Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-07-13 / 28. szám
sajátságain nyugvó méltatását érdekesen viszi keresztül Bluntschli jelen müvének négy utolsó fejezetében. A lélektan segítségével kimutatja a radikalismus, liberalismus, konzervatismus és abszolutismus valamint az egyesek életében, ugy az egész emberiség történelmében az életkor és az individuum sajátságaiból folyó jogosultságát s a jó vagy rosz befolyást, melyet szükségképen gyakoroíniok kell. A radikalismus a gyermekkorban fejlődik ki, midőn a képzelem a túlnyomó, a liberalismus a fiatal emVer természetének felel meg, a ki lerázta az iskola porát s erejének teljes érzetében és tudatában lép ki az életbe. Már ekkor az értelem kifejlődik, s ez a dolgokat ugy mutatja be, a mint vannak, nem a mint a képzelem önmagának alkotja azokat. Az ifjú bírál, s ennek szabadelvű, értelemből folyó bírálata egészen másnemű, mint a radikálisé, melyben a képzelem működik. Célja ennek nem a rombolás, a megsemmisítés, hanem az igazságnak felderítése. A konzervatismus hasonlít a teljesen kifejlett harminc, negyven éves férfihoz; nem annyira uj javak teremtése és szerzése, mint inkább az öröklöttek megőrzése és kifejtése képezi feladatát. Az abszolutismusban pedig az öreg emberhez jutunk, mennyiben azon tulajdonságok, melyek az ötvenes, hatvanas években lévő előhaladottakat jellemzik, az abszolút politikában is tapasztalhatók. A pártoknak az emiitett életkorokhoz való hasonlítása s lélektani alapelveken nyugvó fejtegetése igen ügyesen van keresztülvive s történelmi idézetei s a gyakorlati példák teljes megvilágításba helyezik a fejtegetett eszméket. Bluntschli e kitűnő tanulmányának rövid bemutatása által jelezni akartuk a nagy szolgálatot, melyet Ballagi Géza politikai és egyházi pártjainknak, különböző irányzatainknak e munka lefordításával tett. Ha érdeklődünk az egyházi és politikai pártoskodás eszméje iránt, ha mint honpolgárok vagy egyháztagok cselekvőleg akarunk hatni: az ügy érdekében teszünk, ha tisztába óhajtunk jönni a pártok eszméivel, tendentiáival, és bizonynyal működésűnk csak akkor lesz sikeres, ha pártállásunkat nem a szenve* dély vagy az elfogultság, hanem a pártok eszméinek tudományos átértése határozza meg, E tekintetben ajánljuk e könyvet t. olvasóink figyelmébe, mint olyant, melynek alaposságáról Bluntschli neve kezeskedik, ajánljuk, mint olyant, mely ügyes, könnyen érthető, korrekt nyelven van átdolgozva s hazai viszonyainkat is érinti közbeszúrt jegyzeteivel, melyeket a fordító előnyére dicsérettel kell kiemelnünk. Feleki József, ref. segédlelkész. BELFÖLD. Czékus superintendens egyházlátogatási körútja. A tiszakerületi ev. superintendens Czékus István első kánoni egyházlátogatási körútját épen püspökké lett felavattatásának évforduló napján f. ó. junius 1-én kezdette meg s a szepesmegyei XIII. városi esperességbe kebelezett Strázsán, Poprádon, Szepes-Szombaton, Felkán Matheócon és Mühlenbachon a jeles füvész academicus, évekre öreg, de lélekben ifjú Kalchbrenner Károly szepesolaszi lelkész és főesperesnek, kinek elnöktársát, a betegség miatt meg nem jelenhetett esperességi világi elnököt többen szives készséggel helyettesiték, a szintén szepesmegyei kárpátaljai esperességben pedig a topporci anyaegyházban s a hozzája csatolt busóci, malduri, sub-1 .' ' nai leánygyülekezetekben, továbbá a tótfalvai anya- s a hozzá tartozó kriegi leányegyházban, aztán Holló-Lomnicon és a szentgyörgyi leánygyülekezetében s végül Kis-Lomnicon a fáradhatlan erélye s buzgalma által magát és szervező tehetségét a főpásztor ezen elfogadásának alkalmával is kitüntetett Szalagyi Mihály topporci lelkészfőesperesnek és Berzevicy Egyed kir. kamarás, esperességi felügyelőnek, az egyházkerületi tudományi pénztár ezen ritka pontosságú kezelőjének s a kerületi gyámintéz9t buzgó elnökének, továbbá mindkét egyházmeg}T ében az alólirottnak közreműködésével összesen 23 nap alatt hajtotta végre. Kis-Lomnicon, a protestantizmus ezen egyik végbástyáján junius 23-án hivatalos körútját befejezvén, még az napon Kézsmárkra tért vissza a főpásztor, személyesen részt veendő azon emlékünnepélyen, melyet az ottani lyceum a tátrafüredi fürdő alapitójának Rajner Györgynek tiszteletére rendezett volt, ki magát tízezer forintnyi végrendeleti alapítvány nyal örökité meg a nevezett főiskola évkönyveiben. Kézsmárkról elnöktársa Zsedényi Ede egyházkerületi főfelügyelő s udvari tanácsos látogatására Tátrafül edre rándult ki superintendens ur, honnan megtekintr vén e vidék egyik legszebb pontját, Kohlbachot, még az nap tovautazott. A fogadtatás, melyben a főpásztor egész kőrútjában részesült, élénken tükrözé vissza a szeretetet, bizalmat és tiszteletet, mely személyében öszpontosult, s az örömet, melyet megjelenésével okozott. A városi egyházakban a be- és kivonuló főpásztort kisérő diszes kocsik hosszú sora, a falusi egyházakban az ékesen felszerelt lovas bandériumok, különösen azon harmadfélszáz lovasból állott csapat, mely a busóci határtól Topporcig képezé a diszkiséretet, a harangzugás és tarackdurrogás, a felzászlózott szobrok és árbocok, a találó feliratokkal ellátott diadalivek, az ünnepies diszben ékeskedő templomok, a faluhelyen egészen váratlan s épen azért annyival inkább meglepő fáklyás-zene, melylyel a topporci egyház egyszerű földmives hivei az urnák nevében jött vendégöket egész váratlanul megtisztelék, valóban meglepő látványt nyújtottak. Sőt elmondhatjuk, miszerint a szepesiek örömében bizonyos tekintetben még a szomszéd lengyel testvérnép is osztozott, a mennyiiben a Dunajec határfolyó inuenső partján fekvő Sub-Lechnitz meglátogatása alkalmával a gácsországi túlparton fekvő Sromóc helység róm. kath. harangjai is megkondultak s lakosai is tömegesen tódultak a magyar protestáns püspök tiszteletére, ki is a Dunajecen által kelvén szintén tett rövid látogatást a lengyel földön s •aztán aláhajózott az úgynevezett vereá kiastrornig. Miután