Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-14 / 50. szám

* Polgári házasság' behozataláról Oroszországban. Oroszországban is kezdenek már gondolkozni a polgári házasságról. Sz. Pétervárott ugyanis egy bizottság működött a közelebbi időben, mely javaslatot dolgozott ki a „házassági ügyek szabályozásáról." Oroszországban eddig minden házassági ügy az egyházi consistoriumok és biróiág körébe tartozott, most az említett javaslat azt kivánja, hogy a törvényellenes házasságok, elválások és házasságtörési ügyek a világi bíróság hatáskörébe helyeztessenek. A schismatikus roskolnikok tovább mennek s teljes polgári házasságot követelnek. Az ezekre vonatkozó ily irányú törvényjavaslat, mint hirlik, nem sokára be fog terjesztetni az államtanácsnak. * Egyetemi statistika. Legtöbb tanereje a bécsi egyetemnek vau, hol 228 tanár működik. Ezután jön Berlin 179, Lipcse 134, Göttinga 116, Heidelberg 116, Prága 113, München 111, Boroszló 104 tanárral. A tanulók száma a lefolyt tanévben Bécsben 3680, Berlinben 3297, Lipcsében 2418, Prágában 1649, Münchenben 1220, Halléban 1018, Boroszlóban 938 volt. Az evangelikus theologiának legtöbb hallgatója Lipcsében (934), Tübingában, Berlinben, Jenában, Göttingában és Dorpatban volt, a katholikus theologiának Bécsben (202), München, Innsbruckban és Prágában. A jogtudományt legtöbben Bécsben hallgatták, hol a jogászok száma 1212 volt. Bécs után Lipcse (760), Prága (730) és Berlin (852) következett. Az orvosi facultásnak szintén Bécsben volt legtöbb hallgatója : 1325, ezután Berlin jön 450 és Lipcse 446 hallgatóval. A bölcseleti facultást Berlinben 739, Bécsben 728, Lipcsében 715 hallgató látogatta. Legtöbb rendes hallgató (3467) a bécsi egyetemen volt.' KÜLÖNFÉLÉK. * A „magyarországi protestansegylet" néplapja érdekében ! A „magyarországi protestansegylet" megalakulása után azonnal feladatának ismerte egy néplap meginditását, oly céllal, hogy az a nép értelmi, vallásos és erkölcsi életét és tetterejét az ujabb kor kívánalmaihoz képest fejlessze, s nemzetünk egyetemes és öszhangzatos mivelődését lehetőleg előmozditni segítsen. Lapunk újév óta meg is jelenik „Keresztyén Család" cím alatt, hetenként egy iven, egész évre 2 frt. előfizetési árért. Világos, hogy ily csekély ár mellett egyletünknek folyvást jelentékeny összeggel kell a lap fennmaradását gyámolitni, s mi szívesen is hozzuk az áldozatot a nép érdekében. De áldozatunk csak akkor nem lesz hiában való, ha lapunk minél szélesebb körben elterjedést talál. Vannak vidékek, melyek vállalatunkat elég lelkesen felkarolták, vannak városok, mint Kecskemét, Cegléd, Lacháza, Zilah, hová 30—60 példányban, s kisebb falusi községek, hová 10—15 példányban jár, vannak egyes birtokosok, protestánsok és katholikusok egyaránt, kik több példányban rendelték meg volt jobbágyaik és cselédjeik számára, vagy egyes egyházak jutalmazták vele munkás presbytereiket; de még nagyobb azon vidékek száma, hol lapunk ismeretlen maradt, vagy már születése előtt ellenséges indulattal találkozott. Most egy évi működés után bátran hivatkozhatom néplapunk tartalmára. Nem buzgólkodott az igaz egyik vagy másik felekezet hitvallása mellett, de igyekezett a vallás-erkölcsi élet ébresztésére hatni, a felekezetek közt a béke és szeretet lelkét terjeszteni, s mind végig hiven megtartotta a protestansegylet felekezetlen jellemét. A különböző politikai pártok szolgálatában sem állott, hanem igenis csillapította a felzaklatott kedélyeket, s törekedett a haza fiai közt a békés egyetértést helyreállítani. Terjesztője volt a magyar nemzeti érzületnek, hirdetője a honfierényeknek, polgári kötelességeknek, a felvilágosultságnak, szorgalomnak és takarékosságnak, ébresztője a humánus szellemnek. Ily szellemű néplap fenntartása nem felekezeti, hanem magyar nemzeti érdek hazánkra nézve. Megértették ezt számosan azon katholikusok, kik lapunk fenállását támogatták, s látta a „magyarországi protestánsegyletw

is, midőn folyó óvi közgyűlése e lap további kiadását elhatározta. A nevezett közgyűlés megbízásából bátor vagyok ezennel a hazai közönséget lapunk támogatására tisztelettel felkérni. E lap jövőre is körébe vonja mindazon anyagot, a mit a természet, az egész polgári, egyházi, családi és társadalmi élet nyújt a nép vallásos, erkölcsi és értelmi felvilágosítására, méltán megérdemli tehát mindazok támogatását, kiket hazánk közmivelődési ügye érdekel. Tehetősebb uraink e lap megrendelése által mig egyfelől hasznos olvasmányt nyújthatnak a nép ép azon részének, mely eddig legkevésbé használta a mivelődés eszközeit: másfelől előmozdítják egy közmivelődési és humanistikus vállalat felvirágzását is. Bizalommal kérem fel mindazokat, kik a néppel érintkezésben állanak, hogy ismertessék és kedveltessék meg e lapot a néppel, s a hol szükséges, legyenek tanácsadók a megrendelésben. Kecskeméten, 1872. December 3-án. Fördős Lajos, a magyarországi protestansegylet elnöke.—• A „Keres ztyén Család" megjelenik minden szombaton, egy középnagyságú iven. Előfizetési ára egész évre 2 forint. Gyűjtőknek minden tiz egész éves előfizető után tiszteletpéldánynyal és „Channing müvei" egy kötetével szolgálunk. Az előfizetéseket az ismeretes postautalványok által kérjük beküldeni. A „Keresztyén Család" és „Egyházi Reform" előfizetése együtt is beküldhető. Szerkesztő és kiadó-hivatal: Pesten, szénatér 6-ik szám. Farkas Józsof, Kovács A 1 b e r t, mint kiadók és felelős szerkesztők. (ff.) Révai Ferenc nádori helytartó íiainak neveltetése 1538—1555-ben. Franki Vilmos az akadémia f. hó 9-én tartott ülésében egy értekezést olvasott fel fíévai Ferenc nádori helytartó fiainak neveltetéséről, melyhez az adatokat a Kévai család stjavnicskai levóltá-