Protestáns egyházi és iskolai lapok – 15. évfolyam – 1872.

1872-12-14 / 50. szám

köszönő beszédjét kinyomatá, egy kis történelmi leírást adván elibe az egyház múltjáról. Meglehet, hogy ezen beszéd s emlékirat meg vau az újhelyi egyház levéltárában ; de a papok névsorát ab­ból közölni azt hiszem nem felesleges, hogy a prot. ol­vasó közönség is tudomásul vegye. íme az idevonatkozó rósz a kis füzetből. Prédiká­torok voltak hát: „Siklósi Mihály, 1522. „Dévai Biró Mátyás (ki tudománya s nagy tüze miatt a külföldiek által is magyar Luthernek neveztetett) együtt szolgálván Bati z i An d rá s s a 1 (az első nyomtatott Iskolai magyar könyv Írójával; lásd Ka­zincy Ferenc magyar régiségeit s ritkaságait. Pest, 1808) és Derecskei Demeterrel s talán S z i 1 v á s i Mi­hályijai is. „Itt a Laistrombau sok esztendei hézig vagyon, s azt Protocollumunkból ki nem pótolhatjuk. „Sárosi András, 1611. „Tihémeri Máté, 1617. „Simándi János, 1630 óta. Az előtt Pataki pro­fessor. „Bényei János. „Gérehi Bálint, 1639 körül. „Laposi Mihály. „Rima-Szombati István. „Iratosi János. „Hatházi Gáspár, 1647 körül. „Szilágyi (Beniamin) István. Beköszönt 1652, april 15-dikén. Ez a lelkes ember, hogy a régibb végezések el ne vesszenek, azokat könyvbe irta. Pataki prof. is vala, s Váradról jött Patakra. Hozzánk Tólcsváról hozattatott. „Némethi István. „Kaposi István, 1652 olta 1767. martziusáig. „Solthi Jáuos. „Salánki János és „Kaszonyi János, hárman együtt. (Protocoll. lap 22.) „Vadászi Simon. Ezen utolsók a Bátori Sófia, öz­vegy Rákócy II. Ferencné parancsolatjára elűzettek, és ekkor vétetett el tőlünk a nagy templom először. „Makai Ferenc, 1684. „Újhelyi Papi Gergely (Protocoll. lap 63.) „Nánási Gábor, első Prédikátorunk a templom visszaadatása után, 1682. „Zádorfalvi Márton, 1685. Elfoglaltatván másodszor már vice-ispán Klobusicky Ferenc által 1688 a templom, ez itt hót esztendaig tengett (Protocoll. lap 52.) s ismét meghivattatván Toronyáról, a hivást elfogadta, s itt holt meg „Bogáti Bálás, 1710 apr. 13 ólta haláláig, 1735 januarius 21-dikig superintendens vala, s januarius 25­dikére ide rendelt gyűlést. A megjelent prédikátori egész sokaság a sirig kisérte ki. (Protoc. lap 63.) „Pataki András, 1720. A superintendens halála után első pap leve; vele együtt szolgált. „Zágonyi József, 1735. april ólta. „Görgei Audrás, 1737, marc. 3-dika ólta; Toro­nyáról. „Liszka György, 1740. május ólta. „Sziráki Audrás, esperest, 1748, ólta. „Zilai Császár Sámuel, 1750. „Katona Zsigmond, 1765. GávárÓl, megholt itt 1797, Martziusban. „Thuri Gábor, 1770. febr. 16-ikáu Vályból. „BenkÖ József, 1775. Bodrog-Keresztúrból. „Szent-Györgyi Márton, testvére Istvánnak, a pataki philos. professornak, 1785. januariusban köszönt be, s megholt azon eszt. december 24-dikén. „Budai András, 1786. marciusban Kis-Ölvedről. „Képes András, 1789. megholt 1794. februáriusban. „Kecskeméti János 1794—1815. elbúcsúzott. „Chakó István, 1797. Innen Kis-Géresbe ment. „György József, 1810. april 20-dika olta 1815. april 16-káig. Szathmár-Németi szabad királyi városba vi­tetett által. Patakról, hol született, magyar nyelv profes­sorának ment a lőcsei evang. iskolába ; onnan 1809. tá­bori papja leve a Borsod várm. nemes felkelt seregnek. Nálunk tartott prédikációi közül kettő jelent meg nyom­tatásban ; az elsőbbet nagyméltós. gróf Eszterházy József főispánunk ő exc. egy aranyban-gazdag pixissel, a mási­kat a vármegye táblabirósága jutalmazta meg. Tiszt. Kecskeméti János első és György József második prédikátorainknak elbucsuzások és ennek elme­netele által a két predikátorság összeolvasztatván, egy prédikátornak legelsőben most jött be tiszt. Major Jó­zsef ur s káplánja lett tiszt. R. Szabó József. Költ a S.-A.-Uj helyi helv. vallástételü ecclesia consistoriumában aprilisnek 7-dik napján 1816." Eddig a névsor, melyet, mint már mondám, az utolsó pap, beköszönő beszéde elé csatolt a consistorium. Van még ebban irva az ecclésiának eredetéről, de a mit az egyh.-történelemből is ismerünk s igy annak elmon­dása szószaporítás volna ; van továbbá a templom elvétele és visszavételéről egy néhány sor, a mi az újhelyi ref. egyház történetének megírásához érdekes adatul szolgálhat. Ha ezen kis füzet meg nem volna az újhelyi egy­ház könyvtárában: ezennel kijelentem, hogy én a kezem­nél levőt, az ottani lelkipásztor felszólítására, örömmel kézbesitendem. Ugy gondolom, jó az efféleket megtartani, mert annyi bizonyos* hogy a magyar ref. egyház terjedelmes történetét ugy lehetne leghívebben megirni, ha azilyegyes adatokat elébb megyénkint összeír­nák az arra hivatottak. Én ugy gondolom ezt végrehajhatónak, mint a hogy a polgári megyék monografiáj át összeállitan kezdik, épen időnkben. Meglehet, hogy véleke­désem nem helyes, de akkor Magyarország történetének helyes megírásához is szükségtelen megirni az wegyes megyék történetét. Különben pedig vannak hál' istennek jeles történészeink, törjék rajta a fejőket, miként lehetne egy részletes történetet nyerni ? Éa a magy. prot. egyháznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom