Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-16 / 7. szám

tagokon kivül az iskola összes tanítói legalább tanácskozó tagjai legyenek az iskolaszéknek. 9) A látogatásnál az iskolaszék részéről kiküldött tagnak csak figyelő szerepe legyen. Netalán előforduló megjegyzések csak a tanórák végezte után tárgyaltassanak. Az iskolaszéki tagok látogatásai csakis az iskola administrativ részére vonatkozhatnak, tehát az iskola belszervezetére nézve a törvény több szabadságot engedjen a tanitónak s nagyobb bizalmat helyezzen lelkiismeretességében. 10) A törvénynek megfelelő népiskolák által kiállított bizonyítványok általános érvényességgel bírjanak s az onnan kikerült tanuló ne tartozzék a középtanodákbai belépése alkalmával felvételi vizsgát adni. 11) A törvény 53. §-a, mely a 49-ikkel ellenkezik, töröltessék el. 12) Az egylet mindennemű könyvegyedáruság ellen nyilatkozik. A behozandó iskolakönyvek helybenhagyhatósága fölött az országos oktatási tanács jóváhagyása fentartatván, a tanitóegyletek határozzanak és intézkedjenek. 13) A képezde- és mintatanitók fizetései emeltessenek fel és adassék nekik ötödévi pótlék. 14) A falusi tanitó fizetése, lakáson és kerten kivül legalább 500 frt, a városi tanítóé legalább 600 frt, a segédtanítóé legalább 400 frt legyen. Az ötödévi pénzpótlék addig nyujtassék, míg a fizetések 800 frtig, illetőleg 1000 frtig emelkedve nincsenek. 15) Hol a tanítói állomás nagyobb a 144. §-ban meghatározott fizetéssel van összekötve, az alább nem szállittathatik. lő) Állapíttassák egy országos tanítói nyugdíjintézet; azon esetben, ha ehez az állam vagyona elégtelen volna, fordíttassanak e célra a szokásos segélyezések. 11) Hazánk összes néptanítói , nem tekintve a tanodák jellegét, a melyeken működnek, 2 százalék fizetési levonás utján érette arányos nyugdijat húzzanak az országos tanitónyugdijintézetből. 18) Egy tanfelügyelő 100-nál több községben az iskolai felügyeletet nem gyakorolhatja a kívánatos jó eredménynyel. 1 JL 1

mjf^Lm dl ^^L Nyilatkozat az „Egy főiskolai tankönyv" ciraü könyvismertetésre A Prot. Egyh. s Isk. Lap folyó évi 1—4. számaiban egy eddig ismeretlen nevű, kezdő ird kísérelte meg egyháztörténelmi tankönyvemet ismertetni. Ismertető a szeretet és kegyelet nyilvánulásából gúnyt ü z. Az utrechti egyetem tanári kara-, s a hallgatóság előtt tartott értekezésében nevezhette Komáromi Csipkés György a tanuló ifjúságot „florentissima stúdiósáé juventutis corona"-nak, midőn én hasonlót tevék, megrovattam. Az ifjúságot „zöldelő koszor u" cimmel illetni nem lehet többé, „lábas koszorú" travestálással tétetik az nevetségessé. Háuy tisztes ajk nevezé és nevezi a tanulóságot: haza és egyház reményeinek ? Ki látott lábas reményt ? ezt foghatják némelyek kérdeni ezentúl. Ismertetőnek a bölcsészeti fogalmakhoz és irályhoz érzéke nincs. 0 nem érti meg Baur után sem, miként „valódul, jön, fejlik, terjed" az isten országa. Dr. Kovács Ödön méltán és helyesen használta ama kifejezést, tőle vettem azt. (Prot. Tudom. Szemle. 1869. év. 302. 1.) Egy bölcsészeti szellemű angol iró 10 kiadást ért müvében tanítja, hogy a keresztyén jellem nem számítás és küzködés fokozatain jut el gyakorlatilag helyesre, hanem mintegy rögtönös indíttatás (impulse) által ; az erkölcsi érzéknek oly gyors-készen kell megszólalni, mint a mikép a megzendített zeneszer adja vissza a hangjegyeket ; az erkölcsi érzület, nevezetesen a b e 1-vágyés külkötelem ez absolut öszhangja (this absolute harmony of inward desire with outward obligation. „Ecce Homo" 300-ik lap) = a szentség stb. Hiába irá ezt a híres angol szerző (és igy a kifejezést nem én találtam), én azt nem használhatom, mert ismertető nem érti azt. Ismertető azt sem érti, a mit idézett mű írója igy értelmez : létezik a szent lélek jelenléte által hatályosított olvféle lelkesedés (enthusiasmus), mely a vétket lehetlenné teszi ; az erény, mint a vétek ellentéte , ily esetben, igenis, természetes szülemény gyanánt jelentkezik küzdelem nélkül. Itt az ősrégi magyar szó a „jószág (= jóság)" jobban kifejezi a szentség testleges nyilvánulását, mint a durvább „erény" szó. A müvemben megrótt, „repülő sült galambnak" csúfolt eszmét a tudós világ én előttem már 10 kiadásban élvezé. A kerületi egyházat sem én neveztem először „az eréüy egyedüli nagy iskolájának" (School of Yirtue) és „a világ erkölcsi egyatemének" (Morál University of the World). Cicero mondhatá „o tempóra, o móres!", nekem „a terek és idők keretén tul terjesztés" fogai-, mát használnom nem szabad. Száz példával igazolhatnám ismertető járatlanságát a bölcsészeti ós szakirodalom terén, hiszen neki, a mit csak tőlem hall és olvas, az mind uj, eredeti és sületlen, a máséit is nekem tulajdonítván. Ismertető továbbá tömérdek szóujitást, purizmust vet szememre, holott három általam alakított szavon kivül (e három ez: hitész = theologus, szigornok = asceta, szövegész = exegeta) a többiek mind megvoltak korább s használtattak mások által évek óta. A k o r n o k (presbyter) szót meg lehet találni a Prot. Egyh. s Isk. Lap 1859-ik évi 39. számában, nem én csináltam, de helyesnek tartom ; a „kor" lényeges és ős fogalmától miért ne volna nevezhető magyarul a presbyter, ha p. o. a cardinalis, puszta küllemről, a ruhasziuről bíbornoknak neveztethetik ? Az ordinatio szót én „papi rendbe a v a t á s-sal adtam viasza, s a rendeme-14