Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-01 / 22. szám

a megyét, vagy likavai várhegynek irja, azonnal ráakadnának. — Több helyt pilisi hegyeket emlit, mivel azonban se a megye, se a vidék nincs kitéve, nem tudom, mely hegyeket ért ezek alatt; mert tudtommal pilisi hegy Pest vármegyében kettő, ezenkivtil Tolnában, Nógrádban és Szabolcsban is van. Nevezetes e munkában, hogy Grageát tyúktaré jnak, Ornithogalumot s á r m ának forditja, holott szószerint épen ez utóbbit kellene tyuktaréjnak forditani. Gönczynél Gagea-sárma, ornithogalum-zöldcsik. Igen helyesen ; mert előbbinek népies neve az, emezé pedig igen találó, csupa zöld és fehér csíkból állván. Az ornithogalumnak különösen egy fajánál az umbellatumnál kicsiben meghatározódik Hazslinszky és Gönczy műveikben követett egész iránya, — amaz virágzatát nézvén, tudományos szempontból „e r n y ő snek", emez népiesen „u r inak" nevezi. „Magyarhon edényes növényei" közül ki van hagyva a nép előtt is igen ismeretes a 1 á s f a, melyet pedig aligha sorolhatott a porodáinál s terméjénél fogva vele rokon somfa, ezüstfa, súlyom stb. rovata alá. *) Ennyi az, amit e munkáról célszerűnek láttam elmondani. Ezek után szerény véleményem oda megy ki, hogy Hazslinszky ur, kinek nagytudományu magyar és német dolgozatait a nemzet első tudományos intézete a magyar akadémia is méltányolta, őt e napokban rendes tagjául választván meg, e müvével a lényegesekben elsőrend kútfőül szolgálhat; de terminológiája, s könyvének sok előismeretet feltételező volta miatt, nem annyira az ifjúság, melyuek szánva volt, mint inkább a felnőtt képzettebbek számára ajánlható, kik a solid belsőt észlelvén, a külső hiányoktól könnyebben el tudnak tekinteni. Ha pedig a tudós szerző azt akarja, hogy műve az ifjúi körökben is kedves elterjedésre találjon, segitenie kell a lényegtelennek látszó, de a tudomány kedveltetésére nézve igen fontos terminológián. Adja Isten, hogy minél elébb második kiadást is érjen, s az ugy legyen szerkesztve, hogy tudós és gyermek egyaránt használhassa. Ballagi Aladár. BELFÖLD. Jelentése a rnagy. kir. yallásalap jogi természetéről véleményadás végett kiküldött albizottságnak. fVege.) 2) Az szokott ezeknek ellenében felhozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma alatt *) Az alásfa Göncy Pál: Pestmegye és Tájéka Virányából is ki van hagyva, pedig Uj Pest és Palota környékén igen nagy számmal fordul elő. Nem tartozik ide, de ugy hallván, hogy G. ur Pest m. virányának uj kiadását is tervezi, nem lesz fölösleges fölemlíteni, hogy a m. virányába be kell iktatni az Ugorkás Magrugót Ecballion Elateriumot. mely Cegléden, Nyársapáton s környékén vadon, egyéb helyeken a m, területén pedig mivelés után terem. B, A. állanak, s hogy a magántulajdonjog felett csak a törvényes biróság Ítélhet. Tiszteljük mi is sérthetetlenségét a magántulajdonnak, melynek biztosítása az állam lételének egyik főcélját képezi ; de különbséget látunk a magántulajdon s az egyházi javak között, mert az egyházi javak nézetünk szerint a magántulajdon jellegével nem birnak. Midőn magántulajdonról van szó, mindenek előtt előtérbe azon kérdés lép, hogy a tulajdonjog kit illet ? Önkényt értetvén, hogy az csak e jog élvezetére képesített jogalanyt, élő lényt, személyt, családot vagy intézetet, erkölcsi testületet illethet, s ez utóbbiakat mint erkölcsi személyeket, egyedül csak az állam törvényeinek engedménye folytán, az ezek által meghatározott módozatok szerint illetheti. Kit illet tehát az egyházi javak magán jogérvényü tulajdona. A kath. egyházat átalában, vagy a magyarországi egyetemes kath. egyházat ? Nincs eset reá — tudtunkra —, hogy ezen testületek valamelyikének valamely javak hazánkban valaha adományoztattak volna, s különben is az általános kath. egyház és a magyar egyetemes kath. egyház oly testületek, melyeknek jószág-birhatási képesség hazánk törvényei által engedélyezve nincs. A székes egyház , melyhez javadalom csatolva van, és azon szent, kinek a székesegyház pártfogása alá van ajánlva, habár egynémely alapítványok ezeknek nevére is téve lenni látszanak, nem oly jogalanyok, melyek tulajdoni jog gyakorlatára képesítve lennének. A kath. híveknek az illető egyház-községekben létező egyházi javakhoz kétségen kivül van tulajdoni joguk ; de a magasabb javadalmaknak, oly egyházi javaknak tulajdona, melyekről itt szó van, azoknak hazánkban sohasem adományoztatott, és a kath. hivek, habár tagjai ugyanazon egyháznak, egyházközségenkint erkölcsi testületek is, e körön kivül, vagy felülálló erkölcsi testületet hazánkban mindeddig nem képeztek. Az illető javadalmas a javadalomhoz tartozó jószágoknak lényegéről semmiképen sem rendelkezhetvén, s csak jövedelmeik élvezetére levén bizonyos célokra leendő fordításuknak kötelezettsége mellett jogosítva; nem bírja eképen a magántulajdonnak leglényegesebb kellékét, s • ezért javadalma jószágainak csak bizonyos feltételek s kötelezettségek teljesítésével tartozó haszonélvezőjének tekintethetik. Minden magántulajdonnak kútforrása továbbá alkotmányunk régi rendszere szerint a törvényes kellékkel ellátott királyi donatió volt s a királyi adományos ez előtt is birt a magántulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulékairól a törvény korlátai közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolj a ] az érsekségek, püspökségek, káptalanok, apátságok, prépostságok s jószágokkal ellátott szerzetes-rendek ellenben birtokaikat nem királyi adomány-leveleknek, hanem bizonyos célokra, bizonyos feltételek és kötelezettségek kikötése mellett kelt alapítványi