Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-04 / 18. szám

b) Az egyházmegyei tanács két tanitó- vagy szak­tagját a tanitóegylet választja, mindenkor három évi idő­tartamra. c) Az egyházmegyei tanácsba beválasztott népisko­latanitók az egyházmegyei gyűlésen következő e-küt tar­toznak letenni: Én N. N. esküszöm az élő istenre, hogy mint egyházmegyei tanitói képviselő, e hivatalra tartozó minden tisztemet a fenálló egyházi törvények értelmében lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem ugy se­géljen. d) A. fenálló iskolai választmánynak s elnökének ed­digi hatásköre, s egyrészről az egyházmegyéhez, másrész­ről a tanitói-1estülethez való viszonya változatlanul eddigi állapotában maradván, elnöke — ha az egyházmegyének nem tanácsbirája — a tanügyet s tanítókat érdeklő kér­désekben az egyházmegyei tanácsnak rendes és szavazat­tal biró tagja leend." Olvastatott Debrecen sz. k. város törvényszékének megkereső levele, s ennek kapcsában néhai b. e. Nagy József debreceni ref. lelkész ur végrende­letének másolata, melynek 14-ik pontjában megemlékez­vén nevezett végrendelkező arról, hogy „még mint losonci lelkész, ezen város elpusztittatása után, gömöri egyházme­gyénkben több lelkésztársaknál, névszerint a Terhes és Szabón papi családok körében ismeretlen létére előzékeny szívességgel befogadtatott, s kiskorú leánya több hónapon át, legkisebb jutalom nélkül ápoltatott: papi özvegy­s á r v a-t árunk javára 500 ftot hagyomá­nyozott sat." Egyházmegyénk hálás köszönettel fogadta a kegyes hagyományt s jegyzette föl a boldo­gult hagyományozó nevét aaoo lelkes férfiak sorába, kik gyám intézetünket nagyobbszerü adományaikkal alapították s időnként nevelték. Kapcsolatban idejegyzem, hogy egyházmegyei papi­s tanitói Özvegy-árvapénztárunk állása 10578 ft. 52 kr. A választásokat és változásokat ille­tőleg egy lelkész és egy tanitó bölcsen tudván, hogy jobb megelőzni, mint megelőztetni állomásáról önként s fel- > tétlenül lemondott, s előbbi már régebben végkép elhagyta egyházmegyénket. A runyai egyház K u p a y Dénes segédlelkészt, a keleméri egyház Abloncy Pál fel­sőszuhai rendes lelkészt, a felsőszuhai egyház Osváth Dániel segédlelkészt, a tornallyai egyház Nagy Pál rimaszombati rendes lelkészt, a rimaszombati egyház végül Terhes Pál segédielkészt, az ugyanott sokáig lel­készkedett s 1863-ban elhunyt hírneves Terhes Sámuelnek fiát választá meg. Gratulálunk ! Ott áll tehát már „az élő síremlék az apa hamvai fölött"! Eszmetársulás folytán, s a gyűlésen tett jelentés alapján, följegyzem ide mint dicséretre s követésre méltó kegyeletes tényt, hogy a g ö m ö r- s z -k á r o s i ref. egy­ház hivei, szeretett lelkészök Szabó Sámuel s i r j a fölé, önkéntes adakozásból 160 ftba került e m­lékoszlopot emeltek. Éljenek! Végül álljon itt statisztikai kimutatá­sunk. Lélekszám 30087. Iskolaköteles 1630 fi 1563 nő = 3193. Iskolába jár 1553 fi 1466 nő = 3019 Ismétlő iskolaköteles 605 fi 69 8 nő — 1303. Ismétlő iskolába jár 368 fi 438 nő — 806. Hitvallást tett 259 fi 248 nő — 507. Született 588 fi 559 nő — 1147. Meghalt 486 fi 448 nő sss 934. Házasodott 357 tis ztápár 27 vegyes= 384. T 6 t h S a m u, e.-m. főjegyző. Külföldi egyház és iskota, A strassburgi egyetem. A strassburgi egyetem megnyitására május 1-én Dr. Schricker Ágost egy kis iratban az egyetem rövid törté­netét adja*). 1567. március l-jén, tehát több mint 300 évvel ezelőtt nyittatott meg az akadémia Strassburgban. Sturm Jakab polgármesternek és a tudós Sturm Jánosnak, — mindegyik a maga nemében városának első polgára,— sok fáradság után sikerült az eddigi kollégiumnak aka­démiává emelése. A kollégium már 1536 óta fenállott, de csak 1538. március 22 én lőn tettleg megnyitva. Csakhamar azonban egyetem után vágyódtak Strass­burg derék polgárai, egyetem után, milyenek Németország és Olaszországban léteztek, egy iskola után, mely „vie uff Universitaten, die Gerechtigkeit habe, vie man's nennt, Studenten, Baccalaureos und Magistros zu machen, damit nicnt die Studirenden solche Grade sich auf andern hohen Schulen zu holen gezvungen seien." Először azonban csak egy akadémia alapíttatott a nevezett jogokkal felruházva. Ez csakhamar fel is virág­zott. Különösen érdekes ezen akadémia belső szervezete. De a hiány még is hamar mutatkozott. Az akadémia a szomszéd egyetemekkel nem tarthatott lépést; a tanulók számosan elhagyták. Ennélfogva egy oly egyetem alapítá­sának szükségét mindenki érezte, mely rendszeres fakul­tásokra felosztva, birjon doktor- és licenciátus-rangok osz­tásának jogával. 1621. augusztus 14 én lőn ünnepélyesen megnyitva az egyetem. Az ünnepélyen, mely egy egész hétig tartott, sok százan vettek részt Baselből, Tübingából, Heidel­bergből, Speierből és több más helyekről. Az egyetem csakhamar szép virágzásnak indult. Európa majdnem minden országaiból voltak polgárai, kik­nek száma mintegy 200-ra ment; ezek közt nagy számmal a magasabb nemességből. *) Zur Geschichte der Universitat Strassburg. Festsclirift zur Eröfftiung der Universitat Strassburg am 1. Mai 1872, von Dr. August Schricker, Senats-Sekretár. Strassburg, 1872.

Next

/
Oldalképek
Tartalom