon, hogy 100 ftot azonnal letett, a többit pedig 4 év alatt évenként 100 ftos részletekben adja. Oly tett, mely elismerésünkre és dicséretünkre nem szorul ! (ff) A polgári házasság ügyében, mint mai belföldi rovatunkban olvasható, a képviselőház utasította a vallásügyi minisztert, hogy még a jelen ülésszak alatt nyújtson be törvényjavaslatot. E nevezetes és fontos esemény feltárta sorompóit a szabadelvű nyilatkozatoknak; a napi lapok rövidebben ós hosszasabban, de egyenlő érdekeltséggel tárgyalják a polgári házisság eszméjét s az egyház alaptanának ezen eszmével való Összeegyeztethetését. Legrészletesebben, tudományos érvelissel, tiszta logikával ir e tárgyra vonatkozólag a „Szabad Sajtó", melyben Hatala Péter ismeretes szabadelvű, nyílt gondolkozásával fejtegeti, hogy a házasságnak a kath. egyház alaptanából folyó fogalmával nem azonos az egyház azon állítása, hogy a házasság szentségét a pap jelenléte adja meg; a házasság szentsége a jegyesek egymásiránti vonzalmában, szeretetében állván ép oly illetékesen vehető ez tudomásul a polgármesteri hivatalban, mint a paplakon. — Hatala Péter cikksorozatára, mihelyt Iapuok most az országgyűlési budgetviták és egyéb időhöz kötött fontos közlemények által nagyon igénybe vett tere enged!, részletesen fogjuk ismerte.ni és kifejtjük egyszersmind saját nézeteinket is. (ff) A nagy tanügyi gyűlés, mely f. hó első napjaiban Debrecenben tartatott, befejeztetvén, nui számunkban olvashatók a gyűlés fontosa bb mozzanatai. A tudósításból kitűnik, hogy e gyűlésen épen semmi sem tör«