Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-02 / 44. szám

kötésnek nincsenek e polgári házassági akadályai. 16. §. Egyházi személyek, kik ily egyházi actust korábban követnének el, 50 tallér büntetés alá esnek. 17. §. Minden ezen törvénynyel ellenkező határozatok érvényen kivül helyeztetnek. * Münchenből irjők: A bajorországi ó-katholikusok delegáltjainak gyűlése m.hó 25-én nyittatott meg. 121 tag volt jelen. A német püspökök emlékiratára adandó válasz iránti indítványra azt jegyzé meg Friedrich tanár, hogy ez a kölni hittani hizottmány részéről már megtörtént ; és hogy ezen válasz közelebbről közzé is fog tétetni. Erre a bojorországi országos egylet alapszabályai fogadtattak el. KÜLÖNFÉLÉK. * A „Népnevelők pesti egyletének" oct. 20 ós 27-én tartott közgyűlésén a „néptanítók nyugdíjazására" vonatkozó indítvány ügyében kiküldött bizottság munkálata tárgyaltatván, megállapodás a következőkben történt: a) az orsz. népt. nyugdij- és ségélyintézet javadalmaiban nemcsak a felekezeti és községi nyilvános intézetek tanitói, hanem az oly magánintézetekben működő okleveles tanitók is részesitendők, a kik az állami népoktatási törvény kötelmeinek megfelelnek, b) A nyugdij- és segélyintézethez minden egyes tag egyenlő mértékben járuljon s minden tag egyenlő mértékben rószesittessék jótéteményeiben, csakis a szolgálati évek mennyisége legyen a nyugdij ós segély fokozatainak megállapításában a mérvadó. — c) A nyugdíjintézetben minden egyes tag legalább is tiz forinttal járuljon évenkint s a legnagyobb nyugdíjösszeg ne háromszáz, de négyszász forintban állapittassék meg. — d) Az iskolafenntartó testületek arra kötelezendők, hogy a tanítónak harminc éven fölül eső szolgálatévek betöltése után történő nyugdíjaztatása esetében, az országos intézetből járó összeghez évenkint annyival járuljanak, miként a 30 évig szolgálatban volt tanitó nyugdij fejében teljes rendes fizetést élvezhessen. Az oly testületek azonban, melyek tanitójoknak 400 frtnál kevesebb fizetést adnak, még arra is kötelezendők, hogy minden egyes tanitó után évenkint egy-egy tagsági dijat fizessenek. — e) Oly néptanítók, kik hivatalukról egyidőben lemondanak s lemondásukról az illető hatóságot értesitik s azt kellőleg s elfogadhatólag indokolják, csak az esetben számithassanak arra, hogy a más hivatalban töltött évek rendes szolgálati évek gyanánt nekik beszámíttatnak, ha az illő évekre járó évi járulékaikat annak az intézetnek azonnal befizetik, mihelyt a néptanítói hivatalba újra belépnek. Ezen eljárás legyen azokra nézve is irányadó, kik más tanintézetekből lépnek a népiskolába, vagy azon intézetek bármelyikébe, melyekre az országos néptanitó-nyugdijintézet törvény által kiterjesztetik. — f) Az országos nyugdíjintézet hatásköre azon testületek tanítóira, kik már ez idő szerint kedvező nyugdíjazásnak örvendhetnek, nevezetesen a fővárosi községi iskolák tanítóira, nem terjesztendő ki. Ellenben, mindazon iskola-fenntartó testület, mely néptanítóit a pesti községi iskolák tanítóinak nyugdíjazási rendszerével ezideig nem örvendeztette meg, kötelezze tanítóit arra, hogy az országos nyugdíjintézet tagjaivá legyenek s maga is lépjen ezen intézetbe, hogy az országos segélyből, melyben ezen intézet részesül, a jogosan reá eső részt az esetben élvezhesse, ha nyugdíjazási esetek fordulnak elő. * Zsinat előtt szellőztetendő kérdések* Némely helyen szonásban van újév első napján, böjtben, húsvétban, pünköstben, ujkenyérkor, ujborkor,karácsonyban urvacsorát osztani. 1) Szükséges-e mind ez? ... ha igen, miért van az, hogy egyik gyülekezetben mind kiszolgáltatik, másikban nem ? 2) Szükséges-e a pogány áldozást gyanittató ujkenyéri és uj-bori urvacsorázás ? 3.) Szükséges-e „ujborra" ott is urvacsorát osztani, hol az egész környéken nincs szőlő s uj-b orról a gyülekezet csak a korcsmáros által távolról hozott lőre által vesz tudomást ? 4) Ha e kettő szükséges . . . miért nem osztatik úrvacsora a gondviselőtől ajándékozott egyéb hasznos gyümölcsök érésekor is ? 5) Szükséges-e böjtben ? ... ha igen, miért nem osztatik farsangban is ? 6) Nem volna-e elegendő csupán karácsonyban, húsvétban és pünköstben urvacsorát osztani? Időszerű kérdések. Megérdemlik a hozzászólást. Dr. Fok i. • A tudomány-egyetemek szervezésére készítendő törvényjavaslat tárgyában a közoktatási minister enquette et hitt egybe, mely m. hó 16-án tartá első értekezletét. Ez enquette elébe Trefort megvitatásra a következő tiz kérdést terjeszté: Készittessék-e oly általános törvényjavaslat, melyben az egyetemek szervezetének lényegesebb kellékei megállapittatnának; vagy pedig egy concret esetre t. i. a pesti egyetem ujjá szervezésére vonatkozó törvényjavaslat dolgoztassák ki, ugy azonban, hogy annak általános- és elvi intézkedései a kolozsvári egyetemre is alkalmaztassanak ? Mennyire terjeszkedjék ki e törvény az egyetemek szervezetének részleteire ? Mely ügyeket s mely tárgyakat volna célszerű a törvényben rendezni s melyeket a törvény alapján megállapítandó szabályzatokkal ? Hány és micsoda facultások állapíttassanak meg— különösen pedig tárgyalandó leend a theologiai facultás állása s rendezése a pesti egyetemnél ? Célszerü-e az egyetemeken polytechnicumi facultásokat állítani fel ? Az egyetembe felvételhez szüséges előképzettség igazolására, az eddig gyakorlatban volt érettségi vizsgák tartandók-e meg továbbra ie, vagy ezek helyére más és minő intézmény hozassék be ? A tanszabadság miként szabályoztassék a törvény-