Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-14 / 37. szám

t»nács mindent megtesz az iskolák emelésére, akkor elenyé­szend ama viszály, mely az egyház és némely tanfelügyelő közt fönáll. Megjegyzi egyébkint, hogy a tanfelügyelőknek nem volna szabad a jó felekezeti iskolák kiközösítését erőszakolni. (Helyeslés.) Kerekes. Az igazgató-tanács által elénk terjesz­tett ezen jelentés ismét olyan, hogy kérdenünk kell: mit akar vele ? Kéri az igazgató-tanács titkárát, hogy jövőre tisztára hozott ügyek alapján készítsen előterjesztéseket Kijelenti azután, hogy nem mint tanfelügyelő, hanem mint protestáns emel szót, s mint ilyen pártolja az igaz­gató tanács véleményének lényegét. De ezen véleményt igen szükkörünek tartja; ez csak az átadott, vagy át­adandó iskolákról szól s azokra, melyek át nem adattak, átalában pedig az iskolák hiányainak orvoslására nem terjeszkedik ki; szóló részletes kimutatást várt volna as erdélyi ev. ref. népiskolák állapotáról; szerinte, csak ilyen kimutatás fonalán lennénk képesek a népiskola-ügy hiányain segíteni; végül, következő inditványt. terjeszt elő: utasits?, a közgyűlés az egyházmegyéket, hogy bizott­ságok által rovatos ivekbe foglaltan terjeszszenek be tüze­tes kimutatásokat a népiskolák állapotáról; a beérkezett kimutatások átnézése s a szerzett tapasztalatokhoz képest, a jövő közgyűlésre véleményes jelentés készítése bizassék egy központi népiskolai bizottmányra; továbbá, határozza el a közgyűlés központi népiskolai pénztár fölállítását, melyből azon iskolák, melyeknek községiekké tétele úgy protestáns, valamint nemzeti szempontból káros lenne, segélyeztetnének; végül egy bizottságot kíván e gyűlés­ből kiküldeni az összeiráai ivek mintáinak elkészítésére. (Helyeslés,) Nagy Péter püspök megjegyzi, hogy célszerűbb lenne, előbb az igazgató-tanács előterjesztését tárgyalni s csak aztán térni át Kerekes indítványára. Titkár személyes ügyben kér szót s Kerekes nyilatkozatára vonatkozólag megjegyzi, hogy ő részt nem vett az igazgató-tanács azon ülésében, melyből a jelen előterjesztvény kelt s igy az iránt őt semmi felelősség­nem terhelheti. Gáspár János. A vita rövidítése céljából, az igazgató-tanács előterjesztését Kerekes indítványával együt­tesen óhajtja tárgyalni. Védelmére kél a népiskolai tör­vénynek ; ezt, úgymond, ölömmel üdvözölte ez egész haza s első Fórban a protestánsok. Egyházkerületünk is meg­tette a szükséges intézkedéseket; de az ez ügyben kineve­zett bizottságok többnyire ki sem szállottak. Ennek következménye lőn, hogy a lelkészek, tanitók s a nép nem voltak képesek magokat tájékozni; innét a sok ferde intézkedés, tevéketlenség és közöny. Leginkább fájlalja, hogy azon egyház-községekben nem történt semmi, melyek­nek idegen népfaj közé szorult nebány tagját csak a jó felekezeti iskola által lehetne a protestantismusnak s a nemzetnek megtartani. A ministeriumnak s közegeinek törekvései becsületes intencióból származnak ; a törvény­nek megfelelő iskolákat nem akarják kiközö. iteni; csupán pC iskolát óhajtanak; óhajtja. hogy valahára gyökeres intézkedéseket tegyen az egyház-kerület a népiskolaügy érdekében. Eddig azt hittük, hogy egy századdal járunk előbb, mint más felekezetek, pedig lassankint hátra mara­dunk s ma-holnap mi leszünk az utolsók. Eifogadja Kerekes indítványát. Szakács Mózes. Az igazgató-tanács előter­jesztése színvallást involvál, a mennyibeu szükségessé teszi, hogy a közgyűlés a felekezeti iskolák mellett, vagy azok ellen nyilatkozzék. 0 ugy véli, hogy pusztán az óhajtás kimondásával nem tartjuk meg iskoláinkat, mivel a más oldalról pénzzel kecsegtetnek. Óhajtja, hogy kéres­sék föl a kormány arra, hogy a hol 2 —3000 lakosnak kellene a népiskolát főntartani, oda ne adjon államsegélyt Szabó Samu. Ugy véli, hogy csak akkor old­hatjuk meg sikeresen a népnevelés ügyének kérdését, ha az egyház és állam közt bizalom és egyetéités álland fön. Egyházkerületünk már megtette mindazon intézkedé­seket, melyeket Kerekes indítványoz s igy ez irányban ujabb intézkedésekre nincs szükség. A kimuf atások nagy része már beérkezett, s ha a többi is beérkezencl az igazgató-tanác3 megteendi jelentését. A múlhatatlanul segélyezendő iskolákra szükséges pénzt saját buzgalmunk­tól várja az önsegély alapján, (Helyeslés.) központi pénz­tárt azonban nem óhajt szervezni; minden egyház-megyé­nek legyen külön népiskolai pénztára, s segélyezés innét célszerűbben eszközöltethetik. Rákosi. Pártolja Kerekes indítványát, de roszalja hogy a kormány által csalétek nyujtatik az iskolák kikö­zösítésére. Szükségesnek véli az iskolai pénztár létesítését, melyet a nép buzgalma által kell előteremteni (Helyeslés.) Elnök szavazásra bocsátja az igazgató tanács elő­terjesztésében foglalt véleményt, melyet a közgyűlés elfo­gad s a kormányhoz felterjesztendő emlékirat elkészítésével az igazgató tanácsot bízza meg. Az elöterjesztvónynek a kiközösített iskolák ügyét tárgyaló egyes pontjai részlete­sen vasárnap tárgyaltatnak. Hasonlag általánosságban elfogadtatik Ken i. ' dit­ványa; a részletes tárgyalás holnapra halasztatik. A szavazatszedő bizottság előterjeszti az igazgató-tanács tagjaira beadott szavazatok eredményét. Beadatott 96 szavazat. Álta'áuos többséget kaptak : Ince Mihály 88 szavazatot, Szász Domokos 76-ot, Szabó Sámuel 63-at, b. Bántfi Dezső 56-ot ós Lészai Ferenc 52-tőt. A hatodik tagra általános szótöbbséget senki sem nyervén, holnap reggel uj szavazás eszközöltetik s a két legtöbb szavazatot nyert Dr. Kolozsvári Sándor és Paal Ferenc jelöltekül kitüzetnek. Gyarmathy megjegyzi, hogy az igazgató-tanács­ban megválasztott Szabó Sámuel veje méltos. Nagy Péter püspöknek , ki hivatalánál fogva, az igazgatótanács­nak tagja; ezért Szabó Sámuel helyett mást kiváa választani. Tisza. Nem emlékezik, ha vájjon az igazgató-ta­nácsra az alaptörvény szükségessé teszi-e azt, hogy tagjai ne álljanak egymással közel rokonságban. De mivel már

Next

/
Oldalképek
Tartalom