Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-16 / 11. szám

vetségi törvények és szövetségi határozatok érvényességére mindkét tanács (nemzeti és rendi) határozatai szükségesek. Általán kötelező erejű szövetségi törvények és szövetségi határozatok elfogadás vagy elvetés végett a nép elé terjesztendŐk, föltéve, ha a szövetségtanács ezt elhatározza (febr. 28-kán tartott ülésen nagy többséggel elhatároztatott) vagy ha 50,000 szavazási joggal biró polgár vagy 5 kanton átal töveteltetik. Egy furcsa eset is adta elő magát a fent nevezett napon (febr. 23.) a nemzeti tanács ülésében a kolostorok kérdésénél. A freiburgi ultramontán követ Weck-Reynold szemére vetette Waadtland követének Ruchonnetnek, „hogy maga sem hiszi azt, a mit mond." Ruchonnet, Weck rendreutasitását követelte. De miután az elnökség csupán néhány megnyugtató szóval vetett véget a kellemetlen ügynek : nem elégedett meg azzal Ruchonnet és párbajra hivta ki ellenfelét. Végre azonban ugy dőlt el az ügy, hogy Weck írásbeli nyilatkozatban tett eleget ellenfele sértett becsületének. A szövetséggyülés bevégezvén munkáját, a szövetség-alkotmány revisióját, febr. 27-én bucsu-lakomát tartott, melyen 150 tag jelent meg a két tanácsból, s mely igen kedélyesen folyt le. Ermel Gyula. * Baden és az ókatholieisinus. Baden kormányát már régebben interpellálták az országgyűlésen arra nézve, hogy mily álláspontot foglal el szemben az ókatholicismussal. A kormány a mult héten felelt ez interpellátióra, kijelentvén, hogy rá nézve az utolsó zsinat határozatai nem léteznek; az ókatholikus lelkészeket javadalmaik élvezésében és hivatalos teendőik végzésében védelmezni fogja ; az ókatholikus községeknek jogvédelmet nyújt ; és a kötelező vallásoktatáshoz nem fog ragaszkodni az esetben, ha a szülők abban gyermekeiket infallibilista lelkészek részéről részesíteni vonakodnánakíme, tanulhat a nagy Ausztria a kis Badentől, s reméljük fog is tanulni és visszavonja a kultuszminiszter intolerantiát tanusitó, botrányos rendeletét. * Az általános német tanitógyiilés ez évbeu Hamburgban fog tartani és máj. 20-kán veendi kezdetét. Tárgyalás alá veszik e gyűlésen a többi közt a konfirmációi oktatás kérdését az iskolához való viszouyábau, valamint azon nem csekélyebb fontosságú kérdést is, hogy a tanitók mily álláspontot foglaljanak el szemben a németországi protestáns egylettel. * A porosz iskolafeliigyeleti törvény az ur?kházában roppant többséggel elfogadtatott. * Rómából irják, hogy a pápa most már szilárdul el van határozva a szent város elhagyására, annyival is inkább, mert Antonelli bibornok, ki eddig határozottan ellenezte a Rómából való távozást, megváltoztatta ebbeli nézeteit. * A francia népiskolai törvényjavaslat vizsgálatára kiküldött bizottság legutóbbi ülésén Dupanloup, orleansi püspök, hosszú beszédet tartott a normaliskolák (tanitóképezdék) ellen általában és különösen a felsőbb normaliskola (ecole normálé supérieure) ellen. Dupanloup azt kivánja, hogy az állam által megszabott ösztöndijakban a szabad- és a papi iskolák is részesittessenek. A felsőbb normaliskoláról azt mondja Dupanloup, hogy annak 102 tanulója között nem találhatni 10-et, kik a vallási gyakorlatokban részt vennének; ez — ugy mond — nem normál, hanem istentelen iskola. A bizottság már a korábbi ülésekben elvetette Jules Simon közoktatási minister tv.javaslatának 6 első cikkelyét, és ezzel egyszersmind elesett a kötelező népoktatás elve. Az emiitett 6 cikkely helyét, a Dupanloup által szerkesztett 6 cikk fogja pótolni. Szegény orrzág, amelynek népnevelési törvényeit egy Dupanloup diktálja ! KÜLÖNFÉLÉK. 9V A „Protestáns tudományos Szemle" 1871. évi folyamából még néhány példány kapható. Ára kötve 2 ft. 20 kr. Lapunk bezártakor veszszük a mélyen lesújtó hirt, hogy Veres László, debreceni főiskolai tanár jobb létre szenderült. Derék, munkás, éltét hivatásának szentelő férfi volt, kinek halála hazánkra ugy, mint különösen a protestáns egyházra nézve nagy veszteség. Kérjük a megboldogult nekrológját. * Ajánlkozás. Egy ágost. hitv. ev. 8 oszt. és képezdét járt, és három év óta a tanitói pályán miiködő egyén, — ki még nőtlen; beszél magyarul, tótúl s némileg németül is, — ajánlja magát akár orgonával s énekléssel összekötött, akár csupán csak tanitói állomásra. Megkereshető: K. Gr., ágost h. ev. népiskolatanitónak, Tót-Próna, u. p. Rudnó, Turóc - m. — cim alatt. -* A vallásoktatás ellenőrzése a népiskolákban Simon Flórent Pest városi képviselő a pápa csalatkozhatlansági dogmájának kihirdetése alkalmából a közgyűlésen indítványt tett, hogy a vallásoktatás a népiskolákban a hatóság által ellenőriztessék. Ez indítvány a budapesti iskolatanácsnak adatván ki, ez javaslatait a városi tanácscsal a következőkben közié. .Az iskolatanács a vallásoktatás tárgyában hozott határozatait föntartja. A királyi tetszvényjoggal és a fönálló törvényekkel ellenkező vülástanok előadása tiltatik. A vallásoktatás ellenőrzése az iskolaszékekre ruháztatik. Az iskolaszékek bármely tagjának jogában áll, — mit eddig a káplán urak megtagadtak, — a vallásoktatáson jelen lenni, és az előadottakról személyes meggyőződést szerezni. A vallástani vizsgálatok határidejét ezentúl az iskolaszékek tüzendik ki, és a vizsgálatok, mint a többi tantárgyakból, nyilvánosak lesznek. Végre, ha bármely vallásfelekezet ezért a városhoz