Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-25 / 21. szám

ós Stojauovits István polgári iskolai tanár. Ezekhez beltagokká kineveztettek még a tudomány egyetemi szakosztály számára: dr. Wenzel Gusztáv kir. tan., egyetemi tanár s a magy. akadémia r. tagja, dr. Than Károly kir. tan., egyetemi tanár s a m. akadémia r. tagja, és dr. Dulánszky Nándor egyetemi tanár; a műszaki szakosztály számára : Hieronymi Károly, miniszteri tanácsos a közmunka- és közlekedési minisztériumban, dr. Nendtwich Károly műegyetemi tanár, Hofer Károly budai főreáltanodai tanár, Aujeszky Lipót pesti főreáltanodai tanár, Kenetsey Kálmán osztálytanácsos a földmivelés-, ipar-és kereskedelmi minisztériumban és Steinacker Ödön az iparegylet igazgatója ; a gymnáziumi szakosztály számára : dr. Lutter Nándor budai fögymnáziumi igazgató, Huufalvy Pál, az evang. pesti főgymnázium fölügyelője s a m. akadémia r. tagja és Dömötör János pesti ref. fögymnáziumi tanár; és a népoktatási szakosztály számára : Zicby Antal kir tan., budapesti tanfelügyelő s m. akadémiai tag, Frey József nyug. főelemi iskolai tanitó s iskolaszéki elnök és Lederer Á brahám képezdei tanár. A közoktatási tanács jegyzője lett Lubrich Ágost egyetemi tanár és akadémiai tag. A vallás- és közoktatási minisztérium loebelóből kineveztettek : Szentiványi Adolf miniszteri tanácsos, Kárffy Titusz, dr. Mészáros Ferenc, Göncy Pál és Molnár Aladár osztálytanácsosok. * Nyiit kérelem Nagyt. Csetlie Lajos helyettes esperes urlioz. Midőn az „érdekes török-szent-miklósi eset" nyilvánosságra jött s az egyházi lapban vita tárg\a lett, azzal méltóztatott a sajtó Ítéletének útját állani, hogy, miután az ügy tiszta ismeretével az Ítélők nem birnak, hagyjanak fel a kérdés vitatásával addig, mig az egész bonyolódott ügy vizsgálata megtörténik s eredménye, annak idejében, közzététetik. Mint tudom, az ügy azóta nemcsak az illető egyházmegye előtt tárgyaltatott, hanem megjárta az egyházkerületi gyűlést is, hol azon Ítélet hozatott, hogy a dupla recopuiatio elrendeltetett s Tokaji Nagy Gábor mint lelkész, kire eddigi Ítélet szerint, az egész botrány súlya nehezedik, hivatalától elmozdittatott. Az egyes egyházmegyék és kerületek háztartásának mysteriumaiba avatkozni nincs jogom és szándékom, de miután a török-szent-miklósi eset nézetem, s hiszem, másoké szerint is, elvi kérdésekkel függ össze, s ezekhez már mindnyájunknak jogunk van : szabad-e a nagy tiszteletű ur által hisznált igen ruganyos „annak idejében"-t kissé megsürgetnem, illetőleg azon alázatos kérést intéznem: méltóztatnék az érdeklődők megnyugtatása — s ha kell, megvitatás végett, a vizsgálat főbb, dologhoz szóló adatait, az Ítélet indokait e lapok utján, Ígérete szerint, majd alkalom adtán, közzé tenni. A hivatalos értesítésre annyival is inkább szükség vau, mert az ügy nagyon különös világításban áll eddigelé a közönség nagy része előtt. Sárospatakon, 1872. május 16. M i t r o v i c s Gyula. * Hálára kötelező jótétemény. Sietek köztudomásra juttatni, hogy méltóságos Z e y k József ur a harasztosi ref. os'tola számára ezer forint erdélyi úrbéri kötelezvényt juttatott kezembe, Ötven ft. kamatját előre kifizetvén. Nem szorult ezen nagy jótétemény dicsszavakra, de erkölcsi kötelesség unszol a gondozásom alatti egyház nevében a kegyes jóltevő iránt hálás köszönetemet nyilvánitni. Ezt annyival örömestebb teszem, hogy állásomnál fogva jó ós szent célok gyámolitása végett bárhányszor zörgettem a tisztelt méltóságos urnái, mindig meleg részvétre találtam. Isten országa nem szóban, de cselekedetben áll. Isten tartsa meg e nemes keblű jóltevőnek bacses életét! Ha minden honpolgár, ha minden egyháztag igy róná le erkölcsi tartozását az emberiség magas érdekében, akkor nem lenne egy elárvult oskola is, s a jövő szebb színben mosolyogna felénk ! Harasztos (Aranyosszék) 1872. máj. 30-kán. Egerpataki Basa Mihály, ref. lelkész és esperes. Irodalom. * Anglia művelődésének története. Irta B uck le H. T a m á s. Magyarul kiadják : Endrődi Sándor, Fendler József, György Aladár, György Endre, Láng Lajos és Márkus Miklós. Első kötet. Pest, Aigner Lajos. 1872. E munka fiatal kiadói már több jeles idegen müvet ültettek át irodalmunkba, de becsre nézve talán egyik sem közelíti meg Buckle művelődés történetét. E körülmény, valamint az, hogy a fordítás teljesen sikerült, ajáulatossá teszi a komoly igyekezetü fiatal írók vállalatát. Ára 1 ft. * Az orsz. középt. tanáregyl. közlönyének 7-dik füzete a következő tartalommal megjelent : A természettudományi oktatás K r i e s c h J. A növények csírázása jégben. B o r b á s V. Hazai irodalom : Titi Livi ab urbe condita liber II. Szénássytól, bírálta P a s t e in e r G y. Természettan Pisko után Aujeszky L., bir. S a 1 a m i n Leó. Deutsches Lesebuch Th. Felsmauntól, bir. Lederer Á. Képes természetrajz Kuttnertől, ismerteti Staub M. Külföldi irodalom : Methodisch geordnete Aufgabensammlung. Á. K. Rendes rovatok. Nekrológ. Meleer György rózsnyói ev. tanitó m. hó 19-kén esteli 6 órakor életének 75-dik, tanítóságának 53-dik évében jobb létre szenderült A megboldogult született 1708 ik év Mátyás napján Beluja helységben Honth megyében, hol édes atyja szintén tanítóskodott, ücscsei voltak : József, garamszögi pap, Jáno^, rákoskeresztúri pap és Lajos, gymn. tanár Pesten. A theologiai tudományokat Pozsonyban végezvén, Táb helységben kezdte meg tanitói pályáját. honnan egy év múlva Sajő-Gömörre, innen pedig Nagy-Veszver<?sben Gömörmegyébe költözött, mig 1826-ban a rozsnyói ág ev. egyház á'tal kántor éi tanítónak hívatván, élte fogytáig ez egyháznak hü és lankadatlan 42*