Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-09 / 10. szám

felébredni a lelkiismeret és a jobb öntudat, és törekszik rosz tettét valahogy kimenteni vagy jóvátenni. Still ur ellenben a bánat és szégyenlés minden érzete nélkül nem menti, hanem bevallja bűntettét. Ha védelmezni fogom magamat azon rabló ellen, ki házamba ront és azt pusztítja, szent kötelességem egy­szersmind sikra szállani olyan népcsábitó ellen, ki a sze­gény, még nem eléggé felvilágosodott népet törvényelle­nes útra vezeti és ezáltal egyházam jogát lábbal tiporja, nyugalmát felzavarja és jövőjét kockáztatja, annál inkább, mert nem a bélai ev. egyház jogáról van itt csupán a szó? hanem az egész Magyar-Erdélyország több, mint három millió lélekből álló prot. egyházának érdeke veszélyezte­tik ezen legújabb ultramontán taktika által, melyben Still ur, mint látszik, az arangeur szerepét játsza. Nem mulaszthatom el egyúttal figyelmeztetni lelkésztársaimat, egyházi hivatalnokainkat, valamint kormányunkat is ezen uj, hallatlan hadjáratra, melylyel az ultramontán klérus prot. egyházunk jogai ellen ront. Midőn azelőtt irott re­versálissal kötelezték, most pedig a templomban ' esküvel kötelezik az ev. egyháztagot, hogy minden gyermekét a kath. vallásban fogja neveltetni: ez már nem egyszerű törvénysértés, hanem csábitás hamis eskü letételére, va­lamint nyilt lázadás az ország szentesitett töi vényei ellen ! Hogy Still ur ultramontán álláspontját teljesen föl­tüntesse, igy végzi cikkét: „Roma locuta est. Nunc vero, cum legum praescripto via omnis adempta sit pactionibus illis, quae circa catholicum proliuin educationem ex hujus S. Sedis auctoritate iniri deberent: conjugia haec nulla certe ratione cohonestari neque ecclesiasticae potestatis assensu permitti possunt. VII. Pius ad Vic. ap. Homer 1817. apr. 24." E szerint Still urnák nincsen része azon édes örömben, melyet minden igazi hazafi érez, ha honá­nak minden törvényét lelkiismeretesen teljesíti; ő csak Róma felé tekint és a mit ott határoznak, az neki szent, még akkor is, ha az a hazai törvényekkel ellenmondásban volna. Szóval, Still ur hazája egyedül Róma, törvényei, melyekhez kizárólagosan ragaszkodik, a Syllabus és Encyk­lika s e mellett mitsem törődik azzal, mit határoz a vegyes házasságokra nézve a honi törvény. Szegény ha­zám, ily népvezetök mellett milyen legyen maga a nép?! Weber Samu. / Külföldi egyház és iskola. Müncheni levelek. VII. Nagytiszteletü szerkesztő ur! A reform-bizottmány által rendezett felolvasások kétszeres érdeket nyertek azon nem várt s igy annál szivesebben fogadott körülmény következtében, hogy Döllinger felolvasásait meghosszab­bította A müsorozat három felolvasást ígért az egyházak egyesítéséről, de a tisztelt veterán tudós kedvenc eszmé­jébe, a vallási és egyházi ellentétek kibékitésének fejtege­tésébe annyira belemélyedt, hogy nagyszámú hallgatóinak még két órán nyújtott páratlan ritka szellemi élvezetet. De Döllinger e felolvasásai nem múlékony percnyi hatásra ^ készültek; mély átgondoltság, alapos tanulmányozás és az események higgadt, minden pártállástól ment, tisztán történeim i értékükben való felfogása jellemzi azokat, mi által ki van mutatva számukra a hely, melyet a tudomá­nyos munkák között méltán elfoglalhatnak. Döllinger a mellett, hogy egyszerű, világos irmodorával a legért-he­tőbb módon állítja a hallgató vagy olvasó elébe a dolgo­kat, számtalan oly előnynyel bír, melyek legutóbbi felol­vasásainak is állandó mübecset adnak. Hogy többet ne említsek, meg van benne ama határtalan előny, hogy minden egyházi vagy oly politikai kérdést, mely az egy­házi életre befolyással bírt, keletkezéében, fejlődésében ad elő, mi által annak megértését és tiszta felfogá­sát eszközli; meg van benne a tények fejtegetéseiben a ré:zrehajlatlan igazság szeretete , mely bármely részen megrója mindazt, mi megrovandó, és elismeri az ellenfél azon oldalait, melyek az emberiségre jó hatásukban fej­tették ki magukat. Mind ezek bebizonyítására számtalan példát idézhetnék felolvasásaiból, de a hely szűke miatt csupán néhányra szorítkozom. Döllinger mélyen át van hatva azon eszmétől, hogy a szellem egységre törekvése, mely a tudományban,, mű­vészetben és a társadalmi élet minden oldalában érvénye­síteni tudja magát, a vallásban is ki íogja vívni ama ösz­hangzatot, mely az egész emberiség boldogságát van hivatva eszközölni. „LPSZ idő, midőn a péteri és páli egyház jánosivá fog képződni" —- mondja Döllinger. Azonban nemes lelkülete nem fojthat el némi keserűsé­get, midőn említi, hogy a vallás, melynek békét, meg­nyugvást, boldogságot, testvéri szeretetet kellett volna az emberek között létesítenie, a legtöbb viszály és véres harc főokozója lett. A mint a keresztyén világban volt, ugy történt az másutt is, szakadások minden vallás kebelében történtek ; de eljön az idő, melyben, a mint nálunk, ugy mindenütt a békéltető szellem fog uralkodni, és helyre hozza azt, a mit századok és ezredek elrontottak. Nekünk jutott a feladat egyengetni ama feltétlenül bekövetkezendő egység, közösség útját utódaink számára. Meg kell tehát kezdeni a tudományos vizsgálódást, amaz okok fürkészését, melyek válaszfalakat emeltek, kísérleteket kell tenni azok lebontására, mert a lehetőséget, hogy leomoljanak, kétségbe vonni nem lehet. Ezen eszmemenet, melyet halványan és gyengén sikerült vázolnom, képezi Döllinger felolvasásainak alap­ját ; s mintegy gyakorlatilag alkalmazva kimondott téte­leit, megkezdi a tudományos vizsgálódást, éles kritikai felfogással fejtegeti az egyházi szakadásokat, kezdve a legelsőn és lépésről lépésre tovább menve. Az első ezred­évben történt elválások, szakadások, — mondja — na­gyobbrészint mind megszűntek, összeolvadtak ismét az anyaegyházzal a különböző elvált felekezetek, nem hord­ván magukban az állandóság alapját. A második ezredév­ben már nagyobb szakadások álltak elő, s még ma is fen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom