Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

viszatartani; de midőn a hozzá illő eszközökkel, a menny­országnak rábízott kulcsaival, a szivekhez nem bir fér­kőzni , szükség, hogy a keresztyéni szeretet lelkével tűr­jön, ugy, mint erre János evang. VIII. részében szép példa van. Ugy mint egy jó anya, kinek szive akasz­tófán függő fiáról sem hiszi, hogy az idővel meg nem javult volna. Hanem, nem szabad tűrni az egyháznak azt, hogy csak egy tagja is erkölcstelen élet által tegye magát szabadossá a közteherviselés alóli kibúj hatásra. Mert hiszen a vadházasságban élők is tartoznak terheit emelni azon államnak s azon egyháznak, melynek a nö­velés és gondozás miatt ügyét baját szaporítják. Nálunk az ilyenekre is ki van terjesztve a párbéri fizetés terhe, mit rajta, ha viselni nem akarná, a polgári hatóság kényszer utján is megveszen. Volt rá példa, hogy egy ilyen ref. férfi, több évig törvénytelenül élt együtt egy ó-hitü nővel, szép békében, s pásztor ember létére gyermekét szorgalmasan iskoláztatta, most már tör­vényes házasságban megelégedetten él. Van ki több mint husz éve elhagyott nejétől külön, elhagyott neie ismét külön, mindenik törvénytelen, de természet szülte békés egyetértésben élnek, mindenik szabadon választott párjá­val. Az elsőnek midőn iskolába járó, mondhatni kitűnő szép fiát megszólitám, ki fia vagy ? ezt feleié: N. N. bátyám uramé. Nem merte a kiállott szigorú fenyíték után apja anyja által tanítva, azt apjának mondani. Elvaditsa-e az ilyeneket az egyház magától ? Ne ! A természeti ösztön erején megtörik a kényszer és bün­tetés hatalma. Mint megtört ezen egyénen, kivel a váci börtönt is megkóstoltatta az ötvenes kormány idejebeli hatóság. Az egyház legyen mindörökké a bűnösöket jav'tni törekvő, azokért esdő, imádkozó édes anya. De elengedhetetlen méltányos követelését a rosz fiakon is hajtsa végre. Édes Albert. ISKOLAÜGY. Haladás. Ezen háromtagú szó van irva középtanodai tanár­képezdénk csarnokának bemenetele fölé. Nyissunk be és tekintsük meg, mit csinálnak a benlevők. Le lehet olvasni az itten talált egyesek arcáról azon komoly törekvést, mely bizonyos cél elérését tűzte ki maga elé és ennek megvalósítása végett lépte át a tudomány e csarnokának küszöbét. Itt látható, hogy ha vannak is semmittevő, levegőt hasitó, üresfejű fráterek, kik óriás léptekkel a demorali­satió vas karjai közé haladnak, vannak : másfelől többen, kik korunk intő szavát felfogni képesek s a tudomány­elsajátitást és buvárlást tartják életük szent köteles­ségének. Alig két-három éve, hogy fenáll gym. tanárképez­dénk s már az egyes szakoknál nagy számú ifjúság mű­ködik minden irányban. Legközelebbről ismerem a termé­szetrajzi szakosztály beléletót; a többi szaké is ehez ha­sonló ugy hiszem. Az emiitett szakosztálynál a mult évben volt négy rendes és három rendkivtili tag, jelenleg van öt rendes és öt rendkívüli tag, kik egyenlő buzgósággal ós kitar­tással versenyeznek egymással a természet három orszá­gában— állat-, növény-és ásványtanban— előforduló egyes tárgyak kimerítő leírásában, meghatározásában vagy elem­zésében. Az emiitett tagokon kivül még több bölcsész, mint dilettáns, kérdezősködik bizonyos eljárások mikéntje felől egyik-másik képezdei tagtól. A rendes valamint a rendkívüli tagok működése há­rom irány felé halad , úgymint önvizsgálódás, ennek folytán írásbeli dolgozat készítés és szóbeli előadás. Lássunk ezen munkálkodásokról egyet- mást. Az önvizsgálódás lehetősége végett az elméleti is­mereteket a tagok az első évben sajátítják el, midőn tárgyaikat hallgatják az egyes nagytudományu szaktaná­roktól ; épen ezért a képezdei szabályzat szerint csakis az első év eltelte után kiállott szigorú vizsgálat után vétetnek fel a képazdébe rendes tagoknak, rendkívüliek­től vizsga nem kívántatik. A vizsgálódáshoz megkívántató eszközökben hiány nincsen a természetrajzi osztálynál. Ha egy kőzetnek akarom elrejtett elemi részeit ki­mutatni és ennek folytán az egészet meghatározni: ren­delkezésemre áll a gázláng Buusen-féle lámpával, a kü­lönféle savak, és ha ezek segélyével nem sikerült az egyes elemi részeknek meghatározása, górcsőhöz folyamo­dom ; van három-négy csiszoló kő, melyek segélyével át­látszóvá tehessem a kérdéses kőzetet, hogy górcső alatt vizsgálhassam. Midőn ezen eljáiásokon áthaladtam, a mi egy-két óráig tart, ismeretem óriásilag növekedett, mert akkor megtudom határozottan mondani, hogy a kérdéses kőzet p. o. gránit, mert kvarcból, földpátból és csil­lámból áll. És akármily kőzetet a fennebbiek szerint könnyen megismerhetek. A nyert eredmények írásbeli dol­gozatom tárgvát képezik. És igy elméleteit minden vizs­gáló posítiv tényekben megvalósulva szemlélheti minden ágánál a természetrajznak. Legtöbb haszna van a szóbeli előadásnak, hol kiki vizsgálódásának eredményeit élőszóval adja elő. Minden ily előadás rendesen az egyes szaktanárok vezetése alatt több dilettáns és az összes képezdei tagok jelenlétében történik. Az előadás végeztével következik a bírálat, a midőn minden tag észrevételeit megteszi egész tárgyila­gosan ; midőn már az előadás minden részleteiben meg van bírálva, ekkor következik a tanár észrevétele, mely semmit sem hagy figyelmen kivül. Ezen a téren mutatko­zik a legnagyobb verseny, okulván a tagok a már hallott bírálatokból. Hogy az olvasónak fogalma legyen egy ily előadás­ról, közlöm egynek tárgyát, habár csak töredékben is, meiy a röpkedőknek (volitantia) ismertetését fog­lalja magában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom