Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-30 / 48. szám

j<51 tudja mindenik, hogy az iskola csak utmutató, s hogy a tanteremből kihozott ismeretek távol a tudomány nevezettől, véghetetlen csekélyek, s az életre nézve sem sokat érnek, ha azokat más uton is ki nem egészíti, nem bőviti; és hogy ennélfogva igen-igen sokat kell küzdeni, fáradni, mig odaér valaki, hogy a már szerzett ismeretek alapján hivatásának kellőleg és becsületesen megfeleljen. Épen azért a theologiai ifjúság feladatul tűzte ki magának : nem mulasztani el semminemű oly alkalmat, hol szellemi gyarapodást nyerhet s magát tökéletesítheti. Ily alkalmak pedig részint mások jóakaratú fáradozásai nyomán, részint az ifjúság tettereje által ez évben különösen bőmértékben kínálkoztak. Ugyanis Dr. Goldziher Ignác egyetemi magántanár ur (ki közbe legyen mondva a héber nyelvtant tanítja' az arra kötelezett theologusoknak és önként vállalkozóknak) saját maga jószántából és szívességéből ingyeneB előadásokat tart a theologián „a vallások történetéről és fejlődéséről." Ennek szükséges voltát saját elmaradottságunk belátva, rendesen mintegy 15 tag hallgatja, kiknek figyelmét a derék tanár ur érdekfeszítő előadása egészen lebilincseli s valóságos szellemi élvezetben részesiti. Dömötör János tanár ur az idén is, mint azt tavaly tette, önként vállalkozóknak szintén ingyenes oktatást ad az angol nyelvből, hetenkint kétszer. L é v a y L a j o s II. éves theologus, dacára sok elfoglaltságainak, szíveskedett dij nélkül gyorsírászati tanfolyamot nyitni. Tudva, hogy a gyorsirászatnak mily felszámithatlan előnyei vannak ugy a magán- mint a közélet terén, s különösen, hogy épen a theologusok mily nagy hasznát vehetik ennek, mi azonkívül még szép és élvezetet adó művészet is: meglehetős szép számmal iratkoztak be, és pontosan gyakorolják e tekintetben is az órákat. Én részemről teljes reménynyel vagyok az iránt, hogy a nevezett előadó t. tanár urak, valamint Lévay Lajos barátunk fáradozásai, ha más által nem, de legalább az egyesek szorgalma által jutalmazva lesz. Igen nevezetes mozzanata önképző körünk munkásságának az, hogy Lévay Lajos tagtárs azon indítványára, hogy: Egyfelől az önképezdei gyűléseken elfogadott müvek gondosabb megőrzése, másfelől a munkakedvnek is bizonyos mérvben fokozása tekintetéből adjon ki egy folyóiratot" stb. elhatározta az önköpzőkör, hogy „Ifjúsági Lapok" cím alatt kiad egy legalábbb is két ivből álló havi folyóiratot, melynek tartalmát az önképzőkör által elfogadott müvek, értekezések, homiletikai munkák, eredeti dolgozatok: versek, beszélyek stb. képezzék. A lap szerkesztesével Benke István és Málik József bízattak meg, kik a fennebbi határozatot feladatukhoz képest érvényre emelték, a mennyiben a lap első száma már meg is jelent. Indítványba tétetett a lap litographiroztatása, hogy igy kinek-kinek meglegyen, s a megmaradt egy-két példány tanáraink közt osztassék ki, s igy némileg a nyilvánosság jellegével birjon ; de miután a társulat pénztára a kiadást nem fedezhette volna, és az egyesekre a lap értékét tán felülmúló költségeket rótt volna, ennélfogva csak a leiratásra kellett szorítkozni, mely terhet Biczó Pál és Takács József tagsársaink szívesek voltak magukra vállalni. E lap kiadása által önképző körünk életrevalóságának fényes tanújelét adta és adja; ez által egyrészt tér van nyitva az egyesek előtt önerejük megpróbálására, másrészt ösztönt és kedvet ad a munkálkodásra és a szorgalom kifejtésére, végre hasznos ismereteket és olvasmányokat nyújt az olvasni szerető ifjúságnak. Nem hagyhatom említés nélkül derék és ügybuzgó könyvtárnokunkat Szőcs Farkast, ki két év lefolyása alatt, azt lehetne mondani, uj könyvtárt alapított, a mennyiben az eddig rendezetlen és hiányos thekát nemcsak rendbe szedte és kiegészítette, hanem buzgólkodása folytán lehetővé tette, hogy az irodalomnak csaknem minden ágából képviselve legyen, ugy, hogy ha ezután is ezen irányban folytatja működését: theologiánk oly szép könyvtárral fog rendelkezni, mely egy tudományos pályára készült testület minden szellemi szükségleteit kielégíteni képes lesz. Még igen sok jó oldaláról tüntethetném fel theologiánkat, de akkor a feltett cimhez képest hosszabb lennék, mint a mennyit e lap tere e végett megengedhetne. Csak a fentebbiekből is — véleményem szerint — eléggé kitetszik theologiánk jó iránya, annak szelleme és munkásságai. És ezt ezután is nemcsak fentartani de hova-tovább fejleszteni mindenkor szent kötelességének ismeri az ifjúság, szem előtt tartva Ballagi Mór tanár urnák az önképzőkör tavatyi zárünnepélyén többek közt mondott ezen szavait: „Mentül jobban iparkodik, fáradoz és dolgozik valaki, annál jobban ráér egyéb, ki nem szabott teendők elvégezésére is; mentül kevésbbé teljesiti ellenben valaki kötelességét, annál kevesebbet tesz a „szükségen", a „tartozáson" kivül. Továbbá: minden munka titokban, csendesen folytatva tartósabb és nagyobb eredményű, mig megfordítva nem áll, vagy legalább nem mindig." Ezen gyönyörű igazságok élénk emlékezetben élnek sokak lelkében, s ha ezek szerint intézi továbbra is a theologiai ifjúság működését, bizonyára meg fogja az teremni gyümölcsét s a várt eredmény nem fog elmaradni. Benke I s v á n. RÉGISÉGEK. Jegyzetek a n.-enyedi Yen. Tractus legrégibb protocollumából 1752-ben. In visitatione Tordensi deliberatum : tordai hadnagy uram, mind a pápista, mind az oláh papokat az ő módjok szerinti tisztelet gyakorlástól impédiálja, az országnak arról való articulusa szerint. Ha ő kegyelme tiszti szerint való kötelességit elmulasztja, ő nagyságát megtaláljuk felőle. Az ó-tordai mester admoniáltatik arról, hogy tanit-