Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-10-05 / 40. szám

Péter evang. vallásra tért; — törvényeink értelmében minden engedély nélkül szabanon bázasodhatik: ezen tájékozásul szolgáló miniszteri leirat tudomásul vétetvén, hasonesetekbeni ahoztartás végett az esperességekkel közöltetni határoztatott." Ezen jegyzőkönyvi pontból ugyan az látszik, mintha Köuig Péternek három körülmény összehatása folytán engedtetett volna az ujabb házasságra lépés és pedig azért először, mert mint róm. kath. felek ágytól és asztaltól elválasztattak az illető szentszék Ítélete által: másodszor, mert neje óhitű görög vallásra térvén, őt megelőzőleg újra férjhez ment; harmadszor, mert König Péter evang. vallásra tért. Amennyiben azonban ez volna kiolvasható a jegyzőkönyvi pontból, azt kell mondanunk, hogy abba roszul lett kivonatozva az emiitett miniszteri intézmény. Jónak tartom azért ez intézményt is az eredetiből szóról szóra közölni. Az intézmény tehát igy szól: ,,König Péter újvidéki rézöntő mester folyamodványa, melyben ágytól és asztaltól elválasztott nejének az óhitű görög vallásra lett áttérése és férjhez-mentele folytán, magának uj házassági frigyre léphetésre szóló engedélyt megadatni kórt, az illető útbaigazítása végett, mellékleteivel együtt, azzal küldetik le főtiszteletü uraságodhoz, hogy az ágost hivt. evang. egyház kebelébe történt átlépése után, törvényeink értelmében, házasulási szándékát, ilyszerü engedély nélkül is, szabadon valósíthatja.1

1 Ezen miniszteri intézményből már az látszik, hogy König Péter nejének óhitű görög vallásra áttérése és mint ilyennek férjhezmentele csak a folyamodáshoz szolgált inditó okul, de házasodási szándékát csak azon a kettős alapon valósíthatta, engedély nélkül szabadon, inert először, mint róm. kath. házasfelek a szent szék által ágytól és asztaltól elválasztattak s bizonyosan ad dies vitae ; másodszor, mint ilyen elválasztott, tekintet nélkül nejének tett vagy teendő lépésére, evang. hitre tért. Mindebből már most végeredményül az következik, amit a bányakerület is 1868. évi közgyűlésén határozatul kimondott és ami eképen a föntebbi kérdésre is nem általam, de a kerület által régen megadott válaszul szolgálhat: hogy ha róm. kath. házasfelek a szentszék által ad dies vitae választattak el, amelyik közűlök az evang. hitre tér, az permegujitás, felsőbb engedély és tekintet nélkül arra, ha volt hitestársa szintén áttért-e más vallásra, avagy még mindig csak a régiben maradt, szabadon házasodhatik. Más kérdés azonban, hogy csak evang. féllel avagy katholikussal is összeházasodhatik-e ? Erre talán még visszatérek egy ujabb alkalommal. Török József, segédlelkész. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. í •% ... (g) 18) A halasi helv. li. lyceuin értesítője. Kiadta Péter Miklós, igazgató-tanár. A halasi lyceumnak ez az első önálló tudósitványa s igy helyén találjuk, hogy abban az intézet eddigi története legalább főbb vonásaiban közöltetik. Halason a lyceum 8 osztályúvá az 1867

/8

. tanév elején lőn s 1868-ban ruháztatott fel lycealis jelleggel és nyilvánosság jogával. A tanári testület 1867-ben 7 tagból állt; a következő évben egy uj tanszék s az idén ismét két tanszék állíttatott fel, az egyikre Turóczy Zsigmond, a másikra Jónás János hivatván meg. 1871 végén Poláuyi István távoztával egy tanári állomás megüresedvén, erre Papp Mihály hivatott meg. A tantervet s a tárgyak beosztását illetőleg, az intézet a dunamelléki egyh.-ker. által 1863-ban kiadott tantervhez ragaszkodott ugyan ; de a gyorsírást és a francia nyelvet kötelezett tantárgygyá tette. A tanulók létszáma az első évben (186%.) 79, a 2-dikban 85, a 3-dikban 92, a 4-dikben 108, az 5-dikben 171 volt. Érettségi vizsgát tett az első évben (1867

/8

.) 9, a 2-dikban 14, a 3-dikban 20, a 4-dikben 48, az 5 ikben vagyis most legutóbb 37. Ennyit az értesítő történeti részéből. A lefolyt tanévre vonatkozó adatokból a következőket emelhetjük ki. A tanári kar 10 tagból állt. A tanulók száma 159 volt, kik közül. 101 nyilvános és 58 magántanuló (!) ; vallásra nézve 74 helv., 10 ág., 31 róm. kath., 2 gör. kath., 7 gör. kel., 35 izraelita; nemzetiségre nézve 147 magyar, 5 német, 2 szerb, 5 román. A taneszközök közül a könyvtár áll 6270 kötetből; az idén szaporodott vétel utján 86 kötettel. A régészeti gyűjtemény 1093 darab pénzt és 175 darab különféle régiséget tartalmaz. Segély- és ösztöndíjakban az intézet igen szegény, mindössze is 3-féle alapítvány létezik, melynek kamatai a lefolyt évben 24 tanuló közt osztatfak ki; ezenkívül a tandíj 13 növendéknek engedtetett el. A tápintézetben, mely 1868

/9

ben alapíttatott, élelmezést nyert az 1-ső évben 8V

, a 2-dikban 11, a 3-dikban 20, a 4-dikben 15 tanuló. Ifjúsági egylet az intézet kebelében kettő létezik, u. m. a felgymnásiumi és algymnasiumi növendékek önképző-egylete. Az uj tanév okt, l-jén veszi kezdetét. 19) A miskolci ág. hitv. algymnasiimi tudóistványa. Közli Szánthó János, igazgató. Az iskola beléletére vonatkozó általános adatok közül, melyek az értesítő elején közöltetnek, a következőket véljük kiemelendőkuek. A tanári karban azon változás történt, hogy Horéczy Géza helyettes tanár rendes tanárrá választatott. A tanári kar minden hónapban értekezletet tartott, melyeknek célja a tanodai rend- és tanulmányok célszerű kezelése s minden a tanoda szellemi körébe tartozó tárgy megvitatása volt. A gymnasium összes vagyona, mely 1870-ben 18,356 ft. 13 krt, tett, 1871-ben 387 ft. 42 krral szaporodott s igy jelenleg 18,743 ft. 55 krt tesz, ide nem számítva az aláírási iveken az intézet alaptőkéje gyára-