Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-01-22 / 4. szám

mekek ugy, testi mint szellemi, s különösen erkölcsi nevelésének alapelveit, a bölcsőtől kezdve a fölserdült korig röviden s népszerű nyelven adja elő, tekintette] mind a két nemre, s figyelemmel a magyarországi szülék helyes és hibás nézetei, jó és rosz szokásaira a nevelés körül. A munka, mely 5—6 nyomtatott ivnél hoszszabbra nem terjedhet, idegen kézzel, olvashatólag irva s lapozva, egy a szerző nevét rejtő jeligés, pecsételt levél kíséretében a népoktatási központi (országos) kör választmányának (Pesten az akadémiában) f. évi julius 1-ső napjáig küldendő be. Jutalma 200 frt. o. é. A mű, mely az országban divó valamennyi nyelvre lefordíttatni, s a nép között elterjesztetni fog, a központi kör tulaj­dona marad. * Rozíomili József balmaz-ujvárosi ref. lelkész saját, továbbá Emília, Róza, József, Sándor, Béla és Kálmán nevű gyermekei vezetéknevüknek „Dicsőfi"-re kért átváltoztatása f. é. 540. számú beltigyministeri rendelettel megengedtetett. * A nagyméltóságú közoktatási minister ur 24,441. és 27,419. számok alatt kelt intézményei folytán, a pesti reform, főgymnasium kebelében, a tanítás kezdete előtt meghatározandó napok esteli óráiban az iskolázat­lanul felnőttek számára több tantárgyból u. m. számtan, egyszerű könyvvitel, természetrajz, magyar történet, ma­gyarnyelv, és ügyiratból tanfolyam nyittatik. A kizáróla­gosan magyar nyelven tartandó tanítás jan. hó 23-án kezdődik. A jelentkező egyének az alólirt igazgatónál bejelenthetik magukat jan. 16-ától 21-kéig a délelőtti órákban 8—9-ig, délután 2—4-ig. Pesten, 1871. jan. 14-én. Vámossy Mihály, e. i. igazgató-tanár. Az „Egyházi Reform" első száma a hét elején okvetlenül elhagyja a sajtót s megküldetik meg­rendelőinek. nr R c Necrolog. Pataky Dániel erdélyi orsz. főorvos, kir. tanácsos, a vaskoronarend kis keresztese, több tudományos társulat tagja, f, hó 10-én Kolozsvártt meghalt. Az elhunyt derék férfiúról Szilágyi Ferenc a „Budapesti Közlönyben" a következő érdekes necrologot állította össze: A közbe­csülésben állott érdemes férfi a Pataky családból közel másfél század óta (1726—1871) a negyedik kolozsvári orvos volt. Az első: Pataky Sámuel, fia volt kolozsvári reform, tanár Pataki Istvánnak, II. Apafi Mihály tanító­jának, ki az 1674-ben a bethleni várban lefejezett Báufi Dénest a halálra előkészítette. Említett fia Pataky Sá­muel az orvosi pályára lépvén 1716-tól 1726-ig Kendi-Lónán lakott, ez utóbbi évben pedig Kolozsvárra költöz­vén, ott 40 évig u. m. 1766-ig, midőn meghalt, a Pataky orvosok szép nevét és hírét megalapitá. Fia a második, a nagy Pataky Sámuel, mint teljes joggal még éltében nevezték, hasonlag orvos lett, de egyszersmind 1760-tól 1776-ig a kolozsvári reform, főiskolában a mathesis, phsyica és philosophiai tudományok ny. r. tanára volt, s azért egész éltében, bár felszentelt pap nem volt, mégis általában „tiszteletes uramnak" címezték s országszerte igy ismerték. A fenemlitett 1776-ban tanári hivatalát letette, s egyedül orvosi hivatásának élt, s nemcsak igen számos uri házakra, de szinte az egész hazára kiterjedő praxissal birt, — valamint oly tekintélyre s hirre tett szert, hogy akkor Erdélyben közmondássá vált: „Pataky Sámuel nélkül meghalni nem lehet." Éltét 75-ik évében 1804-ikisept. 11-én végezte, s szíves részvéte^, s bánatot költött fel elhunyta, ugy hogy koporsóját a házsongárdi temetőbe Kolozsvár lakóinak csak-nem fele kikísérte. Ennek fia volt a harmadik, hasonlag közbecsülés­ben állott Pataky Sámuel, 1796—1824-ig, mely évben april 2-án halt meg, egyszersmind 1812-től 1824-ig. er­délyi protomedicus. Akkor rendesen, vagy legalább több­nyire az országos főorvosi hivatalt az nyerte el, ki az ország gubernátorának udvari doctora volt, s igy midőn 1812-nek elején Szőcs András protomedicus, ugyancsak kir. kormányzói udvari orvos meghalt, gr. Bánffi György gubernátor, a kijelöltek közt első helyen álló, egyébiránt igen derék és becsült dr. Bara Istvánt mint maga házi orvosát ajánlotta legfelső kinevezés végett. De Bécsben a dolog máskép dőlt el: gr. Teleki Sámuel udvari kancel­lár, a 3-dik helyen lévő Pataky Sámuelt ajánlotta s Fe­renc császár az elnöki levél alá ezt irta : Pataky pia­cet. Miután a 3-dik Pataky Sámuel hasonnevű s a legszebb reményre jogosító fia, mint orvosnövendék Bécs­ben 1820. máj. végén meghalt, több erdélyi főurak gon­doskodtak, hogy a kedvelt Pataky orvos név el ne enyész­szék, s a meghalt protomedicusnak politikai pályára ké­szült 4-ik fiát Dánielt Bécsbe felktildötték, ki onnan 1830. az orvostudori diplomával leérkezett, s kedves em­lékezetű derék édes atyjának helyét Kolozsvártt s az országban, ezelőtt néhány nappal történt haláláig pótolta, egyszersmind az 1861-dik évben az erdélyi kir. guber­niumnak helyreállításával, a Pataky nevet viselő máso­dik protomedicus lett. A kolozsvári temetőben igy most már négy orvos Pataky nyugszik. Vajha azon városban s a hazában is jól ismert s szeretett ez orvosi név a mondott jeles családból ne az utolsó volna !

Next

/
Oldalképek
Tartalom