Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

berekből alakulnak a társadalmak és államok, addig az emberiség legnagyobb részének mindig szüksége lesz a vallásos érzületre, hacsak visszaesni nem akarunk a barbárságba vagy a rabszolgaságba." Végül az autonomia kérdésének elintézését sürgeti. Negyedik nap. Febr. 27. Boncs Döme kinyilatkoztatja, hogy Őt felekezeti és nemzetiségi szempont készti a felszólalásra. Hangsúlyozza a felekezeti iskolák támogatását, miután az ország tanodái összegének csak 6%-je állami. De ha a felekezeti iskolák államellenes tanokat hirdetnek, a kormány intést, s ha ez nem használ, bezáratást használjon. A nemzetiségi kérdést kultura-kérdésnek tekinti. A nemzetiségek emelkedése hazánk emelkedését eredményezné. MileticsSzvetozár a szerb egyházi ügyről és gymnasiumról tart hosszabb beszédet. Utána Kemény Mihály a népnevelés hiányait, a kormány mulasztásait sorolja elő, s még a halálozás redukálását is a miniszter kötelességévé teszi. Csiky Sándor kikel a kath. autonomia életbeléptetése ellen, ügy a mint tervezve van ; á pápa hatalmának megtörését és a papnőtienség eltörlését a ház derültsége között fejtegeti. Végül, határzati javaslatot nyújt be a vallás- és tanulmányi alap megvizsgálására ki küldendő bizottság újból megválasztására. Madarász József a törvény revisiója mellett nyilatkozik, a tanitói fizetés felemelésének, a hadkötelezettségtől való felmentésüknek és a tandij eltörlésének szüksége kötelességgé teszi ezt. Megtámadja az államellenes tankönyveket és határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy a tanszabadság az állami intézeteken kivül máshol is létezzék, a haza alkotmánya, területi épsége és törvényei tiszteletben tartásával. Ezzel befejeztetvén az általános vita, Irányi Dániel felel Somssich Pál börzédére. Szónoki hévvel fejtegeti, hogy a hazafiúi fájdalom adta ajkaira a kemény kifakadást és célja nem azok becsmérlése volt, kik itt képviselve nincsenek, hanem hogy egyesült erővel orvosoltassék a baj. Trefort miniszter Ígéretet tesz, hogy cultusminiszteri álláspontját a beadott interpellatiókra adandó feleletében körvonalozza. A határzati javaslatokra kerülvén a sor, Irányi D. határzati javaslata a vallásszabadság és polgári házasság tárgyában, melyet lapunk egész terjedelmében hozott, 61 szavazattal 39 ellenében elfogadtatott s igy a miniszter utasíttatott, hogy még a jelen ülésszak alatt terjeszszen be törvényjavaslatot a vallásszabadság és a polgári házasság behozatala tárgyában. A szavazás roppant érdekes volt. Irányi indítványára a kérdés felvettetvén, felkelt a szélsőbal, a balközép és a jobboldal többsége. Péchy Manó és hivei, a Lonyaisták, Gorove és hívei, a szászok ós a budapesti képviselők mind Irányi mellett szavaztak. Ellene szavaztak Somssich, Sennyei ós híveik, a hivatalnokok stb. Deák F. nem volt jelen, Csengery és Kovács László nem szavaztak. Madarász, miután Trefort határozottan kinyilatkoztatá, hogy államellenes tanokat hirdető tankönyvek ellen minden lehetőt megtesz, javaslatát visszavonja, Külföldi egyház és iskola. Svájci egyházi ügyek. Többször volt alkalmunk jelezni azon viszályokat és bonyodalmakat, melyek Svájcban az egyház és állam között ujabban kifejlődtek. Az államhatalom erélyes kézzel nyúlt a darázsfészekbe s nem rég Mer múlod abbét utasitá ki Svájcból ; most már a solothurni kormáuytanács látta magát kényszerítve arra, hogy csapatfelkelést rendeljen el szemben az ultramontánok nyakassága, túlkapásai és rakoncátlansagaival. A kormány erre vonatkozó rendelete annyira jellemzi a kormáuy erélyét s az állam hivatásának s jog körének tudatát, hogy méltónak tartjuk közléséi egész terjedelmében a mint következik : „Miután febr. 8-án a papság legnagyobb része a kormánytanács rendeletei és a jan. 29-én tartott egyházmegyei gyűlésen törvényesen hozott határozatok ellenében kijelentette, hogy e határozatokat érvényteleneknek ós semmiseknek tekinti és csak Lachat Jenőt ismeri el törvényes püspöknek s egyházi ügyekbeu csak az ő szavát fogja meghallgatni ; miután ez irat tartalma az állam tekintélye elleni lázadást, úgyszintén annak törvényszerű rendeletei és határozatai és törvényes hatóságai elleni zendiilést foglal magában; miután a papságnak ezen fellépése, mely formális kigunyolása az államhatóságok tekintélyének s cantonunk községeiben és polgárai között súrlódásokat és csendháboritást idézhet elő ; miután a papság egy részének izgatásai és az ellennézetüek üldözése egyes községekben fanatismust s ennek következtében súrlódásokat, csendháboritást és elkeseredést idéztek elő, melyek, ha ezen szenvedélyes izgatások tovább tartanak, veszélyes excessusra vezethetnek '•> miután a kormánynak feladata az, hogy gondoskodjék, miszerint mindenütt csend ós rend uralkodjék és miután a jelen körülmények között parancsoló kötelességgé lett a polgárokat jogtalan üldözések ellen oltalmazni és mindig késznek lenni, minden lázadó cselekvényt, bárhonnan jöjjön is, elnyomni és a jognak, törvénynek és a törvényes államhatóság tekintélyének érvényt ós kellő tiszteletet szerezni, ezek rendeltetnek : 1. A 44. és 72. száruu zászlóaljak és a 2. számú zászlóalj 4. lövészszázada őrszemre állitandók. 2. E rendeletről a svájci magas szövetségtanács értesítendő. Ugyanezen alkalommal a renitens papok ellen következő határozatot hozott a kormány : 1. Mindazon papok, kik lelkészi teendőket végeznek^ vagy az állam által fizetett állomásokat foglalnak el, és kik a Solothurn cantoni papság által Fulenbachban 1873. febr. 18-án kelt és a kormányhoz iutézett iratot aláírták, az 1872. dec, 24-kén alkotott törvény 9. §-a értelmében