Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-04 / 18. szám

A fejedelmek és nagy urak fiai, tanítókat, nevelőket és számos szolgákat hoztak magokkal, kik gyakran uraikkal együtt iratlak be a matrikulába és igy az egyetemi törvényhatóság alatt állottak. A szülők leginkább az ottani szigorú disciplina miatt kttldötték oda fiaikat. Jóllehet itt sem hiányoztak az akkori korban szokásos d e p o z ic i ó k s a szolgaias pennalizmus. Az első abban állott, liogy az uj egyetemi tanulónak (beanus) a többi egyetemi polgárok jelenlétében haját levágták (mit einer enormen Scheere), füleit kitisztogatták (mit einem Kőiben), egy mesterségesen készített fogát (Bachantenzahn) kitörték, körmeit lereszelték (mit einer kolossalen Feile), „es wurde an ihm gehobelt, gehackt, gebohrt . . . Alles, um Riickstánde des altén Vesens sinnbildlich zu vernichten." A pennalizmus eg> soha nem irott, senkitől nem látott, de hiven és szigorúan fentartott kódexen alapuló szolgaság (Fuchsenvesen) volt; a tanuló, ki az egyetemre jött az első évben rabszolgája volt a nemzetebeli tanulóknak. Az első párbaj-tilalom 1583-ból való, tehát még az akadémia idejéből, "a mely 1651-ben meg lőn újítva. A ki az ellen vétett, az egyetemből való kiutasítással lőn büntetve. A ki jól bevégzett tanulmány után hagyá el az egyetemet, egy ajánló levelet kapott, mely őt „der freundschaftliche Theilnahme der besten Mannner für wtírdig erklárte." Az egyetem fénykorát a mult század hetvenes évei képezék. Egy, Schricker füzetéhez csatolt hü másolat a matrikulából mutatja, miként „Johannes Volfgang Goethe Möno-Francofurtensis, logiere bei Herrn Schlag auf dem Fischmarkt" szintén beírta magát az egyetemre 1770. apr. 18-án. Az ő neve mellett áll Petrus Yalthieri, Churiensis Rhaetus neve. A tanárok névsora sok hires és tudós tanárok neveit mutatja ; a tanulók nevei Goethe idejéből ismeretesek, azon hírnél fogva, melyre később jutottak. A francia köztársaság az egyetemet, függetlenségi törekvése és német jellegénél fogva megsemmisité. Egy községi tanács-jegyző könyvében ez áll : „Az egyetem,— mely a város sajátja, s különös szerződések által biztosítva is van a város számára, — a köztársaság szemében a szolgaságnak és a németességneK botrányos képviselője gyanánt tűnik fel Ezért azt tanácslom önöknek: határozzák el és nyilatkoztassák ki, hogy mi csatlakozva a nemzeti akarathoz, arra fogunk törekedni, hogy a németség hydráját, minden intézményeivel együtt, a melyek annak létét biztosítják, megtörjük," Az 1808 évig csak a theologiai és orvosi kar tartá fen magát szegényesen. Ezen évben márc. 17-én rendezési dekrétum bocsáttatott ki, mely szerint „másként kell rendezkednie a francia császári egyetemnek, különben bezáratik." A mint a strassburgi egyetem — körülbelől igy fejezi be Schricker, röpiratát — 1567-től a forradalomig erősen állott és szép fejlődésnek indult, és csak a nyers hatalomnak volt kénytelen engedni : ugy most, német tudomány és szabad kutatás által ujjá teremtve, virágozzék fel ismét s működjék szakadatlanul isten dicsőségére, áldásosán az emberiség javára. Ermel Gyula. * (E.) Berlin. A birodalmi főváros népességének 90% evangélikus (631,000), 6% kathoiikus (41,000) és 4% izraelita (27,000). Mily kedvező körülmények közt lehet az izraelita lakosság legnagyobb része, a következő statisztikai adatokból lehet következtetni : 100 zsidó férfigyermek közül 57 látogatja a felsőbb tanintézeteket, mig 100 keresztyén férfigyermek közül csak 27; az izraelita leányok közül 66, a ker. leányok közül 16 részesül 1000 közül felsőbb oktatásban. A 358 magánnevelőket tartó család közt 100 izraelita család van. A törvénytelen gyermekek Berlinben átalán 15°/0

tesznek, az izraelitáknál 2%- A halva szülöttek 4%, az izraelitáknál 1%. Halálesetek az 5-ik életévig 25°/0

, az izraelitáknál 17%. * Berlinből írják, hogy az országgyűlés apr. 20-kán kezdődő uj ülésszakának mindjárt a legelején, a haladási párt a kötelező polgári házasság behozatalára vonatkozólag törvényjavaslatot készül benyújtani. * Jules Simon közoktatásügyi tvjavaslata még mindig erősen foglalkoztatja a kedélyeket Franciaországban. A klérus különösen a kötelező oktatás behozatala ellen kérvényeket gyűjt, melyeken azonban — mint a kormány nyomára jött — gyermekek nevei is fölös számmal föllelhetők. * Svéd népiskolai statisztika 1870-ben. Svédországban, Stockholmot kivéve, 7118 népiskola volt, u. m. 10 felsőbb és 3432 tulajdonképeni és 3676 kisebb népiskola. Az iskolaköteles gyermekek száma 682,623-ra rúgott; kik közül oktatásban részesült 664,245, még pedig 210 a magasabb-, 207,584 az állandó-, és 53,928 a vándornépiskolákban, 7302 egyéb nyilvános- és 22,395 magántanintézetekben, végre 85,943 a háznál; semminemű oktatást nem nyert 18,878 gyermek, s ezek közül 2537 természeti fogyatkozás miatt és 15,841 egyéb okokból vagy minden ok nélkül. Az iskolából való kilépése alkalmával 46,112 gyermek tett vizsgát s 24,315 folytatta tanulmányait. — Stockholmban 195 népiskola volt 197 tanitóval; oktatást nyert 7200 gyermek, még pedig 3224 a legalsó, 3594 a második és 382 a harmadik osztályban. * A madridi protestánsok. A „Tiempo" cimü ultramontán lap nem régiben azt újságolta, hogy Madridban az utolsó protestáns kápolna is bezáratott. E közlemény azonban teljesen alaptalan. Fitsch György ezredes angol lapokban Madridból egy levelet közöl, melyben irja a többi közt, hogy a fővárosban nem kevesebb, mint hét spanyol-protestáns templom és imaterem létezik. Az igaz, hogy e 7 kápolna közül az egyiket közelébb bezárták;