Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-14 / 37. szám

e közgyűlés a házassági törvényszék tagjai megválasztásá­nál ezen elvet követte, azt itt is alkalmazandónak véli. Nagy Péter püspök. Kéri a közgyűlést, hogy nyugodjék meg a választásban, ő az igazgató-tanács működésében nem fog részt venni. (Szóló a termet el­hagyja; nagy zaj. Elnök csenget.) Horváth Gyula. Sajnálatát fejezi ki a mélt. püspök ur nyilatkozata fölött. Reméli, hogy kijelentését nem érvényesitendi, mivel neki hivatalánál fogva részt kell venni az igazgató-tanács működésében. (Helyeslés.) A nyilatkozatot nem történtnek kívánja tekinteui. Kolozsvári. Nem látja törvénybe ütközőnek, ha az igazgató-tanácsbau ipa és vő együtt működnek. Szász Domokos. Óhajtja, hogy e kellemetlen kérdés ne füzessék tovább s a választás érvényben hagyása mellett, napi rendre térést indítványoz. (Helyeslés.) Elnök. Fölteszi a kérdést: Elfogadja-e a köz­gyűlés Szabó Sámuel megválasztását, igen, vagy nem ? A szavazás fölállással történik s a nagy többság Szabó Sámuel megválasztását elfogadja. fVége köv.) A mármaros-ugocsai egyházmegye gyűléséről. A mármaros-ugocsai egyházmegye f. évi aug. 29-ón Huszton tartá gyűlését, melynek egyik tárgya a lelépett esperes, Batizi helyének — ki azt az általános kérés da­cára sem akarta tovább megtartani — betöltése volt. Az esperestől Várady Gábor segédgonclnok s elnök­társa saját és az egyházmegye nevében megható szavak­kal vett búcsút, kiemelve, hogy a 15 éven át, s nehéz időkön keresztül viselt esperesség alatt milyen osztatlan közbizalmat volt képes — mely ma élénkebben nyilatko­zott iránta mint valaha —- megszerezni ; s ez kétségte­len tanúsága az egyházmegyében általán érezett, s ez idő szerint talán pótolhatatlan veszteségnek. Mielőtt az esperesség betöltése tárgyábau érkezett szavazatok felbontattak volna, a keletkező ifjabb s sza­badelvűbb nemzedék, mely az egyházmegyét megcsonto­sodott orthodoxiájából kissé a korhoz közelebb vinni el­határozá, egy inditvánnyal állott elő, annak keresztül vitelére teljes határozottsággal készen állván ; mely indít­vány a 3 éves tisztújítás életbe léptetése volt, mely egyút­tal az egyházmegye kormányzatánál szabadelvűbb elemek vegyülését, s igy annak ezutáui korszerű haladását helyezi kilátásba. Az indítvány — dicséretére sok olyannak, kikről eleve feltételezve sem volt, — kevés ellenmondásra ta­lált, ha bár ellenkezőleg — a szabadelvüíéget ajkaikon hordók szólaltak fel a korszerű indítvány elbuktatása mellett. A haladók diadala azonban "Váradi Gábor segéd­gondnok nézetei által teljessé vált, s az indítvány a 3 éves tisztújítás iránt, rövid vita után nagy többséggel egész teljességében elfogadtatott. őrömmel jelezzük ezen évek óta első s haladást mutató lépését egyházmegyénknek, annyival is inkább, mert az egyházmegye, kormányzata~alatt [utóiérendi rö­vid időn, mit évek óta elmulasztott. A szavazatok felbontása után kitűnvén, hogy általá nos szavazat többséget a 4 jelölt: Gönczi Dániel, Barta Sándor, Szarka János és Doktor János közölt senki sem nyert, igy a két legtöbb sza­vazatot nyertek : Doktor és Gönczi között uj szavazás ren­deltetett, melynek eredményét, valamint haladásuak egyes tüneteit időnként jelezni fogom. Külföldi egyház és iskola. Egy magyar mint lelkész Schweicban.*) Basel, sept. 3-án 1872. Basel vidékének (Kan­ton Baselland) lelkészi konventje, derék elnöke N. t. E Ö r i dékán úr által egy beszéddel nyittatott meg, mely t schweici egyház jelenlegi helyezetének hü képét adja s a mely mint békés s engesztelő szózat, napjaink párttusái közt, szélesebb körbeni elterjedést érdemel. E lap nagyon igénybe vett hasábjai nem engedik az érdekes beszédnek egész terjedelrnébeni közlését, csak következő részre kérek egy kis helyet n. t. szerkesztő úrtól. Hogy hit dolgában — mondá szónok — nem létezik már a régi egység a konvent tagjai között, senki sem fogja tagadni. Mindeddig — még csak kevés évekkel ezelőtt is — egységes nép valánk, vagy legalább annak látszottunk. Most másként áll a dolog. Vannak határozot­tan positiv, határozottan reform és a kettő közt közvetítő theolognsaink. Ezen különbséget lelkészeink közt sem disputáihalj tik el. Igy állván a dolog, azon kérdés merül fel: vájjon ily körülmények közt lehetséges-e még tovább az össze­müködés lelkészi konventünkben, és hogy ennek követ­keztében népünk összetartható és megőrizhető-e a vallásos szektákra való feloszlástól. Hangsúlyozom: a mi együvé működésünk következtében, mert nehéz teherként sulyosbul vállainkra az, a mi e részben történni fog. Ezen kérdésre az én feleletem : Igen! Együvé működ­hetünk, összefűzve a szeretet lánca által; segíthetjük egy­mást, kiki azon tehetsége szerint, melyet isten adott neki, *) E közlést kettős örömmel teszem. Először a béke lengi at közlésem tárgyává tett beszéd-töredéket. Másodszor, mivel egy veterau honíi szavai ezek. A véletlen közelebbi ismeretségbe hozott a derék lelkészixsl, kisegítőül rendeltetvén hozzá, midőn is tudakozásomra hallottam, hogy ősei honunkból költöztek Zürichbe a reformatio idejíbti, üldözések alkalmával. Az Eőr i név csak az ő családjára sioritkoilk, az egész Schveicban nem találni hasonlót. Eőri ur Baiel vidé­kének (Kanton Basellaud) dékánja (se*ior) % LAU S en jpytilake­i*t leik éne,

Next

/
Oldalképek
Tartalom