Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-02 / 44. szám

2. Á mely papok s mesterek ördög lelkűt e 1 szitkozódnak, déponáltassanak a synodus generálisig , ha papok : a mesterek megverettessenek s kivettessenek. Anno 1662. Béldi Zsuzsánna Tekintetes Nagyságos Vesselónyi Pál ellen , mint férje ellen , causát érigált az enyedi partialison, vádolván férjét paráznasággal és kívánván divortiumot. Deliberatum: Noha a partiális elegendő utat találna a divortiumra, de minthogy az ország is az urat a generálisra igazította, az asszonyt is oda citáltatta, azért a partialis nem pronunciál. Anno 1671. Ezen esztendőben Felenyeden Kis Andrásné nevű asszony a pap feddéseit magára veszi és a templomból haraggal kimenvén ezt mondotta: „eleget nyaltál pap a házamnál, de lám semmi foganatja nem volt!" Ezért excommunikáltatott. — Ugyanott és akkor deliberatum visitationis: Ördög Mihálynét a pap a prédikáló székből excommunikálja. (Folyt, következik.) Közli : Barabás József, egerbeggi ref. pap. Külföldi egyház és iskola. * Egy szigora önbírálat. Sokféle csodatörténetek és bucsujáratok alkalmából, melyek most Franciaországban napi renden vannak, a „Temps" igy nyilatkozik: „Semmi kétség, hogy országunk minden oldalról a hanyatlás jeleit mutatja. Nem csak abban mutatkozik a hanyatlás, hogy a művészet és irodalom terén nem termelünk többé oly müveket, melyek egykoron Európát bámulatra ragadták, hanem még érezhetőbb a hanyatlás abban, hogy az ész elvesztette hatályát s az ítélő tehetség meggyöngült. Ez már a háború folyama alatt volt tapasztalható. Figyelmes szemlélő előtt baleseteink semmivel sem voltak feltűnőbbek, minta szellemi és erkölcsi tehetlenség, mely amazokat szülte. Két vonás lepte meg különösen az embereket: az éles ész hiánya a tervek kigondolásában és a sokaságnak rendkívüli könnyenhivősége. Mind a kettő onnan ered, hogy a szellem elvesztette a tehetséget a kérdéseket szigorún praecisirozni és elemeire szétbontani; a lágyságnak egy neme állott be, mely a szabatos átgondolás munkájától visszariad, a nevelésnek oly hibája az, mely bennünket oly ellennel szemben, kit épen a gondolkozás tudományos módszere kitüntet, egészen lefegyverez. Midőn védelmezésünkre kellett volna gondolni, a legkicsapongóbb álmodozás karjaiba vetettük magunkat. Minden hirt igaznak vettünk, mihelyt reánk nézve kedvező volt. Ezzel egészen rokon tünemény a sokféle csodatörténet és búcsújárás. Ily csodatörténetek mindenütt ott teremnek, a hol azoknak kedvező talajok van; elemük a tudatlanság.ós a fanatismus, és Franciaország ma e tekintetben minden népen túltesz, azért mert nagyon izgékony és nagyon tudatlan. Sőt a társadalom felsőbb körei is ma ugyanazon könnyenhivőségben sinlenek, mint a köznép. Ők magok módja szerint, a magok eszmekörében szintén hiányos nevelésben részesültek. Tudvágyuk fel nem költetett, Ítéletük meg nem erősíttetett. S ami még megalázóbb a dologban az, hogy e tekintetben aláhanyatlottunk egy polcról, amelyet már elfoglaltunk volt. Hol van a 18-ik század egészséges, tiszta értelme? Hol van a restaurátió alatti-liberalis ellenzék tüzlelke ? Ki adja nekünk vissza Voltaire-t és Courier-t ? Nem birunk-e már a harag tehetségével, ós elvesztettük-e már az érzéket a nevetséges iránt ? Senki sincse-e már, ki szabad, vig nevetéssel a babona fenjáró lelkét elűzze, melynek segítségével a reactio a francia szellemet megrontani igyekszik ?" * A porosz liberális párt, mint az „Alig. Ztg.* irja, kővetkező törvényjavaslatot fog beterjeszteni a képviselőházban, a kötelező polgári házasság behozatalára vonatkozólag: 1. §. A házasság polgári jogérvényessége csak a házasulandóknak az illetékes biró előtt tett nyilatkozata által állapittathatik meg. 2. §. A házassági egybekelést a kihirdetésnek kell megelőznie. 3. §. A házasságkötésre és kihirdetésre azon helység birája illetékes , melyben a vőlegény lakik. 4. §. Ha a házasság polgári jogérvényességére szükséges megkívántató jogok megvannak, a biró köteles a kihirdetést elrendelni. 5. §. A kihirdetés ugy történik, hogy a célbavett házasságról szóló hirdetvéuy 14 napon át ragasztatik ki. 6. §. A hirdetményt ki kell ragasztani: a) azon helység törvényszéki épületére, melyben a hirdet vény kiadatott; b) azon belföldi községek tanács- vagy községházaira, melyekben a házasfelek laknak, vagy legalább az utolsó félévben laktak. 7. §. A hirdetvény kiszegezéséről szóló hivatalos jelentés elégséges a szabályszeiü kihirdetés bebizonyítására. 8. §. Ha a házasság nem köttetik meg hat hét alatt azon naptól számítva, melyen a hirdetvény kiszegezésére szánt 14 napi határidő lejárt, a kihirdetés ismétlendő. 9. §. A kötendő házasság ellen felmerülendő teendő ellenvetés fölött azon biró határoz sommás uton, ki a kihirdetést elrendelte. 10. §. Ha nincsenek házassági akadályok, a házasság megköttetik a személyesen jelenlevő házasfeleknek két nagykorú és férfinemü tanú jelenlétében a biró előtt ennek azon kérdésére, hogy valódi házasságra kívánnak-e lépni s igérik-e hogy az ezzel járó kötelességeket teljesitni fogják, igenlő nyilatkozata által. 11. § Ezen tárgyalásnál egy meghitelt jegyző alkalmazandó. 12. §. A házasság polgári jogérvényessége a biró előtt tett nyilatkozat időpontjától kezdődik (11. §.). 13. §. A 10. §. szerint tett nyilakozatok a bíróságnál levő lajstromba szó szerint bevezetendők azon nap megjelölésével, melyben a tárgyalás tőrtént. A bevezetendő megjegyzések, mind a két birói személy által aláirandók. 14. §. A kihirdetés, tárgyalás és a jegyzőkönyvbe való iktatás miatt dij nem jár. 15. §. A biró előtti egybekelést bármikor követheti egyházi egybekötés vagy ehez hasonló vallásos cselekvény. Ilyen esetben azonban az illető pap nem vizsgálhatja, hogy a házasság-