Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-13 / 2. szám

Ha például a protestánsok a népoktatási törvények elle­nében féltékenyen őrzik autonomiájokat, lehet-e ezt cso­dálni ott, hol a kath. hierarchia tettleg az államtörvények fölibe helyezi magát. Mikép is kereshessen addig a pro­testantizmus teljes garanciát az államhatalom támogatásá­ban, mig ezen államhatalom saját édes magát a hierar­chia illetéktelen nyomása alól emancipálni nem fogja. — Igen nagyok az akadályok, melyek a közoktatás elé gör­dülnek, s ez akadályok főbajai: 1., A már érintett vallási és politikai viszonyok. 2., A népoktatási törvény hiányai. 3., A végrehajtás kőiül előforduló nehézségek ugy a nép, mint az egyház, sőt néha a központi igazgatás részéről is. 4 , A tanerők nyomott erkölcsi és anyagi állapota s azok csekély száma; ha a taniíók helyzetét mielőbb nem javít­juk, jövőre, midőn a tehetségeknek annyi uj tevékenységi pálya kínálkozik, aligha fog elegendő vállalkozó akadni, pedig a tanítói erők hiánya óriási nagy, majd 10,000 re menő szükséglet mutatkozik. 5., A rendszer nélküli eljá­rás. —- Ezután figyelmezteti szónok a házat, hogy az állam existentiája érdekében kötelességét megtegye, moly nem csupán a közoktatási budget megszavazásában, hanem a 68 38-dik t. c. revíziójában s a vallási viszonyok tel­jes és végleges rendezésében is áll. A ház erre megszavazza a pénzügyi bizottság által javasolt összeget. Következik Madarász indítványa, mely a minister felszólalása folytán elvettetik. Várady Gábor a vizsgálati bizottságok tételé­nél kérdi a minisztert, hogy a ház határozata folytán miéit nem szabályozza az államvizsgálatokat? P au 1 e r Tivadar erre azt feleli, hogy az állam­vizsgálatok szabályozása szoros összefüggésben van a jogi akadémiák rendezésével, s igy ezt kell bevárni. Schwarc Gyula a m. k. egyetem címénél in­dítványozza, hogy a segédtanárok évi fizetése 420 ftról 800 ftra emeltessék. Deák Ferenc pártolja az indítványt, mert meg­gy őződése, hogy amit az oktatás terén gazdálkodik meg az ország, annak igen drága árát adja meg, oly árát, melyet nem lehet összegekben kifejezni, s melyet századok múlva is meg fog érezni a nemzet. Hoffmann Pál felszólítja a ministert, hogy a jogi karnál a tanárok dolgában fenforgó hiányt minél gyorsabban orvosolja. P. Szathmáry Károly az egyetem újjászer­vezését sürgeti, mert mostani szervezetében nem áll a kor színvonalán. E körülmény főoka : a tanerők hiánya és a tantermek célszerűtlen berendezése. Patrubány Gergely megújítja mult évi indítványát, mely szerint utasittassék a minister, hogy szerezzen magának tudomást arról, megszüntethető-e a sebészeti tanfolyam, és ha igen, mielőbb szüntettes­sék meg. Zsedényi Ede az egyetemi tanárok fizetésén;k fölemelését addig, mig az egyetem nem rendeztetik, nem pártolja. Pauler minister hosszabb beszédben szól az egyetemi fanárok fizetésfölemelése mellett. Azon meg­győződésben van, hogy ha a ház közvetlenül a tanároknak szavazza meg a fizetésfölemelést, közvetve saját fiainak és a nemzeti műveltség szellemének szavazza azt meg, s amennyiben a tudományos intézetek fölvirágzása hévmérőül szokott szolgálni a népek műveltségének, megszavazza a magyar nemzet dicsőségének. Kautz Gyula staíistikai adatokat olvas fel azon nézet ellenében, mintha az egyetemnél a tandíj 8—9 ezer forintra emelkednék. A ház elfogadja ezután az egyetemre előirányzott összeget., valamint Patrubány indítványát. G o n d a László a középtanodák tételénél a középtanodákban mutatkozó bajok radikalis orvoslására liivja fel a ministert. Pauler Tivadar ígéri, hogy a bajokon se­gíteni fog. Ezzel a gyűlés feloszlott. Beregmegyéből. Barabás, 1872. jan. 3. A beregmegyei lelkészi kar kebelében néhány üdvös esemény történt, melyről midőn e lapok olvasóit tudósítanám, korántsem kérkedés­ből teszem ezt, hanem azon célból, hogy buzdító példá­val szolgáljak s hogy a közügy előmozdítására sarkaljam azokat, kiknek erre netalán szükségük volna. Ámult évben közlött beregmegyei papi egylet alap­szabályait, a kebelbeli 64 lelkész társ közül ez ideig 42 aláirta, s a mult dec. 28-án tartott értekezleten elhatározta egy megyei papi könyvtár alapitását, s bizottságot is nevezett, mely több szakkönyvek megszer­zésére nézve intézkedjék. — E mellett hogy a társako­zás és eszmecsere, mint szintén a szaklapok s folyóiratok közlése annál könnyebben eszközöltethessék : magát ki­sebb fiókkörökre os/iá. ilyen kör már a barkaszói-, szernyei-, bátyúi-, vámosatyai-, kaszonyi-, somi-, rafajn a-u j falui és barabási, össze­sen 8 egyház lelkészei, illetőleg segédlelkészeiből ala­kított egylet, mely e hó 3-án Szernyén Zágoni Károly lelkész s körelnök urnái tartván értekezletét, több mint 60 o. é. frtot tett össze — szabad ajánlatból folyólag — egyházi s ismeretterjesztő lapok előfizetésére, szem előtt tartván azt, hogy az ily egylet alakítása által a prot. lapok — a mennyire csak lehet — ne veszítsenek előfize­tőt, hanem több példányokban hozatván, fenttartásuk hoz járuljunk. Igy jár e kis kör rész're: A Prot. egyházi és iskolai lap 3 példányban ; a Tudományos szemle, az Egyházi reform, a magyar prot. figyelmező két-két példányban; az erdélyi prot. közlöny, a prot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom