Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-14 / 50. szám

rában fedezte fel. Ezen adatok szerint Révai Ferencnek négy fia volt: Mihály, János, Lőrinc és Ferenc. A két legidősebbet 1538 tavaszán a körmöci iskolába küldötte, hol Pausius Antal tanitó vezette be őket a tudományos ismeretek előcsarnokába. 1539 őszén Bártfára küldettek, hol azután öt évet töltöttek. A Révai fiuk Bártfán igen nagy .előmenetelt tettek; bizonyítják ezt leveleik, melye­ket innen sürüen intéztek atyjukhoz. Vannak e levelek­ben részletek, melyek az első reformátorra Dévai Biró Mátyásra vonatkoznak, A Révai fiukat atyjuk 1546-ban külföldre küldötte s választásában Paduának adott elsőséget, s 1546-ban april közepén három fiát Gyulai Torda Zsigmond kíséretében el is küldötte Paduába. A Révaiakkal több magyar fiu tanult az időben Paduában. A Révai fiuk főleg a jogtudományi előadásokat hallgatták; s jeles tanáraikon kivül igen de­rék magánnevelőkkel is birtak. 1555-ben visszatértek ha­zájokba.— Ezen értekezésből különösen kiemelendő azon kö­rülmény, hogy a protestáns Révai Ferenc, szoros baráti viszonyban levén a prímással, fiait nem a protestánsok ki­tűnő egyetemeire küldé, hanem Páduaba, mely híres volt ugyan azon időben, de e hirét nem a gondolkozás füg­getlenségének köszönheté. * Szilády Lajos, kecskeméti kiadó-nyomdatulajdonos jelenti, hogy a saját költségén ez ideig megjelent, és ne­talán jövőben is megjelenendő könyveinek főbizományát Tettey Nándor és társa könyvkereskedésére (Pesten, váci-utca, a ,,Vastuskó"-hoz) ruházta át. * A Szilágyi-féle ösztöndíjalap, mely eredeti­leg csak a pestvárosi reáltanoda számára végrendeletileg hagyományozott Szilágyi-féle ingatlan vagyonból alakítta­tott, Készt végrendeleti végrahajtó ügyessége folytán oly nagygyá lőn, hogy most körülbelül 50 jelentékeny ösz­szegü ösztöndíj adható ki évenkint. Szilágyi végrendele­tében vagyonát pesti születésü és szegény iparosok kitű­nően tanuló gyermekeinek segélyezése céljából a pestvá­rosi főreáltanodának hagyta. Bármily nagy azonban e ta­noda ifjúsága, az említett qualificatióval biró annyi nö­vendék még sem akad, hogy az oly váratlanul fölszapo­rodott alap kamatjai teljesen igénybe vétethetnének; tehát bizottság küldetett ki, mely az ösztöndijaknak a hagyo­mányozó^ intentióihoz képest mikénti kiosztása felől véle­ményt adjon. * Ifjúsági könyvtár cim alatt Csiszér-Ugróczy Ida, mint kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő, Csiszér János mint társszerkesztő és tulajdonos s Csengey Gusz­táv, mint főmunkatárs szépirodalmi és ismeretterjesztő ifjúsági folyóiratra hirdetnek előfizetést. Megjelenik havon­kint kétszer, előfizetési ára egész évre 2 frt. 40 kr., fél­évre 1 frt. 20 kr., negyedévre 60 kr., egy hóra 20 kr. Szerkesztői helyiség: Pest, diófa-utca, 9. sz. * Az aradvidéki tanitó-egylet revisio alá vette a népoktatási törvényt gyakorlati szempontból, s a netalán óhajtandó módosításokat annak idejében ajánlatkép fogja fölterjeszteni. (ff) Budapesti iparosképzö prot. egylet. A bu­dapesti protestáns iparosok már régebb idő óta egy egy­letet alapítottak körükben oly céllal, hogy a prot. ifjakat, kik iparosoknak készülnek, gyámolitsák, segítsék s az erők öszpontositása által az ipar emelésére befolyjanak. Mint értesítenek bennünket, az alaptőke, mely önkéntes ada­kozásokból, mulatságok rendezéséből és a tagsági díjból folyt be, azon helyzetbe hozta az egyletet, hogy sikeresen működhet célja elérésén. Mi csak örvendhetünk, hogy prot. iparosaink ily szép feladatot tűztek maguk elébe, s kívánjuk, hogy buzgalmuk adjon a hazának minél több alapos készültségü iparost, mert ilyenekre valóban nagy szükségünk van. * A Deutscli-cég kiadványainak hirdetéséről a „Reform" ezeket iija : „Helyén van megemlékeznünk e kiadványokról, amivel a jó Ízlésnek akarunk szolgálatot tenni. A külső jó izlést értjük, azt a csint, az elegáns formát, a helyes frizurát, a kínálkozó, tetszetős képet, melylyel e cég minden kiadása kínálkozik. Már a mai világ olyan, hogy a legprózaibb, legalárendeltebb, legmeliékesebb tár­gyakra is átviszi s keresi is bennök az aeszthetikát. Régente ha dom-ot, ha palotát építettek, akkor adtak munkát a művésznek. A lakóházak csínra nem, csak kényelemre voltak számítva, a könyvek durva és. tartós papirosra, hanemha pergamenre nyomattak s móg durvább disznóbő.be köttettek. Ma a házak is arabeszkekkel, ka­ryatidekkel, mythologiai s min mythologiai alakokkal ékeskednek; a könyvek tábláira a képiró rajzol emblemeket, a betűk piszkos sajtóban sima velinpapirra csókolják magokat, diszes és elmés ini­ciálék adnak a verseknek pompás sceneriát stb. stb. Mindenbe csint, izlést, stílt viszünk. S e tekintetben mentül hátrább van a pesti könyvnyomdászat — alig akadván három dicséretes kivétel — annál szivesebben dicsérünk meg alkalmilag egy ily kivételt, minő a Deutsch-cég. Kiadásairól nem szólunk ezúttal: azoknak módjában van magokról szólani és bizony szólanak is." * („Képes Néplap" és „Politikai Hiradó") cí­mek alatt a „Vasárnapi Újság" kiadója és szerkesztője jövő 1873. évi januártól egy uj népies vállalatot indíta­nak meg, melynek jelen számunk mellett szétküldött pro­grammjára azon hitben hívjuk föl olvasóink figyelmét, miszerint annak üdvös célját beismerve, legsikeresebb, mert legnyomatékosabb szószólói lehetnek. E vállalat célja ugyanis nem egyéb, mint a mi volt ezelőtt husz évvel a „Vasárnapi Újság"-é, tudniillik : uj olvasó közön­ségetnyerni mega magyarirodalom­nak a nép azon rétegében, mely eddigelé a hirlapol­vasás élvezetét nem ismerte részint azért, mert Ízléséhez, fogalomköréhez, részint és főleg, mert pénzerejéhez mért olcsó és népszerű vállalat nem létezett. A különbség csak az, hogy ezen legújabb népies időszaki vállalat a magyar nemzetcsalád-piramisnak lépcsőjén jóval lejebb, körülbe­lül a legalsó rétegére száll, és népünk azon legnagyobb tömegét óhajtja bevezetni a hirlapolvasó közönség egye­temébe, melynek egyedüli olvasmányát eddigelé a naptá­rak képezték. Előfizetési ára mind a két újságnak, össze­sen, havonként négy ivnyi tartalommal, egész évre csak 2 forint. Csupán a „Politikai Hiradó" (minden szám­hoz egy külön lapra nyomott képmelléklettel) egész évre 1 forint. A gyűjtők tiszteletpéldányt és jutalomkönyveket nyernek. Az előfizetések Heckenast Gusztáv hírlapkiadó­hivatalába (Pest, egyetem-utca 4-ik szám) küldendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom