Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-30 / 48. szám

Irodalom. (g) Egy uj noi közlönyre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Ez a ,Nők Munkaköre", nevelési, gazdasági ós szépirodalmi közlöny ; a nőképző-, gazdasszony- és nőiparegylet hivatalos lapja. Szerkesztik Wohl Janka és Wohl Stephanie. A magyar női közönségnek eddigi közlönyei csaknem kizárólag a szépirodalom terén mozogtak, s hagyján, ha e téren is a legjobb produktumokkal álltak volna elő; de hasábjaik nagyobbrészt kezdő irók, szerelmes diákgyerekek, hiu és tehetségtelen firkászok dolgozataival töltettek be. Természetes aztán, hogy ily munkatársak mellett e közlönyök a családanya, a gazdasszony igényeit nem, legfölebb érzékcsiklandó fordított beszélyeik s ábrándos költeményeik által az ábrándra különben is hajlandó fiatal növendéklyányok fantáziáját elégitheték ki. A Wohl-testvérek által most megindított lap ellenben, a hozzánk beküldött 1-ső mutatványszám után Ítélve hivatva lesz azon ürt betölteni, melynek betöltésére ama közlönyök épen nem voltak alkalmasok. A Nők Munkaköre mint a szerkesztőnők Ígérik s- mint az 1-ső számból magunk is megítélhetjük, a fősúlyt a nevelés ós gazdaságra fordítja s csak azután fordul a Múzsákhoz; de azért a szépirodalmi rovatot sem hanyagolja el, sőt inkább azt a legkitűnőbb irók termékeivel Ígérkezik betölteni Az első mutatványszám tartalma oly gazdag és oly szép, hogy valóban ritkítja párját. Az első, a nevelés, tudomány és nőügynek szentelt rovatban Baráth Ferenc értekezik a nőkről az iskolában ; azután W. S. ismerteti Ballagi Aladár ujabban megjelent könyvét. A szépirodalmi részt Székács Józsefnek egy eredeti és G y ő r y Vilmosnak egy portugálból fordított költeménye, továbbá egy beszély Anthonytól, mely álnév alatt egy kitűnő nemzetgazdánk neve rejlik, s Heinzen Károlynak a doháuyzás és nődivatról irt cikke képezik. Ezután következnek a nöegyleti ügyek és az egészségügyi rovat. A „társadalom és művészet" rovata alatt a többi közt B. Pongrátz Emil közöl egy elbeszélést, mely a tehetséges irónak egyik legsikerültebb munkái közé sorolható; ugyanitt a nőket érdeklő legújabb hírekkel találkozunk, melyek közül megemlítjük azt, hogy a N. M.-re Erzsébet királyné ő felsége is előfizetett. Végül a „háztartás, kertészet, általános ismeretek" cimü, szintén igen változatosan Összeállított rovattal fejeztetik be a lap. Mellékletül van még hozzá csatolva egy díszes ábrákkal ellátott divatlap és egy igen szép színezett divatkép. De a szerkesztőnőknek a borítékra is kiterjedt figyelmök s itt a vidéki olvasók számára kijelölik Pest leghitelesebb, jutányosabb s leggazlagabban fölszerelt kereskedéseit, a háztartási, gazdasági és ruházati cikkek beszerzésére. íme ez dióhéjben a mutatványszám tartalma, melylyel hogy a többi számoké is kiállja a versenyt, erről kezeskedik a szerkesztőnők ismert genialitása és ügyessége. A N. M. megjelenik minden hó 8-án és 24-kén, évenkint pompás acélmetszetü mülappal s egy érdekes zeneművel. Előfizetési ára egész évre 8 ft., ami valóban hallatlan olcsó, tekintve azon nagy áldozatokat, melybe minden egyes szám kerül. De reméljük, hogy a szerkesztőnők áldozatait viszonozni fogja a lelkes női közönség. * Az orsz. középt. tanáregyl. közlönye 6-dik évfolyamának 1-ső füzete, az uj szerkesztő Névy László szerkesztése alatt megjelent. Tartalma: Szamosi J. búcsúszavai. Az ifjúsági véderő viszoöya az iskolához. V o 1 f Gy. A latin nyelvtan módszertani kezelése az alsó osztály okban-Szerencse M. Hazai irodalom : Itacismust-e vagy Etacismust gymnasiumainknak az ó-görög ejtésben. Köp es d i S. Egyleti élet. Nyilt tér: A reáltanodák védelméhez N o y F. Rendeletek tára. * A protestansegylet Évkönyvének 2-dik kötete a mult évihez hasonló alakban megjelent. Ára 1 frt. Tartalma: Meghívó a magyarorsz. prot. egylet második közgyűlésére. Csiskó János egyházi beszéde. Elnöki megnyitó beszéd. Titkári jelentés. A missióügy tárgyalása, Szász Domokos felolvasása. A tagsági dij megállapítása. Símén Domokos felolvasása, Az irodalmi bizottság jelentésének tárgyalása. A humanistikus bizottság jelentésének tárgyalása. Az alapszabályok hiányainak pótlása. A szavazás elrendelése. Litkei Péter felolvasása. Az évkönyv kinyomatásáról. Köszönő irat a vasúttársaságokhoz. A jövő gyűlés helyének kitűzése. A szavazás eredménye. A' gyűlés bezárása. * Széptani levelek. Horvitz rendszeres műve nyomán irta Zsilinszky Mihály. Szerző e leveleiben, melyeket gr. Csáky Albinné szül. gr. Bolza Annához intéz, megismertet bennünket a szépészet alapfogalmaival. A levelek Írásánál Horvitzot követi, tekintettel azonban a magyar viszonyokra. Kellő méltatását a munkának a szaklapokra bízzuk. * Közoktatásunk reformja. Irta Salamon Ferenc. Kiadják Légráiy testvérek. Pest, 1872. Ára 3 frt. — E nagy terjedelmű munkára, mely nem egyéb mint szerző által a „Reform"-ban és „Korunk"-ban közlött cikkek organikus összeállítása, felhívjuk olvasóink figyelmét. Sok ujat fognak abban találni, habár szerzőnek némely nézeteit a gyakorlati szakember nem mindenben oszthatja is. Salamon azt mondja előszavában a többi közt, hogy meg van róla győződve, miszerint nem lesz képes a közügynek soha különb szolgálatot tenni, legalább irodalmi uton, mint ezen könyvvel, ha sikerül általa lendítenie valamit a közoktatás ügyén. E véleményét sajá. munkájáról csak annyiban helyeselhetjük, amennyiben mi is elismerjük, hogy az, aki a közoktatás ügyének használ, a hazának valóban nagy szolgálatot tesz; de azt, hogy Salamon a történetíró, ki mint ilyen egyike a legelsőknek, a paedagogus Salamon elől egykönnyen elnyerhetné a pálmát — kénytelenek vagyunk kétségbe vonni, habár nem tagadható, hogy Salamon,—ki mindig önálló, nem taposott utakon szokott járni, és eredeti gondolkodásával és nagy tehetségével mindig meglepő, — e téren is sok olyat pendit meg, ami legkomolyabb figyelemre méltó és a szakemberek előtt uj kísérletekre nyit utat.