Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-16 / 11. szám

való véghez Titele mellett e nemes vidék mindkét nemen levő gyermekeit oktassák, tanítsák, neveljék, s ennél fogva belőlük jó embereket, hasznos polgárokat és igaz keresztyéneket formálni igyekezzenek. A m. főconsistorium által leküldött papnak neve Bántó Mihály, a rectornak Kis Imre, kik is ide Őralya-Boldogfalvára, mint rendeltetéseknek helyére még az 1824-ik esztendőben május 20-ik napján beérkeztek. Hivatal jókba való beállítás végett kinevezte volt a m. főconsistorium Malomvizi Gr. Kendeffy Ádám ur ő nagyságát, mint a ki egyszersmind e nevelőintézetnek úgyszintén az ekklésianak is főinspector-curatora. De' a ki azt bizta érdemes praefectusára, tek. Bereczki András úrra, mint a ki csakugyan e nevelőintézetnek, ugy szinte az ekklésiának is a m. főconsistorium által kinevezett vice-inspector-curatora. A hivatalba való solemnis beállitatás ugyan nem ment végbe mindjárt a papnak és rectornak leérkezésekkel, &őt inkább egy s más akadályok miatt elmaradott vagy elhalasztatott. Csakugyan hivataljóknak folytatásához megérkezések után csak mindjárt hozzákezdettek. Végbe ment pedig a solemnis introductio 1825-ik febr. 20-dikán sok uraságoknak jelenlétekben. A mikor is fenn tisztelt tek. Bereczky András ur ezen nevelőintézetnek kezdetét, félbeszakadását, s mostani helyreállittatását ékes beszédben eléadván kinevezte a m. ref. főconsist. által leküldetett fennebb emiitett tanítókat s megnyitotta a pályát előttük, és nem anynyira lelkekre kötötte a hivataljokban való szorgalmatosságot, mint feltette rólok, hogy ők ezen új hivataljoknak kötelességeit jó leikiesmérettel fogják teljesíteni. Azután felállott a pap, mint a nevelőint. elsőbb tanítója és egy négy részből álló beszédet tartott, melyek közül az elsőben azt mutatta meg, hogy az oktatás és nevelés az embernek, akár csak ugy gondoltassék, mint csupa ember, akár úgy) mint polgár, akár úgy, mint keresztyén, elmulhatatlanul szükséges. A másodikban azt, hogy az oktatás és nevelés sokkal jobban teljesittethetik a közönséges nevelőintézetekben, mint otthon a szülék házánál. A harmadikban, hogy a ki tehát itt ezen vidékben, ennek számára egy nevelőintézetet állított fel, az magát ezen vidékre nézve igen igen érdemesítette. A negyedikben, hogy tehát ezen vidék az itt felállított nevelőintézet fundálójához s magához az intézethez némely kötelességekkel tartozik is. — Azután felállott a nevelőintézet második tanítója és hasonlóképen egy beszédet tartott, a melyben igyekezett megmutatni, hogy az embert nem a születés, hanem a nevelés, ós kiváltképen az oskolai nevelés teszi emberré, hozzáadván a tartott beszédhez ezen nevelőintézetnek más nevelőintézetek felett való azon elsőségét, mely szerint ebben a leánygyermekek is rendeltetésekhez képest systematice neveltetnek és a gazdaaszszonyságra tartozó ismeretekben is initiáltatnak. Ennek vége levén felálla ns. Hátszeg vidékének érdemes főbírája, egyszersmind a vajda-hunyadi református papi kerületnek egyik inspector- curatora, tek. Gargócs Elek ur, és minek utánna a fundatrix, nagy grófnénak halhatatlan érdemét ns. Hátszeg vidéke iránt, válogatott szókkal eléadta volna, meghívta az ezen vidékbeli szüléket, hogy ezen nevelőintézetet gyermekeiknek haszookra fordítani el ne mulaszszák. S ezzel a solemnitásnak vége lett, követvén azt csakugyan nagy ebéd, melyben a m. ref. főconsistorium praesesének s több tagjainak, a nevelőintézet fő- és vice-curatorainak, venerab. tractus jelenlevő curatorának, úgy szintén a n. intézet két tanítóinak egészségekért számos poharak ürítettek ki. Meg lehet még itt jegyezni, hogy az introductionis solemnitast examen is követte, a melyben tiz fiu-, és két leánygyermekek mutatták be szorgalmatosságuk első zsengéjét. A tanulóintézetnek a feljebbiek szerint lett solemnis kinyitása s folyamatba hozása következéséül Anno 1825. 9-a martii a nevelőintézet két tanítói a t. v. inspector-curator Bereczki András ur eleibe e következő kérdéseket terjesztették meghatározás végett: 1-mo. Micsoda relalioba vágynák, vagy kell lenniek a nevelőintézet két tanítóinak? Határozat. A nevelő-intézet két tanítói két tekintetbe gondoltathatnak; elsőben ugy, mint ugyanazon n.-intézetnek tanítói ; másodszor ugy, mint ugyanazon ekklézáiában egyik pap, a másik rector (énekvezér). Az első tekintetben egyik a másiktól független ; a második tekintetben pedig, minemű relatióba vágynák vagy kell leuniek, az az egyházi canonbau meg vagyon határozva. 2-o. Elszakasztassék-e a fiuoskola egészen a leányoskolától, ugy hogy egyiket egyik tanitó, a más ikat pedig a másik tanítsa, vagy pedig mind a két iskolát közösen tanítsák, mind ketten? Határozat. Jónak látszik, hogy némely megeshető botránkozások elkerülése végett a két oskola egészen külön szakasztassék, ugy-hogy a fiuoskolát a pap, a leányiskolát a rector tanítsa, különben is a mostani környülállások szerint a fiúgyermekekre való ügyelet a papra, a leányiskolára való pedig a rectorra levén bízva, oly hozzáadással mindazon által, hogy mig a leányiskola is annyira szaporodik, mint a fiuoskola, a fiu oskolának egy része, mely a kezdőkből áll, a rectornak adassék által tanítás végett. 3-o. Ha a cathol. religion levők adatnak a n.-intézetbe oktatás és nevelés végett, tanittassanak-e a vallásra azok, az ő önmagok princípiumaik szerint? Határozat. A cathol. religion levő növendékek (ha lennének) a vallásra ne taníttassanak, hanem csak olvasásra, írásra s egyéb ismeretekre, melyeknek szorosan véve a vallással semmi közök nincs, oly hozzáadással mindazon által, hogy ha a szülék benne megegyeznek, némely vallásbeli ismeretekre, melyek minden vallással közösek, taníttathatnak. (Szép példája a ker. türelemnek!) 4-0. Mit lehet kívánni a tanulóktól didactrumot-tandijt? Határozat. Csak kezdetében levén a nevelőintézet, jónak látszik, hogy a nevendékek tanításáért még most semmi tanítói bér ne kívántassák, hanem a mit s a mennyit akarnak adni, a szülőknek szabad tetszésekre hagyattassék. (És ez igy is maradott és mind e mai napig ingyen iskola volt.)