Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-11-30 / 48. szám
10—11 éves gyermekét már kifogja az iskolából s gazdaságában munkásának használja. Érdekes és önérzetünket emelő az összehasonlítás nyugat államaival, mely szerint az iskolába járók százaléka Magyarországban 56, Austriában 65, Poroszországban 87. Áttér ezután a jelentés a népiskolák állapotára. Az iskoláztatásnak nem csekély akadálya az iskolák hiánya és szűk volta. E tekintetben is haladtunk. Két év alatt a népiskolák 915-el, osztályai 1937-el szaporodtak. De meglepő és igazán nagyszerű az eredmény, mely a fölszerelés terén eléretett. Két év lefolyása alatt taneszközökkel egészen 3922, részben 5914, hiányosan fölszereltetett 3699 iskola ; teljesen fölszereletlen még 1785 iskola. Ezután részletezve van az elemi és polgári iskolák számára kiosztott államsegély, és hogy Magyarországban 1869-ben 13.646, 1871-ben 14.550 iskola volt. Mélyebb ' gondolkodásra méltó, nevezetes körülmény az, hogy a községi iskolák szaporodása nem vonta maga után a felekezeti iskolák apadását, sőt a felekezetiek is 241-el szaporodtak, jeléül annak, hogy a községi iskolák szaporodása jótékonyan hatott a felekezeti iskolák emelésére is és ugy szólván emeltyűje lett a felekezetek tevékenységének. Az államsegélyben részesült iskolák és tanitók előterjesztése után a tanítókra tér át a jelentés. A tanitók sorsa javult ugyan a törvényhozás által megállapított minimum folytán, de családjukat illetőleg megnyugvásuk a jövőben nem lehet. A törvény által megállapított nyugdijalap, mely 1871. végén 4923 ft. 70 krajcárt tett ki, nyomorúságosan csekély. Hogy a tanitók rosz sorsa Európaszerto elterjedt közös baj, erre nézve igen érdekes párvonalat húz a jelentés Európa egyéb államaival. Igy pl. a bécsi tanitók fizetése 700—800 ft., 150 ft. szálláspénz, mig Pesteu 1300—800 közt váltakozik, Galliciában 26 ftos tanítóság is van. Uj tanítóképezde állíttatott két óv alatt Csongrádon, Iglón és Kolozsvártt férfi-, Pozsonyban és Szabadkán nőképezde, melyekkel a képezdék száma 19-re emelkedett. Kiváló méltánylatot érdemel a képezdék fölszerelése. E tekintetben képezdéink már is ugj állanak, hogy a versenyt bármely németországi vagy svájci képezdével nemcsak kiállják, hanem azokat, különösen a kertészet és testgyakorlat tekintetében felül is múlják. Az állami tanitóképezdéken kivül a minister felügyelete alatt 35 felekezeti férfi és 5 nőtanitóképezde áll. A felekezeti fitanitóképezdében 1866/7-ben 1072 növendék volt, 1870/1-ben már 1439; a nőképezdékben 1866/7-ben 119-en, 1870/1-ben 165-en voltak. Világosan mutatják ez adatok, hogy a képezdészek száma évről évre növekszik. Erre valóban nagy a szükség. Nagyon kevés tanítónk van, s a meglevők sem ütik meg teljesen a mértéket. A már hivatalban levő tanitók képzésére rendeltetett a póttaníolyam, mely nem várt sikert eredményezett. Az első tanfolyam 29 helyen tartatott meg, s mindamellett, hogy a tiszántúli déli és az erdélyi vidékek némely helyein az egyházi főhatóságok népiskolai tanítóik e helyeken való megjelenését megtiltották, már az első póttanfolyamon 1090 tanitó jelent meg, s rendkívüli szorgalommal igyekezett a tanítási módszerek elveivel, a tanítást könnyítő szóbeli és kézi fogásokkal, a tanítási eszközökkel s használása módjával megismerkedni. 1871-ben 42 helyen, 4280 tanitó vett részt a tanfolyamokban. Az idén hasonló sikerrel tartattak meg, az aradmegyeit kivéve, hol a g. keleti egyház tiltó parancsa következtében csak 8 tanitó jelentkezett. A tanítóknak a kor színvonalára emelésére szolgál a Néptanitók Lapja, mely 9950 magyar, 2200 német, 1450 román, 975 tó;, továbbá horvát, szerb és ruthén nyelven nyomatott. Egészen uj intézkedés a felnőttek oktatása. Erre nézve még 1870. őszén minden arra való ember felszólittatott a miveltségtöl elmaradt népnek a közműveltség elemeire való tanítására. Következménye lőn, hogy 1871-ben 23,500 felnőtt tanult meg irni, olvasni. Ezek után bárki is meglehet elégedve haladásunkkal. A népoktatás ügye néhány év alatt többet haladt előre, mint ezelőtt évtizedek alatt. Ez örvendetes eredményt a közönség részvétének, a ministeriumnak és az országgyűlés összműködésének köszönhetjük. Ha e tényezők kitartóan fognak kezet, ug) népoktatásunk bizonyára progressiv arányban fog emelkedni. (Folyt, következik.) Ballagi Aladár. BELFÖLD. Egy pár szó a pesti ref. theologia beléletére vonatkozólag. Midőn az egyetemi ifjúság jelentéktelen s csak másodrendű mozgalmait is, nevezetesen korteskedését, ez vagy amaz egyletének elnökválasztását, báli bizottságainak megalakulását stb. a lapok mint világra szóló eseményeket kürtölik s azokról hosszasan cikkeznek : akkor —• azt hiszem — nem követek el szerénytelenséget, sőt kötelességet teljesítek, midőn theologiai beiéi etünk egy pár főjellemvonását állítom e lap hasábjain a közönség elébe ; jóllehet —• az igazat megvallva — jobb szerettem volna, ha körűnkből egy más valaki, kevésbbé érdekelt vállalkozott volna erre. Szerény theologiánk távol a mindenféle külmozgalmak befolyásától, egyszerű hajlékában, senkitől észre nem vétetve folytatja csendes működését. Szemben a világ mai előhaladottságával érzi közülünk mindenik saját gyöngeségét, s azt, hogy még a tanárok mindent feláldozó buzgalma is vajmi keveset tehet arra nézve, hogy a nagy célhoz képest a társadalomnak majdan hasznos tagja legyen, ha ezenkívül önereje segélyével is nem iparkodi k I