Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-30 / 48. szám

* A „Magyar Tanügy" 9-dik füzete a következő artalommal megjelent: Az elemi népoktatás és a ministerium. A d 1 e r I. A porosz értesitvények. Veres I. A növénytan tanítása az alsóbb osztályokban. Staub M. Irodalom : Málik V. : Latin nyelvtan. B a r t a 1 A. Szénássy S. : Latin mondattan. Szarvas G. Baráth F. Bodnár Zs. Iványi J. Magyar olvasókönyvek. Jónás J. Tanügyi szemle : A XX. német tanitógyülés. (Vége.) E o t h V. Vegyes. * „Athenaeum" cím alatt tehetséges fiatal irótársunk Beöthy Zsolt a jövő év elején egy ismeretterjesztő-, szépirodalmi hetilapot indít meg, melynek célja lesz a néplapok olvasói és a tudós világ közt álló, u. n. „müveit közönség* szellemi igényeit kielégíteni. E célból az Afhenaeum adni fog komoly olvasmányt, de amely utolsó betűjéig a nagy közönségnek — még pedig férfi és női közönségnek egyiránt — és a magyar közönségnek magyarul lesz irva; úgyszintén szépirodalmi olvasmányt , még pedig — a szerkesztő Ígérete szerint — mindvégig a legjobbat, mely a mostani viszonyaink közt alkalmazható legszigorúbb kritikát kiállja, s melyet buzgalom és anyagi áldozatok megszerezni képesek. Ilyen irányú vállalat egy régen érzett hiányt, egy eddig még betöltetlen ürt van hivatva pótolni, mert a ki ismerős hírlapi viszonyainkkal, lehetetlen, hogy be ne lássa, miszerint egyetlenegy szépirodalmi és ismerretterjesztő ap sincsen, a mely specialiter a müveit polgári osztály tudományos és szépirodalmi fejlettségi fokához alkalmazkodnék, s mindenikben képviselve van vagy a népies elem, vagy pedig azon irány, amely a rnulattatás, az inkább érzékre, mint értelemre ható alkalmi események kizsákmányolása által akar hódítani. Eddigi irodalmi viszonyaink közt, tagadhatlanul, e vállalatokra is szükség volt; de ma már sokkal fejlettebbek e viszonyok, semhogy elérkezettnek ne tartanók az időt, miszerint az egyes hírlapi vállalatok a munkafelosztás elvét követve, csupán egy társadalmi osztály érdekeit képviseljék, csupán egy speciális irányt kövessenek, s egyik se lépje át a másik számára föntartott határokat. A „Vasárnapi Újság" legyen néplap, a „Magyarország és a nagy világ" a müveit polgári osztály illusztrált, csupán mulattató olvasmányokkal kedveskedő lapja, s akkor bátran elíér még köztük a szintén müveit osztálynak szánt, de a? inkább komolyabb iránynak hódoló Athenaeum. Vázlatok az ujkori philosophia köréből. Irta Dr. P a u e r Imre, a szombathelyi főgymnasium igazgatója. Pest, Aigner Lajos. Ára 2 ft. — Pauer Imre, ki a bölcsészeti irodalom körül már eddig is érdemeket szerzett magának, midőn jelen ujabb munkájában az ujabbkori philosophia állásával ismerteti meg vázlatosan a magyar közönséget, érdemeit egygyel ismét szaporítja. Mint csaknem minden úttörő munka, ugy természetesen ez is, jó részt idegen források, különösen Ueberweg nagy müve után készült ugyan; de a szerző a források fölhasználása és megítélése tekintetében sok önállóságot tanúsít; látszik, hogy ő is azon irók közé tartozik, a kik a maguk lábán tudnának járni, mégsem járnak, mert akkor művök a kézikönyvek rendes színvonalát túllépnék, s cz esetben hasznavehetőségök szenvedne csorbát. A mi a munkában a legnagyobb hiba, az, hogy szerző a magyarországi ujabb philosophia történetét még csak vázlatosan sem tárgyalja, hanem „a philosophia állapota hazánkban" cim alatt egy csomó nevet és könyveimet sorol fel a nélkül, hogy e névsort — mert másnak alig nevezhető — számbavehető kommentárral látná el; pedig erre nézve Erdélyiben hatalmas forrás állt rendelkezésére, A műnek e hiányát leszámítva, igen tanulságos olvasmányul szolgálhat az azok számára, a kik az ujabb philosophia elemeit még nem ismerik. Nekrológ. A felső-baranyai reform, egyházmegye lelkészi karából a halál angyala okt. 24-én ragadta ki Tóth F ee n c, kovácshidai lelkész urat, kinek sajátkezüleg irt életrajzára akadván, ezt kegyeletes szokás szerint, e becses lap olvasóival közölni kötelességemnek ismerem. „Tóth Ferenc született Hódmezővásárhelyen, Tóth János és Balázs Sára vagyonos polgári szülőktől 1814-ik év sept. 8-án. — Tanulmányait születése helyén Vásárhelyen kezdette s folytatólag Debrecen és Kecskeméten végezte a jogot és papi tudományokat, mely utóbbi helyen 1839-ik évben a 2-ik gyermekosztály tanítója s senior lett. — 1840-ben Pesten a papi censurát dicséretesen kiállván felszenteltetett, s segédi minőségben Rád, Viszló, Büdösfa, Vejti egyházakban szolgált. 1845*ben ren des pappá lett Adorjánon, honnan 1859-ben Kovácshidára hivatott. A nemzet szabadságharcában őt is megragadta a honfitüz s Klapka György táborában mint honvédpap szolgált századosi ranggal. — Komárom feladása után amnestiát nyerve elfoglalta újra csendes papi hivatalát s mint irja 1850 ben a reform, egyháznak 6 r. kath. vallású személyt toborzott és avatott fel." Egész halálaig mint jó hazafi, mint nép embere köztisztelet és becsülésben állt. Temetése nagyszámú közönség részvétteljes könyüi közt okt. 26-án volt, hátrahagyott özvegye, még életben levő édes atyja s testvérei mély fájdalmára, „Az életben nem lehetett, a siron tul legyen kibékülése!" Svarkay Lajos. Egy ritka szép emberbaráti tett. Ntiszteletü ur ! Miután tudom, hogy becses lapja őrömmel nyit tért oly közlemények számára, melyek ne-